Gerilla ültetvény

Gerilla ültetvény
Tartalomjegyzék

  • 1 Hely kiválasztása
  • 2 Mit?
    • 2.1 Kinti fajták
    • 2.2 Magok ültetése
    • 2.3 Előnevelt palánták
    • 2.4 Klónok
    • 2.5 Előnevelés
  • 3 Vizitek
    • 3.1 Alibik
  • 4 Felderítés
  • 5 Előkészítés
  • 6 Ültetés
  • 7 Fenntartó vizitek
    • 7.1 Trágyázás
    • 7.2 Tréningek
  • 8 Szüret
  • 9 Kártevők
    • 9.1 Csiga
    • 9.2 Hernyók
    • 9.3 Őz
    • 9.4 Nyúl
    • 9.5 Gombás betegségek
    • 9.6 Egyéb
  • 10 Tippek

Hely kiválasztása

A felelőtlenség = lebukással

A felelőtlenség = lebukással

A gerilla termesztés lényege, hogy minimális befektetés és kockázat mellett kiváló minőségű fű teremjen. A jó gerilla ültetvény nehezen megközelíthető, félreeső helyen van, ahol a növények kis csoportokban, feltűnés nélkül, minimális gondoskodás mellett fejlődnek.

Fő a biztonság
Az ültetvény helyének kiválasztásánál az első és legfontosabb szempont a biztonság legyen. Ez a legtöbb esetben annyit tesz, hogy a növények nehezen észrevehetőek, forgalmas utaktól távol, félreeső, nehezen megközelíthető helyeken, kisebb csoportokban növekednek, anélkül hogy a termesztés ténye észrevehető lenne.

Szerencsére ma már nemigen jár senki a természetbe, úgyhogy gyakorlatilag az ország egész területe alkalmas a termesztésre, kivéve néhány kirívó helyet:

A lebukások fő okai egy valódi hírben[1]:

“Lakossági jelzésre újabb, ezúttal 25 tőből álló indiaikender- ültetvényt számoltak fel a rendőrök Sopron környékén.
A Balf és Fertőrákos közötti területen van szántója annak a Budapest környéki férfinek, aki félévente(!) szokta megnézni, rendbe rakni Fertő menti ingatlanát. Csütörtökön a reggeli órákban érkezett földjére, ám mielőtt megkezdte volna a kaszálást, gyanús lábnyomokat és egy kitaposott ösvényt vett észre. Ezen haladt befelé a derékig és vállig érő gazban, amikor beljebb – egymástól egy méterre, libasorban ültetve – kenderhez hasonló növényt fedezett fel. Értesítette a rendőrséget, s amire gyanakodott, beigazolódott: indiaikender-ültetvényt alakítottak ki ritkán látogatott földjén.
Úgy tűnik, erősödik a kábítószerezés elleni küzdelem a társadalom részéről. Míg a hét elején egy erdész, csütörtökön egy szántótulajdonos bejelentésére sikerült indiaikender-ültetvényt felszámolnunk Sopron környékén…”

Szántó földek és környéke
(kukorica, napraforgó, búza stb) Álcának valóban kitűnő lenne némelyik kukoricaföld, de hamarabb aratják őket mint ahogy a kendert kéne. A szántóföldek szélén traktorok közlekednek, vagy dolgukat végző emberek könnyítenek magukon fütyörészve. Egyszer pár kommandós vizelés közben bukkant rá egy nagyobb ültetvényre.

Természetvédelmi területek, erdőgazdálkodások
Egy szemfüles mezőőr vagy erdész akár a nyomokból is lekövethet, az erdőket gyakran járják (gombászni, mohát lopni, szemetet lerakni), egy jó erdész pedig ismeri -ha nem is környék összes fáját -, de a honos aljnövényzetet mindenképpen, amiből igencsak kirívna egy kender. A természet védelmi területeken, vagy tájvédelmi körzetekben még gombát is csak előzetes kérelem alapján lehet szedni (papíron). A vadászok és a vadak is gondot jelenthetnének.

Ártér
A kender sajnos nem él meg a víz alatt. A nádas gyakran ugyanez a kategória, főleg ősszel vagy tavasszal áradhat meg annyira hogy vagy víz alá kerüljön, vagy megközelíthetetlenné váljon az ültetvény.

Villanyoszlopok, csővezetékek mentén
A nagy villanyoszlopok (távvezeték tartó fémszerkezetek) alapjának süllyedését ellenőrizni szokták, a föld feletti (néha alatti!) csővezetékek mentén gyakori a kaszálás.

Szemét telep
Manapság forgalmas lehet.

A Lada Níva

A Lada Níva

A nehéz megközelíthetőség szempontjából az lenne az ideális, ha semmiféle út, vagy csapás nem vezetne az ültetvényhez, persze a kertésznek oda kell jutnia valahogy. A föld utakon a nyomokból ki lehet következtetni hogy mennyire forgalmas, és hogy személykocsik vagy traktorok járnak-e. Egy traktoros magasabbról láthat olyat, amit egy kocsiból nem lehetne és feltételezhető hogy ősszel a mezőgazdasági munkák miatt gyakrabban járnak majd arra. Előfordulhat hogy arrafelé járnak haza, vagy meló után ott takarítják a kocsit, esetleg egy apa erre felé viszi a családot hétvégente rallyzni a Jeep-jével, ami mind-mind fontos információ lehet, ezeknek megfelelően kell kiválasztani a látogatások és végül a szüret idejét. A terepjáró (széles nyomtáv, de nem hagy olyan mély nyomot, mint egy kisbusz vagy teherkocsi) de főleg a Lada Niva általában rossz jel szokott lenni, vadászok, mezőőrök, rendőrök, határőrök járnak vele. Újabban vadkamerákkal is figyelik az erdei utakat vad csapásokat, vad etetőket ami a gerilla kertészre nézve veszélyes terhelő bizonyító erejű lehet. Ezek az eszközök mindenfajta mozgás érzéselésekor automatikusan működésbe lépnek infrásak éjjel is látnak sms, mms, email értesítés küldésére is alkalmasak. Mire észre vesszük már el is küldött rólunk egy képet. Így erősen ajánlott a felismerhetetlenségünkre is odafigyelni. Kapucni, napszemüveg, kendő az arcon, lehajtott fej,stb, de legjobb az ilyen helyeket messzire elkerülni.

A környező növények közül az egyik leghasznosabb a csalán, (ami szerencsére tőosztással szaporítható), vagy a sűrű bokrok, áthatolhatatlan bozótok,, főleg a csipkebogyó, a kökény, a bodza, de a szúrós gaznövények és a sás is jó dolog, ilyen helyekre nem megy senki szívesen, főleg ha szemét vagy építkezési törmelék eldobásán kívül nincsen rá egyéb oka. A kender a korai szakaszban nagyon jól bele tud olvadni a környező növényzetbe, ha azok hasonló méretűek/színűek. Később, a szüret közeledtével a legtöbb gaz elhal, a zöld részek kifakulnak, a magas fű lelapul, a takarást adó levelek lehullanak csak a kender fog virítani egymaga. Ekkorra olyan helyek is láthatóvá válhatnak amiket tavasszal/nyáron a bokrok sűrű lombja, a magas fű, vagy a gaz takart, ezzel is érdemes számolni a hely kiválasztásánál.

Okosan elszórva beleolvadnak a környezetükbe

Okosan elszórva beleolvadnak a környezetükbe

Egy szem előtt hagyott vödör még egy kisebb növényre is felhívja a figyelmet

Egy szem előtt hagyott vödör még egy kisebb növényre is felhívja a figyelmet

A közelben lévő víz sem csak locsolásra jó, mert ahol víz van ott általában szúnyog is, ami visszatartó erő lehet néhány arra bóklászó ember számára. A közelben lévő víz mindig jól jön, főleg locsoláshoz, de egy nagyobb folyó vagy csermely könnyen kiönthet,és a horgászok is gondot jelenthetnek. A gátoldalakat évente kétszer kaszálják, a horgászok előszeretettel vágnak új ösvényeket, vagy a csónakból bámulják a partot unalmukban, és olyat is megláthatnak amit a szárazföldről nem lehetne. Vizek mellett vastagabb harmatréteg is képződik ami penészedést okozhat az arra hajlamos fajtáknál.

A vadak közül főleg az őz szeret a fiatal bugákból csemegézni, ha rátalál egy ültetvényre könnyen toppolhatja az egészet, ha többen vannak akkor meg főleg. Egy csorda nem fog óvatosan lépkedni a tövek között, úgyhogy azok könnyen el is törhetnek. A vadakat vadászok vadásszák vadászkutyákkal, amik néha célt téveszthetnek, amit egy golyó is megtehet. Elég szar úgy kertészkedni hogy közben lőnek az ember feje felett, esetleg kutyák üldözik, vagy egy csapat vadász éppen őt lesi, amint nyugodtan gyomlálgat mit sem sejtve. A messzelátó sok mindent észre vehet, főleg ha valaki eredetileg is valami élőlényt keres. Ha van friss sörétes hüvely a környéken, vagy durrogtatás hallatszik, érdemes számolni velük.
Ha a kertész közeledtére felröppen egy két madár, valamivel biztosabb lehet benne, hogy nem ólálkodik senki a közelben, hiszen ő már elijesztette volna őket.

Az ültetvény legyen több irányból megközelíthető, érdemes is mindig más utat használni, hogy ne alakuljon ki csapás, ami feltűnő, könnyen követhető lenne. Csapdákat nem érdemes lerakni mert visszafelé sülhetnek el, még akkor is ha nem a kertész, hanem valaki más találja meg véletlen, nem csinál mást csak felhívja a figyelmet egy közelben lévő turpisságra. Viszont jó ötlet akadályokat, faágakat, tenni az útba, hogy egyértelműen kiderülhessen hogy járt e arra valami, és hogy ember volt-e, ami főleg a lábnyomokból vagy a magasságából derülhet ki.

Labnyom

Lábnyom

A termesztő lábnyoma az ültetvény körül terhelő bizonyíték lehet. El lehet maszkolni szigszalaggal, vagy két vastagabb szatyorral, de sok esetben ez nagyobb kockázatot és vesződséget jelent. Egy szatyrokkal a lábán bohóckodó kertész jobban felkelti a gyanút és a figyelmet, mint egy szemetes zsákot cipelő, nyugodt viselkedésű ember aki talán csak szemetet rak le. Ugyanezért nem érdemes kommandóst sem játszani, egy idegesen rohangáló, ide-oda bujkáló rambó a bokrokban biztos hogy gyanús lesz ha meglátják, míg ha valaki magabiztosan viselkedik és nem zavartatja magát, nem fog feltűnni senkinek.

A nap járása is sokkal fontosabb mint amilyennek hangozhat. A déli fekvésű lejtők kapják a legtöbb és legerősebb napsugarakat a nyár folyamán, de egy fa, bozót vagy domb árnyékában ez nem fog érvényesülni. Mivel gyakran pont ezek mellé kell ültetni a rejtés kedvéért, érdemes úgy tervezni hogy a lehető legkevesebb időt töltsék árnyékban a lányok. Dög melegben viszont pont az árnyék hiánya okozhat gondot, bár ez ritka. A napot ritkán fürkészi valaki távcsővel, sőt nem is igen néz arrafele, ezt is jó tudni egy naplemente idejére tett vizitnél, ilyenkor a forgalom is csökken és a szúnyogok is előjönnek tehát annak az esélye, hogy a közelben lesz valaki és észrevehet, jelentősen lecsökken.

A hely fekvésének helyes megválasztása hozzájárulhat az eredményes vízgazdálkodáshoz, például egy domb alja több vizet kap, mint a teteje, ahonnan viszont hamar lefolyik, így elmondható hogy egy dombocska teteje vagy oldala valamivel kevesebb vizet tart meg, de egy kis terasz kiképzésével meg lehet lovagolni ezt is, ha szükséges. Egy kisebb völgy jó szélvédettséget, rejtettséget, vízellátást biztosíthat, hátránya hogy árnyékolhat is, ami néha hátráltatja a növények fejlődését, hiszen kevesebb fény mellett lassabban fejlődnek.

Az általános szélirány és a szélvédettség is fontos tényező lehet, már néhány növénynek is akkora szagfelhőt áraszthat, amit egy 1 hete kényszeres tépőzáron lévő , arra tévedő füves simán megérez. Az alföldön, vagy nagyobb sík területeken, egy szélvédettséget adó bokor vagy erdősáv nélkül akkora viharok lehetnek, amik egy bugáktól roskadozó kendert simán derékba törnek. Ha nagy a buga, de vékony a szár, (ami a fenotípus, vagy az előnevelt csemete jellegzetessége lehet) még egy kisebb szellő is elég ehhez. Karóhoz kötéssel, drótozással meg lehet szupportálni az ágakat, de ezt is érdemes gerilla üzemmódban, zöld dróttal, egy közelben tört faághoz, -esetleg a bugákat egymáshoz- kötözni.

A talaj majdhogynem mindegy. Olyan helyen is lehet termeszteni ahol nincs termőföld, de ha ismertjük a talaj típusát és tulajdonságait, jobban kiaknázhatjuk a benne rejlő lehetőségek, ami grammokat jelenthet. Ahol a csalán vagy a fű megél ott a kender is meg fog, a talajt bármikor fel lehet javítani nehéz munkával kicipelt virágfölddel, trágyával, talaj-lazítással, de sokszor a legjobb egy jó földkeverékkel kitöltött gödör, ami mintegy kaspóként szolgálhat egy, vagy akár több növénynek is. A száraz homokos talajok jelenthetik a legnagyobb fejtörést, ilyeneknél érdemes inkább jobb helyet választani. A lápos, mocsaras helyek sokszor kiválóak a rejtés szempontjából és az állandóan magas talajvizet akár ki is lehet használni például kilyukasztott virágföldes zsákokban, amiknek csak az alja ér a vízbe, így egyfolytában nedves maradhat a zsákban lévő föld a kapilláris hatásnak köszönhetően.

A Google térképe, a http://maps.google.com/ -t jól jöhet, akár pásztázásra amikor egy eldugott, helyes kis liget után kutatunk, vagy ha már megvan a konkrét hely, meg lehet nézni vele hogy mi van a közeli domb mögött, épül-e arra út, van-e a közelben víz vagy hasonló hasznos, vagy veszélyes dolgok. Mindenhol lehet ideális helyeket találni, de ezek pont azért ideálisak, mert nehéz megtalálni őket.

Mit?

Kinti fajták

Szürke penész

Szürke penész

A kender pollen koncentráció heti bontásban

A kender pollen koncentráció heti bontásban

A kender fajták között szabadon lehet válogatni a kintre vagy kintre-bentre is ajánlottak között mindenki megtalálhatja a neki tetszőt. Nincs olyan hogy “legjobb” fajta, és a hozam és a minőség is rengeteg dologtól függ, lehet valakinek 50g jön le egy Chronic-ról a szomszéd gyereknek meg 400.

A választáskor néhány dolgot érdemes figyelembe venni:
Két komolyabb gond adódhat a fajták rossz megválasztásából: a magosodás és a penészedés. Magyarország egész területén -kivéve a magasan fekvő területeket- elterjedt a vadkender, melynek porzós egyedei Júliustól-Szeptember végéig eregetik pollenjüket, ezek a pollenfelhők meglepően nagy távolságokat képesek megtenni(egy ruszki kísérlet szerint 12 km-t 10 méteres magasságban mérve) míg végül egy termős növényen landolva megtermékenyíthetik azt, megfosztva a termesztőt a drága szinszemillától.

Alacsony hőmérsékletek hatására a levelek elvörösödhetnek.

Alacsony hőmérsékletek hatására a levelek elvörösödhetnek.

A legnagyobb pollenkoncentráció Augusztus környékén van a levegőben, így azok a fajták amik ilyenkor már javában virágzanak, például a korai “Early”-k, vagy amikre azt írják hogy Szeptemberben arathatóak hajlamosabbak lehetnek a magosodásra, hiszen nagyobb pollenkoncentráció mellett nagyobb az esélye hogy beporzódjanak. Azért akadnak közöttük kivételek, van ami genetikailag nem igazán kompatibilis a vadkenderrel és nem magosodik be a nagy pollen koncentrésön ellenére sem.

A penésznek általában a későn érő, tömött bugájú, de főleg az Afghán típusú fajták vannak kitéve, ezek származási helyükön a száraz levegő miatt nem találkozhattak penésszel, így nem fejlődött ki bennük a védelem sem. Bővebben a Kender és a penész cikkben

Tartósan alacsony hőmérsékletnek kitéve a kísérőlevelek elcsökevényesednek.

Tartósan alacsony hőmérsékletnek kitéve a kísérőlevelek elcsökevényesednek.

A Hash Plant, Afghani, Hindu Kush, például mind nagyon jó, korai érésű fajta, de származásukból adódóan nem alakulhatott ki bennük megfelelő ellenálló képesség a penész ellen, a tömör, nehezen száradó bugák miatt pedig még jobban ki vannak téve ennek a veszélyének. Elég lehet pár esős nap, vagy pár egymás után következő harmatos reggel is, de szerencsés időjárás mellett eredményesen termeszthetők, a korai érési idő miatt viszont magosodásra hajlamosak lehetnek, főleg ha ólálkodik a közelben egy vadkender csorda is, amiből, ha kisebb érdemes lehet kikapkodni a srácokat.
A későn érő fajták már kevésbé hajlamosak a magosodásra, de jobban ki vannak téve az októberi-novemberi csapadékos időjárással járó penészedés veszélyének. A novemberi fagyokkal is meggyűlhet a baj, bár a rövid ideig tartó hidegeket még simán kibírják.

 

Magok ültetése

A fiatal magoncok nagyon sérülékenyek

A fiatal magoncok nagyon sérülékenyek

A magvetés nagy hátránya, hogy a magoncok életben maradásának esélye nagyon alacsony, főleg ha a kertész nem tud gondoskodni róluk -viszonylag gyakran. A csírázó magok víz hijján hamar kiszáradhatnak, a gaz elnyomhatja, túlnőheti őket, és akár egy szem szál csiga is könnyedén felfalhat egy egész ültetvényt egyetlen nap alatt. Ha a magok nem feminizáltak akkor a hímekkel is számolni kell, mert ha a fickókat nem távolítják el időben, megtermékenyíthetik a lányokat, ezzel a növények THC tartalma jelentősen kevesebb lesz egy megtermékenyítetlen növényhez képest, és a fincsi virágok helyett csak magok fognak fejlődni.
A felmagosodott növényekből is lehet ám hasist csinálni,de el is lehet színi, ha aratás után a magokat kioperáljuk belőle, úgyhogy akkor sincs minden veszve, ha a beporzás véletlenül bekövetkezett, és a magok sem lesznek olyan gyenge minőségűek, mint ahogy azt gyakran hangoztatják, főleg ha IBL fajtáról, vagy két különböző fajtájú hibridről van szó, de minőség szempontjából az F2 generációs növények is majdnem olyan jók, mint az F1 (erről bővebben a kendermagok cikkben). Úgyhogy a magok kiszedése után ugyanúgy lehet az ilyen növényekből is haskát készíteni mint a szűzen maradt társaikból, a magok pedig jók lesznek jövőre.

Magok ültetésekor érdemes mindent megtenni hogy életben maradhassanak. Porhanyós földbe kell tenni őket, és főleg a korai szakaszban gyakran locsolni, amit egy kilyukasztott vizes kannából kicsepegő vízzel lehet automatikussá varázsolni. Érdemes letesztelni a csepegtetőt mielőtt élesben kerülne bevetésre, ha a lyuk túl nagy a víz hamar elfolyik, ha túl kicsi akkor nem folyik ki elég, vagy ha a talaj olyan, akkor eláztathatja azt, megfulladhat a palánta. Egyébként érdemesebb a magot kicsíráztatni, akár még kint is, ha bent nincs rá lehetőség, szabadföldbe ültetve könnyen kiszáradhatnak ami a halálukat okozhatja. Egy tőzeg korongba tőzegcserépbe vagy pohár földbe téve, egy tálka vízbe állítva, árnyékos helyen, letakarva, biztonságosabban előnevelhetők, legalább annyira hogy az a szikelvelek előbújjanak.

Ha mégis a magvetés maradna akkor az elültetett magokat körbe lehet szórni mulcsal, ami általában a helyszínen talált takaró anyag, pl száraz fű, levelek, kavicsok, de gyakorlatilag bármi lehet. Ezzel a talaj párolgása is csökken, és a gaz növekedése is visszaszorítható. A kártevők elleni védelmet is komolyabban kell venni, egy leendő fél kilót termő növényből könnyen egy félpofára való eledel válhat még ilyenkor.
A magok feltűnés nélkül szállíthatóak, és ha elég sok van belőlük (pl saját keresztezés), hát miért ne.

Előnevelt palánták

A palántáknak valamivel nagyobb esélyük van a túlélésre mint egy magnak

A palántáknak valamivel nagyobb esélyük van a túlélésre mint egy magnak

A kiszáradása főleg a korai szakaszban gondot okozhat!
A kicsíráztatott magokból előnevelt palánták valamivel jobb esélyjel indulhatnak mint a magoncok. Ehhez a kicsíráztatott magokat poharakba, tőzeg korongokba, vagy tőzegcserepekbe lehet ültetni, utóbbiak szállítása és kiültetése is egyszerű, ráadásul egy idő után lebomlanak, így a növény cserepestől kerülhet új helyére, ígymég az átültetéssel járó sokk is enyhébb lesz

A tőzeg cserepek idővel lebomlanak, utat engedve a gyökereknek.

A tőzeg cserepek idővel lebomlanak, utat engedve a gyökereknek.

. A tőzeg cserepekkel azonban nem árt vigyázni, ha nincsenek állandóan nedvesen tartva, vagy egyszer teljesen kiszáradnak megkeményedhetnek és akadályozhatják a fiatal palánta gyökérzetének fejlődését.
Ha az előnevelés tovább tart pár hétnél, érdemes a kinti fényciklusokhoz igazodni a benti megvilágítással. Ha egy 18 órás napi megvilágításnak kitett növényt kora tavasszal kiültetnek, amikor kint pl. 12 órának megfelelő napi megvilágítást kapna, elkezdhet virágozni.
A nappali (megvilágított) órák számának hirtelen csökkenése virágzásra serkentheti a palántákat, főleg ha huzamosabb ideig szoktatva volt pl a 18 órás nappali ciklusokhoz. Ilyenkor a csemete elkezd virágozni, de ritkán van ideje teljesen beérni, hiszen odakint tavasz és nyár folyamán a nappalok egyre hosszabbá válnak, aminek hatására a növény visszaáll vegetatív szakaszba. Viszont mire visszaállna eljön az ősz, a nappalok megint rövidülni kezdenek, így megint a virágzás lesz kikényszerítve.
Ezért ha néhány hétnél tovább szeretnénk előnevelni a palántákat, érdemes 15/9 (világos órák/sötét órák naponta) alatt tenni mindezt.
A bent nevelt palántákat érdemes lehet fokozatosan a kinti körülményekhez szoktatni, ezzel is csökkentve a hirtelen környezet és klímaváltozás miatti sokkot. Bent, zárt térben egy lámpa alatt teljesen más -javarészt állandó- körülmények uralkodnak mint odakint, a hőmérséklet változások, a hirtelen páratartalom csökkenés és a szél is komoly sokk forrást jelenthet, ami jelentősen visszavetheti a fejlődést.
Talán a legpraktikusabb ha az előnevelés csak pár hétig tart, ha a magoncok kibújtak a földből, növesztettek egy kis gyökérzetet már mehetnek is kifele. Minél nagyobbak annál nagyobb az esélyük arra hogy túlélik a mostohább körülményeket, viszont ezzel a korai virágzás esélye is megnő.

Klónok

Virágzásból vegetatív szakaszra visszaállt (

Virágzásból vegetatív szakaszra visszaállt (“reveg”-elt) növény deformáltsága

Néhány fénycső/kompakt fénycső alatt nevelt anya több ültetvényre elegendő klónt adhat, amiket ugyan ebben a helységben ki is lehet gyökereztethetni, később pedig ki lehet ültetni

Néhány fénycső/kompakt fénycső alatt nevelt anya több ültetvényre elegendő klónt adhat, amiket ugyan ebben a helységben ki is lehet gyökereztethetni, később pedig ki lehet ültetni

A klónokra ugyanaz érvényes mint a palántákra, főleg előnevelés szempontjából. Sokan azt állítják, hogy úgy kerülhető el a kitelepített klónok korai virágzása, hogy a lemetszés után egyből 14/10 vagy 15/9-es napokat kapnak, és ahogy a gyökérzet kifejlődik már ültetik is ki őket, általában Május eleje felé, amihez kb április elején kell lemetszeni a klónt az anyjáról. Ha az anya átteleltetett, azaz több szezont is megélt már, a klónjai valószínűleg esélyesebbek a korai virágzásra. Ez -mint a magoncoknál már szó volt róla- azt jelenti, hogy kiültetés után kivirágzik, később vissza áll vegetatív szakaszra, merthogy a nyár kiteljesedésével növekszik a nappali órák száma, aztán az ősz közeledtével a nappalok hosszának csökkenése miatt megint virágzani kezd. Ez eléggé sokkolhat egy növényt, a produktum leveles, és “híg” lelehet, ritkás virágzattal.
Anyanövényeket fent lehet tartani egy kisebb szekrényben/dobozban fénycsövek vagy kompakt fénycsövek alatt, ezeket télen fel lehet bokrosítani annyira hogy egy-két anya több ültetvényre elegendő klónt adjon tavaszra.
Itt is érvényes az, hogy a klónokat minél kevesebb előnevelés után kiültetve a korai virágzás esélye kisebb lesz, de a még fejletlen növények túlélési esélye csökken, merthogy az erős, kifejlettebb növényeknek nagyobb az esélyük a túlélésre.
A klón ültetvények megúszhatják össz-visz két látogatással, elég elültetni, pár hónap múlva pedig leszüretelni őket. Ahhoz, hogy a gondozatlan növények is jó minőségű gandzsává váljanak jól előkészített, jó víztartó képességű talaj kell, esetleg táprudak amik egy hosszabb időszak alatt adják le a tápanyagokat, na meg jó időérzék hogy eltalálja az ember a szüret időpontját.

Előnevelés

A megnyúlt palántákat mélyebbre ültetve, a föld alá került szárrész gyökeret ereszthet.

A megnyúlt palántákat mélyebbre ültetve, a föld alá került szárrész gyökeret ereszthet.

Az előnevelt, néhány hetes palántáknak már nem annyira védtelenek mint egy magonc, vagy egy földbe vetett, éppen csírázó mag, ami odakint hamar kiszáradhat, csakúgy mint a még fejletlen gyökérzettel rendelkező palánták. Az ültetvény felfalhatja egyetlen csiga, vagy kitaposhatja egy nyúl ha nincsenek megfelelő méretűre előnevelve vagy védve ezek ellen.

Kint egy flakon is megfelel ha egyáltalán szükséges

Kint egy flakon is megfelel ha egyáltalán szükséges

A rövid benti előneveléshez elég lehet 2db fénycső, lehetőleg a “hideg” fajták, a 18 wattos megteszi de a nagyobb teljesítményűek alá több befér és fényük is erősebb így a nyúlás is kevésbé okozhat gondot. Ha a palánták nyúlnak közelebb kell tenni őket a lámpához és nem árt egy légkeverő ventit állítani a hűtés és a szár erősítésének érdekében. A megnyúlt szárú palántákat kiültetéskor mélyebbre lehet ültetni, a föld alá került szárrész is gyökeret fog ereszteni.

 

Mini greenhouse, előneveléshez, kintre

Mini greenhouse, előneveléshez, kintre

A klónokat az anyjukkal együtt, ugyanabban a helységben is elő lehet nevelni, bár a korai kivirágzás esélye megnő a hosszú, 18 órás megvilágítás miatt, de ha ez csak rövid ideig tart nem lesz belőle baj. Van aki nem is találkozik ezzel a jelenséggel egyébként.
Kora tavasszal akár egy belső ablak párkányon is meg lehet próbálni az előnevelést, a lényeg hogy a klónok / palánták gyökeret eresszenek. A tőzegcserép / tőzegkorong kőzetgyapot kocka jó választás indításához, praktikusak és az átültetéssel sem jár akkora sokk, hiszen a palánták a cseréppel együtt ültethetők a helyükre, ráadásul kis helyen is elférnek, de amúgy egy tejfölös pohár ugyanúgy megteszi.

 

A palánták/klónok fénycsövek alatt is növekedhetnek

A palánták/klónok fénycsövek alatt is növekedhetnek

A magról indított palánták csak kb 4 hetes korukban érik el azt a kort, mikor kivirágoztathatók, így ezeknél valamivel kisebb az esély mint a klónoknál, amik már a levágásukkor ivarérettek.
Kint is elő lehet nevelni mini üvegházakban, fóliasátrakban, kora tavasztól kezdve. Ilyenkor a fő cél hogy a palánták védve legyenek a korai fagyok, és a mostoha körülményekkel szemben.

 

Vizitek

Minden látogatás előtt fel kell készülni mindenre. A hirtelen kényszer látogatások, “na most kiugrok és gyorsan elültetem” csak rosszat szülhetnek. A kockázat a növények számától függően változhat, de a legapróbb meggondolatlanság éveket jelenthet a sitten.aso
Hasznos dolgok látogatásoknál:

-Telefont mindenképp jó ötlet vinni, de csak lenémítva.
-Munkáskesztyű sokszor jól jön pl. gazolásnál, átültetésnél, cipekedésnél stb.
-Gyalogsági ásó kis helyen is elfér, eleinte nagy szükség van rá (beszerezhető katonai boltokban).
-Szúnyogriasztó
-Bicska mindenképpen
-Távcső, vizsgálódásra és alibinek is kiváló.
Az ültetvény megközelítése közben érdemes körbejárni, felderíteni a területet amennyire csak lehet. Számtalan dolog folyhat a környéken ami veszélyt vagy lebukást jelenthet.

 

A kitaposott ösvények bárkit az ültetvényhez vezethetnek

A kitaposott ösvények bárkit az ültetvényhez vezethetnek

Ahhoz hogy jól meg lehessen vizsgálni a környezetet meg kell állni pár percre, hozzá kell szokni a fákhoz, bokrokhoz, a szél mozgásához, a zajokhoz, mert a városi nyüzsgő inger gazdag környezetből, ahol inkább az ingerek kizárásával foglalkozik az agy, itt épp hogy minden kis neszre oda kell figyelni, be kell fogadni ehhez pedg “aklimatizálódni” kell. Van egy elmélet miszerint ha valaki hozzá van szokva hogy egy adott területen mindig ugyan azt látja, nem fogja észrevenni a változást akkor sem, ha egyébként ott van az orra előtt. Például az amerikai indiánok sokáig észre sem vették a közeledő hajókat a horizonton, sosem gondolták hogy az óceán felől akkora távolságban feltűnhet valami. Persze nem lehet tudni hogy ebből mennyi az igazság, mindenesetre engem többször megmentett már az hogy megálltam és csak figyeltem. Egyszer hiába néztem egy csoport bokor irányába, és hiába éreztem hogy valami furcsa, és mintha lett volna arrafelé valami, de a naplemente miatt nehéz volt kivenni. Csak percek után tűnt fel, hogy ott van egy piros kocsi ugyanabban az irányban ahová eddig néztem, tőlem kb 100 méterre, egy teljesen lehetetlen helyen ahol nem számítottam volna rá.
A már meglévő ösvények mindenképp arra utalnak hogy arrafelé szokott járni valami. Ha ez ember, akkor az ösvény vezet valahová, például egy úthoz, fakitermeléshez, vagy valami építményhez, ha állat akkor a csapás véknyabb és olyan helyeken is átvezet, ahol ember nem férne át vagy menne be.

A termesztő nyomán is hamar kialakulhat olyan ösvény ami könnyen észrevehető és lekövethető, főleg ha egyenesen az ültetvényhez vezet. Ezért jobb, ha több irányból is meg lehet közelíteni az ültetvényt, így a a növényzetnek van ideje regenerálódni és nem mindig ugyanaz az útvonal lesz kitaposva. A csapás ne toronyirányt a növényekhez vezessen, hanem jobb ha van benne egy éles kanyar vagy elágazás, így ha valaki ugyanazt az ösvényt választja mondjuk azért hogy átvágjon a területen, nem valószínű hogy kitér abból az irányból amin eredetileg elindult, mivel az egyenesen a célja felé vezet. Erősen kitaposott ösvényeket is be lehet népesíteni újra a helyi növényzettel, csak meg kell támogatni őket egy kevés műtrágyával, esetleg vízzel. Itt is meg kell említeni hogy az ilyen tevékenységek néha nagyobb kockázatot jelenthetnek mint maga az ösvény, úgyhogy ha ne feltétlen szükséges, nyugodtan mellőzni lehet.

Alibik

Néha a legelhagyottabb helyeken is feltűnhet valaki, lehet hogy egy arra tévedő természetjáró, gomba szedő, vagy neaggyisten a hatóság, esetleg fát lopó cigány, és felmerülhet benne az a kérdés hogy “mit keres ez itt?”.

A kutya a legjobb partner.

A kutya a legjobb partner.

Mindig legyen egy kész, hihető mese, hogy mit keres ott a gerilla mester, és úgy is nézzen ki mint aki azért van ott, hogy pl gombát szedjen, mert egy gombaszedő kosár, vagy vödör (esetleg szatyor) nélkül elég gyanús lesz. Ha valakit ásóval vagy ásás közben kapnak el attól már csak az a szarabb, ha a növényeket gondozva látják meg, de kutya/macska eltemetés még ekkor is szóba jöhet. (Persze nem azt fogják feltételezni ilyenkor “hogy biztos füvet termeszt” de biztos, hogy gyanús lesz.)

Mindegyik alibi tevékenységet érdemes űzni is valamilyen szinten, legalább egy két szó erejéig, mert ha valaki csipkebogyót szed júniusban akkor lehet, hogy legjobb esetben is csak hülyének nézik. Mindegyik tevékenység hasznos és érdekes kiegészítése lehet a gerilla termesztésnek. Sőt, az a legjobb ha mindenki kikutatja hogy mit lehet csinálni a környéken, és az ültetvény látogatást csak úgy mellékesen ejti meg.

madár/vadles/természetfotó  távcsővel, fényképezőgéppel, madárhatározó könyvel. (egész évben)

Legyen a fényképezőgépben néhány természetfotó, és egy-két zavarba ejtő kérdésre is jó tudni a választ, ha másra nem is lesz jó, hát elő lehet rukkolni egy-egy kifejezéssel, elnevezéssel, ismerettel.
gombaszedés
kosár, gombás könyv, bicska.
Érdemes szétnézni milyen fajok vannak a környéken, egy vizit alkalmával akár a vacsora is előteremthető. Nem kell félni a gombáktól, a legtöbbjük könnyen felismerhető finom, ráadásul ehető (azért érdemes bevizsgáltatni, ingyenes). Előfordulásuk időszakonként változik, nyáron főleg esők után, ősszel viszont egyfolytában szedhetők. Jó tudni pár gombanevet és hogy mi terem éppen. (A lila pereszke az egész országban gyakori főleg legelők környékén de inkább csak ősszel)
gyógynövény gyűjtés kosárral, könyvvel

Tavasszal sok mindent lehet gyűjteni, pl kakukkfű, köhögésre, csalán tisztító kúrához/pattanások ellen, a kamilla…
bodza (virágát tavasz végén nyár elején) szörpnek, limonádénak, bornak, lekvárnak, palacsintának teának…
csipkebogyó, kökény (november-) lekvár/szörp/tea de ott helyben nyersen is finom
galagonya: virága tavasz végén, a nagymamának a szívére való
szemét szedés

Főleg lakott területek mentén, erdősávokban lehet jól álcázni a látogatás célját egy szemetes zsákkal, munkás kesztyűvel, esetleg láthatósági mellénnyel. Szemét szedés közben fel lehet deríteni a terepet, kiválasztani a helyet, sötétben kiültetni mintha oda csak termett volna, onnantól már nem fog feltűnni senkinek, ha nem rí le róla hogy gondozva van. Esetleg néha locsolni majd szüret. Persze ha a környéken nem divat a szociális munka nem kell erőltetni.

kutya sétáltatás

Ez talán a legjobb, a kutyának is, a gazdának is. Egy ilyen társ jelzi ha van valami mozgás a közelben, a szaga/szőre/vizelete elriasztja a falánk őzeket, dagonyázó vaddisznókat, és alibinek is kiváló lehet.
Ha nincs kutya akkor egy póráz/nyakörv is elég, csak azt kell mondani hogy elszökött. Csak aztán nehogy együtt induljatok megkeresni a kérdezővel.

Felderítés

Bármikor el lehet kezdeni a környék felderítését, feltérképezését. Télen be kell kalkulálni hogy a növényzet nyárra sűrűbb lesz, menekülő útvonalak keresése, a forgalom, állatok megfigyelése mindig jó ötlet. Jó helyet csak úgy talál az ember ha arra megy, amerre egyébként nem menne. Ha valaki csak úgy megáll valahol és bemegy egy bózótosba, és az első alkalmasnak vélt helyre ültet, akkor majdnem biztos lehet benne hogy valaki más is ugyanott fog megállni és ugyanazt az útvonalat fogja használni mint amelyiket ő. A csapások sose vezessenek egyenesen az ültetvényhez, legalább egy éles kanyar vagy egy elágazás legyen benne, az ösvény pedig vezessen tovább az eredeti irányba, így ha valaki csak át akar vágni a területen, valószínűtlen hogy letérne az eredeti útirányáról.

Előkészítés

Agyagos, vízzáró földrétegbe egy harang alakú gödröt ásva a víz a növény köré gyűlik, ami aztán tovább folyhat az alsó porózusabb rétegekbe ha sikerült leásni odáig

Agyagos, vízzáró földrétegbe egy harang alakú gödröt ásva a víz a növény köré gyűlik, ami aztán tovább folyhat az alsó porózusabb rétegekbe ha sikerült leásni odáig

Már előző év őszén meg lehet kezdeni a talaj előkészítését és a leendő ültetvény helyének kialakítását. A talaj felső rétegébe be lehet ásni pár zsák virágföldet, marhatrágyát, hasonlókat, csalán töveket ültetni a környékre, közben szinte kockázat nélkül ki lehet ismerni a terepet, hiszen kender még a világon sincsen, áskálni meg szabad, de ha meg kell magyarázni valakinek abból gond lehet. Tavasszal minden jelentősen megváltozhat, a gaz és a közeli növényzet beteríthet mindent, közelben folyó építkezés, útépítés miatt zsugába dőlhet minden.

Ilyen gödröket lehet kitölteni jó minőségű, víztartó földkeverékekkel.(A képen egy szép nagy gödör látható)

Ilyen gödröket lehet kitölteni jó minőségű, víztartó földkeverékekkel.(A képen egy szép nagy gödör látható)

A bokrokat is könnyebb még előző évben formára vágni ha szükséges, egy bozótos közepébe tisztást vagy járatokat vágni, de érdemes mindent úgy csinálni, hogy ha esetleg feltűnik valakinek akkor ne forduljon meg a fejében, hogy “mi készülhet itt, na majd később megnézem”
Egyébként legkézenfekvőbb megoldás általában a gödrökbe ültetés. Minden egyes növénynek vagy akár növény csoportoknak egy nagy gödröt kell ásni, a méretek nincsenek röghöz kötve, ki mekkorát bír ásni. A gödör aljára érdemes pár réteg újságot/kartonpapírt tenni, ezzel is lehet késleltetni a felső talajréteg kiszáradását, ami kinti termesztői közegek kialakításánál talán a legfontosabb cél.

 

 

A macskaalom vagy a speckó kristályok sokáig tartják a vizet

A macskaalom vagy a speckó kristályok sokáig tartják a vizet

A víz ugyanis erősen meghatározza egy növény fejlődését, kint ebből általában csak kevés van, vagy túl sok egy-egy kiadós eső alkalmával,- de az is csak néha. A hirtelen lezúduló víz hamar a talaj alsóbb rétegeibe szivárog, ahol már nemigen érik el a gyökerek, ezért az egyik fő cél egy kevés gondoskodást igénylő ültetvény kialakításánál a víz gyökérszinten való tartása. Ha az eredeti talaj, amibe a gödör került agyagos (vízzáró), a gödör kialakítása közben törekedhetünk arra hogy tölcsér(fordított harang) alakja legyen, hogy minél több vizet gyűjtsön össze. A gödör aljára tett papírok is jól tartják a vizet és idővel el is bomlanak. Egyébként az újságokon használt nyomdafesték manapság már nem ólom alapú(mérgező), hanem szójából van, úgyhogy nem lehet belőle baj. A perlit kiváló talajjavító, mely szellőzést és jó vízháztartást biztosít, nem baj, ha látszanak a fehér szemcsék, mert csak le kell takarod mulccsal.

A gyökérzet alá tett fa/kartonpapír/újságpapír rétegek is lassítják a a víz alsóbb rétegekbe szivárgását.

A gyökérzet alá tett fa/kartonpapír/újságpapír rétegek is lassítják a a víz alsóbb rétegekbe szivárgását.

Egy másik olcsó és jó megoldás ha macskaalmot keverünk a földbe. Az almokban használt zeolit és bentonit típusú ásványok jól tartják a nedvességet, javítják a talaj vízháztartását, olcsók, feltűnés nélkül szállíthatók. 10%-30% alommal eredményesen javítható egy keverék víztartása.
Léteznek víztartó kristályok[2] ugyanerre a célra, valamivel drágábban, de ezek is ugyanúgy bevethetők. (Vannak ezek a fürdő gélek, szerintem ugyan az az anyag, kb 1000Ft volt nem tudom hány gramm, de a fürdőkád majdnem félig lett vele.) De nem kell túlbonyolítani, gödrönként 5-15 liter marhatrágya azt csá.
Ha valaki nem akar virágföldet cipelni és az ültetvény földje viszonylag jó, fel lehet használni azt is a gödrök kitöltésére, vagy csak szimplán felásni, bekeverni egy kis marhatrágyát, macskaalmot és kész is. Esetleg a közelben talált vakondtúrásokkal is lehet gazdagítani. A víztartáson mindenképp érdemes javítani, főleg ha valaki minimális gondoskodás mellett szeretne termeszteni.

Mulcsal javítható a víztartás, elnyomható a gaz.

Mulcsal javítható a víztartás, elnyomható a gaz.

A mulcs is segít, nem csak a környező gaz visszaszorításában, hanem a talaj párolgásának akadályozásával a víz megtartásához is hozzájárul. Tulajdonképp egy szimpla takaróréteg a föld felszínén. A mulcs szinte bármi lehet, de főleg olyan talajtakarót érdemes használni, ami nem üt el a környezettől. Ha egy kender úgy van elültetve, hogy nem látszik rajta hogy gondozza valaki, nagyon valószínű hogy gaznak nézik és egyáltalán nem tűnik fel senkinek. Száraz fű, levelek, gaz, kövek mind szolgálhatnak mulcsként. A letakart területen a gaz sem fog nőni annyira mivel alatta nem jutnak fényhez, így a kender még nagyobb előnyhöz juthat.
Ha a hely biztonsági szempontból megfelel rá (ritka!) akkor akár egy nagyobb hordót is ki lehet vinni, elrejteni/elásni. Ebbe lehet gyűjteni a locsolóvizet és öntözni vele, ha szükséges. Akár kisebb medencéket is ki lehet ásni, kibélelni fóliával és esővíz gyűjtésre használni, sőt az amerikaiaknál dívik az a módszer, hogy kis átmérőjű csövön egész nagy távolságból vezetik a vizet egy forrástól az ültetvényig persze lejtőn lefelé. Az ilyen nagy volumenű átalakítások könnyebben árulják el a kertet, lehet hogy nem éri meg az ilyesmi. Ha a pár száz méteres csőbe belebotlik valaki simán lekövetheti egyenesen az ültetvényig. [3]

A helyet célszerű teljesen előkészíteni, a leendő lakóknak még a lyukat is kiásni előre, és csak a következő vizit alkalmával kivinni/beültetni a növényeket.
Azokat a dolgokat amikre később szükség lehet , pl:
-munkás kesztyű (védi, tisztán tartja a kezet, nincs ujjlenyomat.)
-trágya, táprúd, tápoldat
-vödör, kannák(pl 5-10 literes vizeskannák vízzel, az ínségesebb időkre),
-rongy, szigszalag, szemeteszsák, madzag
érdemes, ha kell apránként kihordani, és helyben elrejteni (pl szemeteszsákba), hogy a későbbi viziteknél már ne keljen cipekedni, vagy ha bukik az ültetvény és ott várnak a rendőrök, akkor nyugodt szívvel mondhassa az ember, hogy csak erre járt, anélkül hogy ott lapulna nála egy Canna tápoldat.

Ültetés

Egy polcokkal felszerelt hátizsákban több csemete is elfér.

Egy polcokkal felszerelt hátizsákban több csemete is elfér.

Mire az ültetés gondolata felmerülne minden legyen teljesen kész. A hely előkészítve, aminek kint kell lenni kint legyen, még a kis gödrök is ki legyenek ásva, hogy az ültetés a lehető legrövidebb időbe teljen. Amíg csak gödröket ás valaki nem követ el semmit, de ahogy a növények is szóba kerülnek megváltozik a helyzet, ezért ekkora minden legyen indulásra kész. Az ültetés kőbevésett időpontja április 20. (420), de ettől persze elérhetünk, azért mindenképp a talaj menti fagyok elmúltával essen meg az inplantálás. 🙂 Én személy szerint április utolsó napján ültetek minden évben. A kiültetés időpontja az időjárástól függ, általában áprilistól egészen augusztusig meg lehet ejteni, nyilván augusztusiakról már csak pár gramm várható és az is csak a későn érő fajtákról. A korai ültetéseknél viszont a fagyok okozhatnak problémákat.
A palánták szállítása elég rizikós, de bicikliseket/motorosokat/buszozókat ritkán igazoltatnak.

Több klón egy helyre ültetve, megfelelő tréning mellett hatalmas bokorrá fejlődik.

Több klón egy helyre ültetve, megfelelő tréning mellett hatalmas bokorrá fejlődik.

Célszerű egy ültetvényre max 5 növényt tervezni, így az esetleges bukással járó veszteség minimalizálható. Klónoknál jó ötlet 5 db klónt szorosan egymás mellé, egy pontba ültetni, így a növények elvesztik jellegzetes karácsonyfa formájukat, karózással/drótozással tovább bokrosíthatók, ráadásul csak egy növénynek látszanak, és genetikailag valóban azok is. Igaz hogy így egymást árnyékolják, és versengeni kell a vízért/tápanyagért de mindennek megvan a maga előnye/hátránya.
Tippek
Leírom azt a módszert amit az M.o.-i kertészek ajánlanak, ismerik a magyar talajokat, az éghajlatot. Persze van más módszer is, de rengetegen ezt javasolják és elég jól bevált. Előre előkészíted a helyet, bekevered a földet marhatrágyával (ha muszáj jó a műtrágya is módjával, legjobb a Volldünger Linz) és talajélet serkentőt is adhatsz neki, vagy meglocsolhatod humuszteával ez a bevált minimum. Persze nyugodtan mehet bele a perlit, kókuszrost, homok vagy grow shoppos speciális keverék. Az előnevelt palántákat bele ülteted (kb április végétől május utolsó hetéig), meglocsolod vízzel. Persze ilyenkorra már legyen meg a csiga és vad elleni védelem. Legalább kétnaponta locsold.

Fenntartó vizitek

A gyenge szárral rendelkező bugák szél vagy eső hatására könnyen eldőlhetnek

A gyenge szárral rendelkező bugák szél vagy eső hatására könnyen eldőlhetnek

A nagy bugák vagy a szél miatt még az vastag szárak is eltörhetnek, amin kötözéssel lehet segíteni valamennyire.

A nagy bugák vagy a szél miatt még az vastag szárak is eltörhetnek, amin kötözéssel lehet segíteni valamennyire.

Szárazabb időszakokban érdemes kilátogatni pár kanna vízzel (5-10-20 literes kannák ideálisak ha cipelni kell). Ha sok eső esik és a talajon megáll a víz, lehet elvezető vájatot kell ásni. Ilyenkor viszont a megközelítés is nehezebb lehet.
Szélviharok után is érdemes kinézni, a lehajlott félig letört ágakat szigszalaggal, karóval sínbe rakni, a nehezebb bugákat kikarózni ha törés veszély áll fent.

 

 

Az eldőlés eredménye a sár és a penész lesz

Az eldőlés eredménye a sár és a penész lesz

Ha nem klónokról vagy feminizált magokról van szó akkor a hímeket is időben el kell kapni , még mielőtt virágaik kinyílnának. Szerencsére a hímek hamarabb meg szokták mutatni a nemüket a lányoknál, ahogy kiderült egy növényről hogy porzós, ki kell iktatni, hacsak nem magokat szeretnénk. Tőből ki kell vágni vagy tépni, és elföldelni / vízbe dobni, széttaposni, mert hiába lett kivágva, virágai még kinyílhatnak. Kb 1-2 hónapos korában már el lehet dönteni hogy fiú vagy lány növénnyel van dolgunk.

Kocsival csak akkor menj ha feltétlenül szükséges, főleg ha már kint vannak a növények is. Ott kéne hagyni az ültetvény közelébe, és könnyen be is lehet azonosítani.

Kocsival csak akkor menj ha feltétlenül szükséges, főleg ha már kint vannak a növények is. Ott kéne hagyni az ültetvény közelébe, és könnyen be is lehet azonosítani.

Ha a termesztő magokat szeretne életben hagyhatja a hímeket, esetleg egy szimpatikus hím kiválasztása majd kivágása után a növényt kézbe fogva be lehet vele porozni a lányokat. Egy szatyorba/ papírzacskóba rázva a pollen összegyűjthető, pár hétig/hónapig tárolható. IBL (pl AK-47, Skunk) fajták keresztezéséből ugyanolyan jó minőségű utódok lesznek mint a szüleik voltak, két különböző fajta keresztezéséből pedig F1 hibridet lehet előállítani ami megintcsak minőségi portéka.
Két ugyanolyan fajta hibrid keresztezésével F2 generációs egyedeket kapunk. Elég elterjedt tévhit hogy ez a generáció nem jó minőségű, pedig ez nem igaz, csak a fajta szórása lesz nagyobb (többféle megjelenésű, tulajdonságú), és bár kicsit lemaradhatnak az F1 hibridektől attól még jó fajták.
Kinti keresztezésnél az egyetlen komoly probléma, hogy a magok kisebb-nagyobb része vadkender pollenjétől keletkezhetett, ezért az ilyen magokat nem szokták pénzért adni, vagy feltüntetik hogy hogy keletkeztek. Saját használatra, vetésre, ajándékba tökéletesek. :Minél később érik be egy fajta annál kisebb az esélye hogy a vadkender beporozza.

Trágyázás

Minden vizitnél érdemes locsolni, ha kell akkor tápozni, táprudazni. Főleg a nitrogént és a magnéziumot fontos adagolni a vegetatív szakaszban, mivel ezek “mobil” elemek, egy esőzés alkalmával a vízzel együtt a talaj mélyebb rétegeibe kerülnek ahol a növény számára már elérhetetlenek. Ezért jók a táprudak, a szár köré szúrva néhányat, (persze betakarva egy kis földel vagy mulccsal, hogy ne látszódjanak) hosszabb időszakon keresztül szivároghat belőlük a tápanyag. A vegetatív szakaszban magas nitrogén tartalmút érdemes használni. Virágzáskor a nitrogénesek eltávolítása után jöhetnek a magas foszfor tartalmúak, de ha van lehetőség jobb ha szerves trágyát használunk.
Fűzfából (mindegy milyen csak fűz legyen) hatásos gyökérnövekedés serkentő hormon készítményt kaphatunk egyszerű áztatással[n]. A fő hatóanyaga az IBA, amit a kereskedelemben kapható gyökereztető porok/zselék is tartalmaznak. Legjobb a fűzfa friss ágaiból készíteni (a levelektől meg kell fosztani), de a földre hullott gallyai és a kérge is megteszi. 1-2 liter vízbe 1-2 marék darabokra vágott fűzfát kell áztatni, ez pár nap múlva felhasználható de akár egy hónapig is ázhat ha éppen úgy jön ki.

Kiváló a frissen ültetett növények gyökereinek stimulálására, a klónok gyökereztetésénél is nagy segítség lehet akár kint, akár bent.

A csalánból is nagyon hasznos ázalék készíthető, jó trágyázásra vagy lombtrágyaként, növényvédő szerként is bevethető főleg a vegetatív szakaszban. Virágzáskor nem érdemes lomb trágyázni főleg a penész miatt. Sőt a kihúzott hím kendereket is be lehet áztatni, ebből is jófajta “trágyalé” kapható.

Ezekből a növényekből is – áztatással, erjesztéssel – hasznos trágyalé/lombtrágya nyerhető. [n]

fekete nadálytő [n]:K, Ca, P, fehérje
• csalán : Fe, N, klorózis, levéltetvek
(főzeléknek jobb mint a spenót, tisztítótea pattanások ellen, a friss hajtásokat érdemes szedni)

• pitypang: K
• cickafark: Fe, Mg, mész
• bodza:általános erősítő (az ember számára teája izzasztó,virágát szörpnek lekvárnak befőttnek, vagy rántva)
• mezei zsúrló:gombás betegségek (lisztharmat), lemosó
• ürömfélék:rovarok, gombák ellen
• kamilla, cickafark: gombák ellen (magcsávázás, palántadőlés) (teája megfázás ellen)
• tölgyfakéreg:baktériumok, gombák (csak keveset)
• bazsalikom gilisztaűző varádics, rovarporvirág :rovarok ellen
• útifű:levéltetű, káposzta gyökérgolyva, -szárrothadás
(friss sebet gyorsan összehúzza, összemorzsolva a megtisztított seb köré kell dörzsölni, hamar eláll a vérzés)

• páfrányfélék :pajzstetű, levéltetű, vértetű
• kakukkfű : csigák ellen
A minimális beáztatott mennyiségek nincsenek megszabva, a maximális pedig épp annyi, amennyi még a víz alatt marad. A vízből kilógó részek bepenészedhetnek, megrohadhatnak.

Trágyázás baktérium kultúrákkal
A Phylazonit-MC egy mikrobiológiai baktérium kultúra készítmény mely a talajra kijuttatva és abba beledolgozva, a talajélet serkentésével természetes módon táplálja a növényeket. A baktériumok az elhalt növényi maradványokat bontják le, így az azokban fölhalmozott megkötött káliumot, foszfort, mikro és nyomelemeket fölhasználhatóvá teszik, növelve ezzel a talaj humusz tartalmát és javítja annak szerkezetét. A szer tartalmaz továbbá még nitrogén megkötő baktérium törzset is, amely a levegőben található nitrogént köti meg ezzel biztosítja a növényeknek a folyamatos optimális nitrogénnel való táplálását is. A szer használatával csökkenthető vagy teljes egészében kiváltható a műtrágyák használata. Természetes úton serkenti a növények fejlődését, így azok szebbek egészségesebbek ellenállóbbak jobb termési, beltartalmi értékeket produkálnak. Használatával elkerülhető a túltápozás, bio termesztésben is használható környezetet nem károsító készítmény.

Műtrágyázás

Tréningek

Toppolásnál a lényeg hogy a felső vezércsúcsot eltávolítsuk

Toppolásnál a lényeg hogy a felső vezércsúcsot eltávolítsuk

A kiültetett növények bokrosítására, alacsonyan tartására több módszer is létezik, de a rejtés miatt érdemes azokat használni amik a legkevésbé feltűnőek.
Az egyik ilyen a “TOP”olás, ami a vezércsúcs (a növény teteje) lenyisszantásában merül ki. Ha ez megtörtént, a növény innentől nem egy, hanem 2 vezércsúcsot fog növeszteni. Ezzel megváltozik jellegzetes karácsonyfa alakja, nagyobb lesz a lombozata amin több fényt lesz képes asszimilálni, lehet hogy még a hozam is növekszik ezzel, bár a manikűrözés egy fokkal nehezebb lesz, mert nem egy, hanem két kisebb főbugát kell körbenyírni. Ha valaki toppol, érdemes még a korai vegetatív szakaszban tenni, később nem sok értelme lenne.
A levágott hajtást meg lehet próbálni újra kigyökereztetni. Egy tőzegcserépbe vagy pohárba téve, porhanyós földbe ültetni és poharastól egy vizes tálkába, vagy egy félbevágott kólásflakonba, majd egy árnyékos helyre tenni. A pohárban/tőzegcserépben lévő föld a vizes tálkából/kólásflakonból megszívhatja magát és sokáig nedves maradhat. Ilyenkor jön jól a fűzfás víz, pont erre a célra legjobb.

Hálós védelem / bokrosítás. Feltűnő lehet.

Hálós védelem / bokrosítás. Feltűnő lehet.

Kis szerencsével a “klón” két-három hét alatt gyökeret ereszt és el lehet ültetni egy kis hozam kiegészítés reményében. Persze az egész folyamatot a legkisebb feltűnés nélkül kell végezni, a vizes tálat védeni a madaraktól/szomjas állatoktól, csakúgy mint a kiszáradástól, és elrejteni a kíváncsi szemek elől, néha ez a plusz pár gramm nem éri meg a vele járó kockázatot.
Egy alsó oldalágat is meg lehet próbálni leválasztani a növényről. Részben a föld alá bújtatva, úgy hogy az ág vége kint legyen a földből, az ág eleje viszont maradjon a növényen. Működik ez is csak néha sokáig tarthat és nem sok értelme van ami azt illeti, de van ilyen is.
Az ilyen kis méretű klónok arra is jók hogy magot termeljenek. Csak rájuk kell húzni egy zacskót amibe a pollen lett gyűjtve, kicsit megrázogatva meg lehet termékenyíteni őket. Ezt nem feltétlen kell klónon csinálni, egy növény oldalágát is be lehet így porozni, úgy hogy közben a többi rész szinszemillát teremjen, csak az adott oldalág hozzon pár magot, de ha nem elég óvatosan csinálja az ember véletlenül beporozhatja az egész növényt is.
A “FIM” hasonló a toppoláshoz, de itt csak a főhajtást, annak is csak a felét kell kicsippenteni, így jó esetben nem két, hanem több elágazás születik.
Bokrosításra és védelemre is használható a hálós módszer. Ennél egy drótkerítéssel veszik körbe a növényeket, majd fejlődésük közben az alsó ágakat áthúzzák a kerítés egy-egy lyukán, ezzel amolyan 3D-s ScrOG-ot alkotva. Ez elég feltűnő és egyértelmű jele a gondoskodásnak, de néhány esetben megfelelhet.
A supercropping is jól beválhat odakint, talán a legjobban ezzel a módszerrel lehet terebélyesebbé tenni a bokrot, hogy több fényhez juthasson és egyúttal alacsonyabb maradjon, sőt a jellegzetes karácsonyfa formája is megtörhető, így szó szerint. Bátorság is kell hozzá, mivel a sérült ágak még sérülékenyebbek, és a kártevők megtelepedésének is kedvezhetnek, főleg elméletben.

Szüret

A szüret közeleg

A szüret közeleg

A szüret időpontja gerilla termesztésnél gyakran nem csak a termesztő megítélésén, hanem külső körülményeken is múlik. A későn érő fajtáknál gyakori a penészedés miatti kényszerszüret, de ennek rengeteg oka lehet. Szerencsére a korai vagy késői szüretek miatti minőség romlásért (hívjuk inkább változásnak) kárpótol a hozam, ami kint a 400 grammot is elérheti egy jól tartott növényen. Egy kézi nagyító segítségével könnyen meg lehet határozni hogy a növény éppen milyen érettségi stádiumban van, ezzel kapcsolatban a Szüret cikk árul el ennél is többet.

kései ültetésből pici bugák lesznek

kései ültetésből pici bugák lesznek

A szüret a legkockázatosabb része a gerilla termesztésnek, ami kint még csekély mennyiségnek minősülő 5 db növény volt, levágás után több kiló fűvé válik, amit a törvény már sokkal komolyabban vesz ezért érdemes cangával, a legnagyobb körültekintés és óvatosság mellett végezni.
A növények akár tőből is ki lehet vágni, de van aki még helyben elvégzi a manikűrözés nagyját, megszabadul a vastagabb száraktól, nagyobb levelektől, és így csomagolja a növényeket -ha szükséges fajtánként- szemetes zsákokba amiket alaposan lezár szikszallaggal hogy a szagfelhő ne húzzon kondenz csíkot utána, miközben hazafelé teker. Ez persze csak akkor működik így ha a szárítás nyugodt körülmények között folytatható valamilyen helységben, de ha kint kell megoldani ez mégtöbb kockázatot és változót jelenthet. A kender összsúlyának kb 70%-a víz aminek a nagy részét el kell távolítani különben a szövetek bomlásnak, vagy penészedésnek indulnak. Kint, főleg az ősz végi szüretek esetében gondot jelenthet az időjárás, és a kockázat hogy valaki megtalálja.

Szép, szép de hogy viszed haza?

Szép, szép de hogy viszed haza?

Érdemes felemelni a szárítandó részeket a nedves talajról, és letakarni őket az eső ellen. Nagyobb vesszőkosarakba , vagy a helyszínen ágakból rögtönzött tartókba kerülhetnek a növények, lehetőleg lazán hogy a szél átjárhasson közöttük, ezt fel lehet akasztani/kötni egy fa ágaira, vagy bokor ágai közé, aztán az egészet a lehető legjobban letakarni az eső ellen. Erre egy fólia sokszor túl feltűnő lehet, de a fóliára is álcázni lehet faágakkal, levelekkel. De egyszerűen egy fára is fel lehet akasztani vagy kötni őket, jobb mintha a földön lennének. Az egészet úgy kell megalkotni hogy a szél átjárhassa, az eső ne érhesse, és ne legyen feltűnő sem.
Ha egyáltalán nincs lehetőség a szárításra, (és ez elkerülhetetlen), meg lehet próbálkozni egy kisebb, jól zárható térben (pl műanyag hordó) valamilyen szárítóanyag segítségével. Pl a hordó aljára pár liter szilikagélt szórni, a növényeket a tetőhöz erősíteni hogy ne érjenek a szilikagélhez, lezárni az egészet. Nincs rá garancia hogy beválik, és ennél is elő kell szárítani a növényeket amennyire csak lehet, de a végső fázist valószínűleg el lehet végezni ezzel a módszerrel.
Ha végképp nincs megoldás a szárításra akkor el kell szívni helyben az egészet. Vagy meg lehet próbálni ott helyben hasist készíteni belőle. Ezzel a szárítás is elveszti szükségét, és a végtermék is kisebb, jobban rejthetővé, könnyebben szállíthatóvá válik. A vizes, bubble bag-es módszer jól működik friss növényekkel is, nem kell hozzá semmi csak sok víz, pár bubble-bag, vödrök vagy hordók és jó sok kevergetés. Minden mozzanatot lehet manuálisan is végezni, ide értve az aprítást és a keverést is, de egy akkumlátoros csavarhúzóval vagy fúrógéppel eredményesebb lehet a művelet. Az aprítás/keverés megoldható egy botmixer mintájára készített fejrésszel, ahol a védő burok lehet egy pohár, a fúrószálra erősített pengékkel pedig aprítani lehet, de a habverő formájú fúrószál is működhet.

Kártevők

Csiga

Csigarágta levél

Csigarágta levél

A csupasz csiga elég sokat képes bezabálni méretéhez képest, főleg hogy sokszor nem egyedül áll neki a vacsorának. A fiatal növényekben palántákban tehet komolyabb károkat. Estefelé bukkan elő, mikor a levegő lehűlt, nappal levelek hátoldalán, résekben repedésekben húzza meg magát a perzselő meleg elől, ezért ha valaki vadászni akar rá estefelé teheti. Mivel szárnyai szerencsére nincsenek, valahogy el kell csúszni-másznia a növényekhez, ebben kell valahogy megakadályozni. Rosszul mászik a homokon, salakon, de lehet venni csigacsapdát amikbe belepottyanva ott ragadhat, de ilyet házilag is könnyen lehet készíteni, ráadásul nem is lesz feltűnő.
Egy fél üveg sört kell leásni úgy, hogy csak a szája legyen kint a föld felett 1-2 centivel. Ellenkező esetben olyan bogarak is beleeshetnek és megfulladhatnak, amelyek a csigákat pusztítják. Ha arrafelé nagyobbak a csigák, a széles szájú üdítős palack vagy egy pohár lehet a megoldás.

Csiganyál a levélen

Csiganyál a levélen

Ha más nem segít és nagy az invázió, hatékonyak lehetnek a kertészeti boltban kapható csigaölő szerek is. Ez többnyire kékre színezett granulátumok, amely 3-6% metaldehidet tartalmaznak. Ez a csigák nyálhakártyájának kiszáradását okozza, ezzel meggátolva a táplálkozást és mozgást. A mozgásképtelen csigákkal többnyire a napsütés végez, alkalmazása után marékszámra lesznek döglött csigák az ültetvény körül.
Mivel a granulátum többi része a csigákat vonzó gabonakeverék, így ezt ritkásan kell elszórni az ültetvény vagy a növény körül. Bőven elég, ha több centire vannak egymástól a szemek. A metaldehid kiszórva pár hétig aktív, utána szén-dioxidra és vízre bomlik. Alkalmazásának szükségességét érdemes megfontolni, mivel káros lehet más állatokra is, többek között azokra, amelyek pont a csigákat pusztítják (pl. sünök), különösen túl nagy mennyiségben alkalmazva.

Sörcsapda

Sörcsapda

Mivel emberekre is enyhén mérgező, így termésidőszakban nem használható, illetve ajánlott nem a növények közvetlen közelébe, hanem kicsit távolabb, vagy az ültetvény körül egy sávban elszórni. A mezőgazdaságban elterjedt a használata, tehát nem valószínű hogy gyakorlati veszélyt jelentene az alkalmazása.

 

 

 

Hernyók

Hernyó rágta levél

Hernyó rágta levél

Ugyanúgy lerágják a leveleket mint a csigák, csak nem olyan bő nyállal teszik mindezt. Lehet kapni organikus hernyó riasztó szereket, és össze lehet kapkodni őket kézzel, aki finnyás használhat kesztyűt hozzá. Szüretig kitartóan zabálják a leveleket és előszeretettel hédereznek a bugában, ennek megfelelően tele is szarják azt. Védekezés lehet ellenük az is ha kukoricaföld mellé vagy éppen abba való ültetünk. Egyrészt a nagyüzemi növényvédelem a kendert is levédi, másrészt a kukoricát jobban szeretik.

A kukoricába ültetésnél figyelni kell a fajtamegnevező táblát a sor elején, már ha van ilyen. A csemegekukoricát ugyanis még a kender virágzása elején aratják, kínos szüret idején egy csupasz tarlóra bukkanni.

Őz

Az őzek előszeretettel rágcsálják le a virágzó ágvégeket a friss hajtásokkal együtt, néha egész ültetvényeket letoppolhatnak, amitől azt hiheti a termesztő hogy meglopták, pedig csak egy ínyenc őzzel volt dolga. A kevésbé kecses egyedek letaposhatják a fiatal növényeket, vagy eltörhetik a nagyobbak ágait.

Az őz mellső lábnyoma a homokban, ugrás közben. A paták szétterülnek, és tisztán kivehetőek a fattyúkörmök is

Az őz mellső lábnyoma a homokban, ugrás közben. A paták szétterülnek, és tisztán kivehetőek a fattyúkörmök is

A legjobb védekezés ellene az erős szag, pl a vizelet (ember/kutya), kutyaszőr és hasonló idegen dolgok szaga visszatartó hatással van, de ha nagyon éhes egy őzike nem fog meghátrálni emiatt. Sok gerilla termesztőnek szokása körbepisálni az ültetvényt a területük kijelölése végett. A saját kutyád szőrét, de főleg a sajátodat bizonyítékként használhatják ellened és a szagod alapján akár egy rendőrkutya is lekövethet még napokkal később is, az ültetvénytől egészen hazáig. De szerencsére ott van a jól bevált vadóc vadriasztó (szag alapján működik ez is) és a nevibes permet. A nevibes titán-dioxidot tartalmaz amit nem szeretnek az állatok. Ezzel maximum 3-szor szabad permetezni.

Az őzek ürüléke (októberben), gyakran hasonlít a birkáéra vagy a kecskéére. Nyáron általában nagy összeragadt enyhén barázdált darabokban szórja el, főleg ott ahol evett. Tél közeledtével a kakik tömörebbek, egyik végük kerek, a másik hegyes ahol elcsípte. Az ízük pedig…mmmm 😀

Nyúl

A nyuszik ritkán okoznak gondot, de ha mégis meggyűlne velük a baj, csak a fizikai védelem (drótkerítés) segíthet. Nyúlkaki általában bőven van ha nyúl is van, elsőrendű trágya lehet belőle földkeverékekben, de később is fel lehet használni úgy mintha egy táprúd vagy tápkorong lenne. (N:2.4, P:1.4, K:0.6)

Nem annyira vérszomjasak mint amilyennek látszanak.

Nem annyira vérszomjasak mint amilyennek látszanak.

A nyomvonal kialakulása. Egy egy ugrás után gyakran leül falatozni, jellegzetes nyomot hagyva.

A nyúl kakiját könnyen felismerhető kis kupacokba rakja, ami gyakran durva növényi törmeléket is tartalmaz.Trágyának kiváló!

Gombás betegségek

Későn érő fajtáknál főleg ha tömöttek a bugák, felütheti fejét a szürkepenész, vagy más gombás betegség. Erről bővebben a kender és a penész cikkben

Egyéb
A madarak egyik kedvenc eledele a kendermag, de több haszon jár velük mint amennyi kárt okoznának ezzel pl megeszik a csigákat/hernyókat. A vakondok ritkán okoznak gondot, a túrást fel lehet használni a földkeverékhez. A patkányok néha ráfanyalodhatnak egy növényre, megrághatják a szárat de ritka.

A kutya és a róka lábnyomát a párnák elhelyezkedése alapján lehet megkülönböztetni. Egy kutya falka vagy veszett róka veszélyes lehet, és egy közelben sétáltatott kutya is meglepetést tud okozni főleg ha a gazdája is követi. Jó tudni ha járnak ilyesmik a közelben.

Ez a róka kaka, fehér színét a sok elfogyasztott csont adta, sokszor szőr is van benne, ami egy sétáltatott kutyának a pottyantásában nem lehet benne.

A macskákkal is érdemes vigyázni, előnevelésnél könnyen lelegelheti az összes ablak párkányra rakott csemetét

Tippek

• Ültetés szorosan vagy elszórtan, maximum 5-ös csoportokban, lehetőleg klónok legyenek.
• Kint nevelt növényeket nem érdemes beköltöztetni, de ha elkerülhetetlen akkor lehetőleg klón, vagy kisebb növény legyen amit, Neem olajba vagy hasonló növényvédő szerbe mártva meg kell szabadítani a kártevőktől, amik benti körülmények között egy zárt térben hamar elszaporodhatnának.(sokan szívtak már emiatt.)
• Úgy tűnjön a növény, mintha csak oda termett volna, még ha ez valószínűleg egy kicsit a hozam rovására is megy, úgyis lesz belőle bőven. Ha nincs nyoma emberi beavatkozásnak a lebukás esélye drasztikusan csökken.
• A látogatások száma legyen a lehető legkevesebb. Macskaalom vagy víztartó kristályok, a harang alakú gödör, egy alsó réteg papír vízzárásra, táprudak, és locsolni csak akkor kell ha nagy az aszály, de anélkül is kibírják.
• A magokat érdemes már télen beszerezni, a beszerzésről bővebben :kendermagok. Csíráztatni, majd egy pohár földben/tőzegcserépben vagy korongban előnevelni és mehet is ki, áprilistól gyakorlatilag bármeddig terjedhet az kiültetés időpontja, nyilván minél későbbre esik, annál kisebb lesz a hozam és a növény is. Időjárástól függően Április vége Május eleje ideális.
• A hímkenderek (pl vadkenderek) távolsága az ültetvénytől minimum 500-1000 méter legyen, ha nem esnek az uralkodó széliránnyal egy vonalba/irányba.
• Van ám néhány tipp a trágyázásra is: kávézaccot kiszárítva tövenként egy két marékkal a növény köré szórhatjuk, de jó ha betakarjuk földdel. Van még fahamu vagy a faszén, ami virágzási szakaszban hasznos, mivel kálium és foszfor tartalma magas. Ezeket nyugodtan belekeverheted a földbe. De ezeket is ésszel, főleg a faszenet, mert sok ballasztanyagot tartalmaz. Jó még a mézes és/vagy melaszos víz. Ezt is flo szakaszban ajánlják, de én végig támogatom vele a csajokat.
• És néhány tipp a bio-kertészkedésből: ha csalán töveket ültetsz a lányok köré, illatosabbak lesznek.
• Minden fűszernövény illóolaj tartalma jelentősen fokozható (köztük a Cannabis-é is), ha hagymát ültetünk köré.
• És a már említett fahamu. Ha a talaj felső 1 centiméterét betakarod vele, a növény színe erősödik. * Csírázáshoz az öregek kevés földet kevertek össze fűrészporral, majd meglocsolták langyos vízzel, így hamarabb és nagyobb százalékban csíráztak ki a magok.

Vadászat

Őz
• Őzbak április 15. – szeptember 30.
• Optimális idő: április 20. – május 15.
• Üzekedésben ajánlott idő: július vége – augusztus közepe
• Suta, gida október 01. – január 31.
Fácán
• Fácánkereső vadászat: október 1. – február 28.
• Fácánhajtás: november 1. – január 31.
Nyúl
• Mezei nyúl: szeptember 1. – december 31.
• Üregi nyúl: január 1. december 31.
Rókára bármikor vadászhatnak.

Csalán
Urtica dioica

A csalán az egyik leghasznosabb társítás

A csalán az egyik leghasznosabb társítás

Legalább annyira félreismert növény mint a kender, emberi fogyasztásra kiváló, az egészségre jó hatással van, a növénytermesztésnél is több féleképp fel lehet használni. A gerillák leghasznosabb és legsokoldalúbb növénye a csalán.

A csalán az egyik leghasznosabb társítás
Indikátor
A csalán jelenléte nitrogénben gazdag talajra utal, tehát jó jel ha van a közelben.
Elrejt
Nagyra nő, megjelenése és színe hasonló a kenderéhez, így még az előtte lévő kender is beleolvad a mögötte lévő csalános látványába. Ráadásul senki nem megy át szívesen egy csalánoson.
Ürügy
A csalán szedése, gyűjtése jó ürügy az ott tartózkodásra és közben még a kert védelméről és jövőjéről is gondoskodunk, hiszen a fiatal csalánosok a tépés után bokrosabbá vállnak, még nagyobb védőfalat alkotva.
Trágyalé
vízbe áztatva a kapott trágyalé gazdag nitrogénben és vasban, javítja a növények rezisztenciáját a legkülönfélébb kártevőkkel, még a penésszel szemben is.
Lombtrágya
A növényekre permetezve lombtrágyaként és rovarriasztóként is működik, hatásos a levéltetvek, a takácsatka és a legtöbb rovarkártevővel szemben. Bálint gazda szerint :”ha rápermetezzük a nővényekre, akkor azoknak a bőrszövete megvastagodik, a gombabetegségek nehezebben telepednek meg rajtuk és a kártevők is nehezebben tudják átszúrni.”[4]
Egészség
A csalán leveleiből és hajtásaiból tea, főzelék, leves, sör készíthető, minden része gyógyhatásokkal bír, és magas C vitamin és vas tartalma mellett az ásványi anyag tartalma is jelentős. A pattanásos bőr egyik legjobb ellenszere egy 2-4 hetes csalántea kúra, de tavaszi tisztítóteaként, serkentőként, vizelethajtóként, gyulladás csökkentőként is beválik.

Márciusban az elsők között bújik elő, a kert előkészítésekor vagy még a leendő hely után kutatva a kertészek gyakran találkozhatnak vele. Indikátor növény, a nitrogén dús talajt jelzi, ahol a csalán nő ott a kender is jól fogja érezni magát.
Mivel annyi féle haszon származik a közelségéből, érdemes szaporítani vagy a palánták köré, esetleg közé ültetni.

Érdemes azonban figyelni arra, hogy a csalán a kötött taljban is remekül elvan, a kender viszont a könnyű, laza talajokat szereti. Ha valaki a csalánosban szeretne kendert telepíteni az a megelőző őszön jól teszi ha felássa a leendő kertjét.

Ebből az adagból mártás lett, a megtépett meg bokros lesz.

Ebből az adagból mártás lett, a megtépett meg bokros lesz.

Szaporítása legegyszerűbben a tövek szétosztásával történhet: egy kisebb csalánost ásóval vagy késsel gyökerestől több részre választani, majd a kapott töveket, akár csak sima gyökereket is, át lehet ültetni a következő helyükre. Zöld dugványozással (klónozással mint a kendernél) és magjairól is szaporítható, amit ősz végén a termős növényekről lehet begyűjteni, merthogy a csalán is kétlaki növény, vannak külön fiú és lány egyedeik mint a kendernél.
A fiatal növényeket érdemes megtépni, – vagy toppolni ahogy a kendert is szokás -, azaz letépni a fiatal hajtásait, emiatt még bokrosabbá válik, még jobb védelmet és rejtést nyújt majd.

Csalán főzelék

Csalán főzelék

Az össze gyűjtött hajtásaiból pedig csalánsör, főzelék, leves, saláta, tea is készíthető és turmixokhoz is jó kiegészítő és színező. Nyersen is meg lehet enni a leveleit, az angolok ebből versenyt is rendeznek [5].Főzéskor nagyjából ugyanúgy kell bánni vele mint a spenóttal. receptek

A csalán gyűjtés nagyon jó ürügy az ottlétre és a helyszín felderítésére, ráadásul egyúttal a rejtésről, a védelemről, a későbbi tápanyagforrásról és rovarriasztó szerről is gondoskodunk, hiszen később a felesleges növényekből trágyalé és rovarriasztó permet is készíthető még ott, helyben.
Ehhez összetört, vagy vágott csalánt, akár szárastól is egy vödörbe vagy akár pocsolyába áztatunk, max annyit hogy a víz teljesen ellepje. Pár nap erjedés után a víz nitrogén és vasban gazdag trágyaléként locsolásra, vagy rovar riasztó szerként a növény leveleire permetezve vethető be. Hígítva pedig lombtrágyaként használható. Virágzáskor, miután már tömörebbek a bugák sem lombtrágyázni sem rovarriasztó permetet nem érdemes használni, ha pedig töményen került a lombozatra érdemes utána lemosni, hogy ne tömörítse el a sztómákat és ne száradjon a levelekre.

A gerilla két fő ellensége, az őz és a csiga sem kedveli a csalintost, sőt még a birka és a nyúl sem eszi meg, pedig ezek aztán mindent felfalnak ami az útjukba kerül.
A hernyók és a molyfélék viszont kedvelik a csalánost és előszeretettel rakják bábjaikat a levelek védelmébe, amiket aztán szívesen el is fogyasztanak, meg persze a közelben lévő növényekre is biztosan ráharapnának, ezért ahol hernyó veszély van, ott nem biztos hogy érdemes csalánt telepíteni. Egyébként nem minden hernyó féle kedveli, és lehet hogy még így is megéri társaságként tartani, hiszen a csigákat és a nagy testű kártevőket – ide értve az embert is -, távol tartja.
A fonnyadt, eltört (pl letaposott) csalánból viszont már a “kártevők” összes tagja szívesen falatozik, az őznél és a vaddisznónál az is előfordul, hogy az élő növényt is fogyasztják.

Több forrás is megemlíti hogy a csalán közvetlen közelében egészségesebb, ellenállóbb, esszenciális olajokban gazdagabbakká válnak a növények. [6]

Medvehagyma
Allium ursinum

Sokszor rengeteg van belőle

Sokszor rengeteg van belőle

Kora tavasszal lomblevelű erdőkben gyakori, néha az egész ajzat csak medvehagymából áll, és mivel ilyen gyakori, finom és ráadásul egészséges is, előszeretettel gyűjtik, ami ugye jó ürügy vagy indok lehet a kertésznek az ott tartózkodásra, ráadásul nem kell üres kézzel hazatérnie egy kertlátogatás után. 150px-Medvehagymapi
Ránézésre könnyen összetéveszthető a gyöngyvirággal ami erősen mérgező, de levelét megtörve szag alapján már könnyen el lehet dönteni hogy a hagyma szagú gyógynövénnyel vagy a zöld szagú gyöngyvirággal akasztotta össze valaki a bajuszát.
A medvehagyma zsenge levelét salátaként, felaprítva túróhoz, vajhoz lehet keverni, vagy levesekbe, mártásként, pestóként is finom. Hagymája értékesebb mint a foghagymáé, kb ugyanúgy is lehet felhasználni.
Egy növényről csak egy levelet érdemes szedni hogy jövőre is megmaradjon, virágozhasson, szaporodjon.
medvehagyma – gyöngyvirág – kikerics megkülönböztetése
http://hu.wikipedia.org/wiki/Medvehagyma

Cseh kucsmagomba
Ptychoverpa bohemica vagy Verpa bohemica

Cseh kucsma.

Cseh kucsma.

Kora tavaszi, általában az első fellelhető ehető gombafaj Magyarországon, március végétől júliusig szedhető, nehezen téveszthető össze más gombával, főleg március kora április tájékán, hiszen ez az egyetlen gomba ekkortájt. Jellegzetessége hogy a süveg harangszerűen fogja körbe a tönköt, nincs összenőve vele mint a többi kucsmagombánál, és a mérgező papsapka gombáktól is többek között ez alapján lehet megkülönböztetni.
Főleg nyárfások és kökényesek környékén lehet beléjük botlani.
Minden fogyasztásra szánt gombát meg kell mutatni gomba szakellenőrnek (vagy legalább egy képet ide)
képek
http://mek.oszk.hu/adatbazis/lexikon/phplex/lexikon/d/gombak/107.HTM
http://www.netgombasz.hu/receptvilag/gombarol%20gombara/kucsmagomba.html

[Total: 11    Average: 3.4/5]

(Visited 13,754 times, 1 visits today)

25 thoughts on “Gerilla ültetvény

  1. Visszajelzés: Csíráztatás | exkalapalatt

  2. Visszajelzés: Kender termesztés szekrényben | exkalapalatt

  3. Visszajelzés: Kártevők | exkalapalatt

  4. Visszajelzés: teszt500

  5. Közepesen laza szerkezetű sötétbarna szinű,magas biotápanyag tartalmú termő közegről van szó.
    Eddig semilyen tápot nem használtam 30%perlit
    Növenyek: super bud auto , royal criticak auto

    Te hogyan mekkora mennyisegekkel milyen idöközönként és mivel tápoznal?
    Válaszod előre is köszi!

  6. Gerillaban en nem tapozok semmivel, egyszeruen keresek egy jo nagy csalanost egy patak kozeleben es abba vetem el a magokat tavasszal. Ha ilyen felig-meddig gondozott kintirol, vagy valami vodros buveszkedesrol beszelunk, akkor erett marhatragyat keverek meszkoporral es azt pakolom a tovukhoz kb. havonta, ha ez keves (sargulnak), akkor kicsit koncentraltabb csirketragyat hasznalok.

  7. Sziasztok.
    Rendeltem 3 Purple Bud magot szépen meg is jöttek.
    Kinti csaszik lesznek.Sajnos előnevelésre nincs helyem.
    2-3 naposan kiviszem őket .Nagyon féltem őket,ezért arra gondoltam hogy egy 2l üvegnek a végéből levágok 25 cm kis ablakokat vágnák körbe rajta és lefedném a kicsit.
    Jó ötlet vagy valami jobb valakinek?
    Válaszokat előre is köszönöm.

  8. Gondolom a levegőztetés végett ..akar ablakokat 2l- üveg -flakonra. még ha nehéz is lesz ablakot vágnia az üvegre Lol. de ha mondjuk ha szereznél, kb 10l étolajos flakonokat ..az alatt kényelmesen elvolnának, egy jo darabig a csajok.persze az ablak nem ártana azért erre is…a levegőzés véget .Lol

  9. Ablakban csak 3 napig voltak.Már kint vannak a csajszik.
    Ott vannak kint rajtuk az üveg(még cserépben vannak leásva a földbe.Átültetés kb 3 hét.Fejenként 50 literes trágyázott föld várja őket)Féltetem őket.Szépen cseperednek már 2 levélpárja van.Kifogtam az időt . 🙂
    Heti 1 alkalommal kap fűzfa ág teát.Jót is tesz neki.
    De az egyik deformált az első levelei,az nem gond??
    Hamarosan képek.
    Válaszokat köszönöm.

  10. Purple Bud választottam.
    Nos lassan 1 hónaposak a kicsik nagyon szépen növekednek.
    Pár nap múlva ültetés a végleges helyére. Vadriszttóval és csiga ellen be van biztosítva.-2 bogár bekóstolta de már lefújtam a megfelelő szerel.Az egyik megtört a száránál de kikaróztam meggyógyult hála istenek.
    Ültetés után szeretném kötözni. Már megy rajta a TOP-olás. Klónozni szeretném,kérdés a levágott ágat fűzfa teába rakom de menyi ideig?

  11. Sziasztok !
    Egy elég furcsa …inkább érdekesnek nevezném a problémát ami adodott.
    2hete be takaritottam a szebbnél szebb és nagyon szép illatal biró bugakat.
    A probléma a következő,száritás kozben az illat elnillant es a bugak illata mint a frissen kaszált fű”illatára hasonlit”
    Mitöl van ez én ronthattam el valamit ??😕
    Begyujtva ismét jo illat es 10/8as hatás…

Vélemény, hozzászólás?