EC

Ec

Tartalomjegyzék

 

  • 1 EC
  • 2 A víz keménysége
  • 3 A tápozás és a víz keménységének kapcsolata
  • 4 Tápok hígítása a gyakorlatban
  • 5 Földkeverékek
  • 6 Hidró
  • 7 Mérések
    • 7.1 EC
    • 7.2 TDS (ppm)
  • 8 EC mérő vásárláshoz tanácsok
  • 9 Vizek
    • 9.1 Esővíz
    • 9.2 Csapvíz
    • 9.3 Kútvizek
    • 9.4 Ásványvizek
    • 9.5 Vizlagyitasi, viztisztitasi eljarasok
  • 10 Forrasok

EC

A kender víz és tápanyagfelvételének nagy része a gyökerein keresztül történik “ozmózis” segítségével.

A vízben oldva több elem is megtalálható, némelyik hasznos, a fejlődéshez feltétlen szükséges tápelem, némelyik pedig haszontalan vagy éppen káros is lehet. Ahhoz hogy az ozmózis végbemehessen, a vízben kevesebb oldott szilárd anyagnak kell lennie, mint a növény sejtjeiben lévő folyadékban. Más szóval a növény sejtjeiben lévő folyadéknak koncentráltabbnak kell lennie, -több oldott anyagot kell tartalmaznia-, mint a víznek, amit a gyökerek elérhetnek.

Transpiration in plants (scheme)A víz koncentrációja főleg a hozzá kevert tápoldat miatt növekedhet meg, ha túl sűrűre sikerül, az ozmózis már nem megy végbe, a gyökerek nem lesznek képesek nedvességhez vagy tápanyagokhoz jutni az ilyen tápoldattal öntözött földből vagy közegből. Ugyanez történik ha a termesztő nem számol a víz eredeti oldott szilárd anyag tartalmával, például ha a víz nagyon kemény, még tápoldat hozzáadása nélkül is elérheti azt a koncentrációt, amit egy növény már nem képes hasznosítani.
Minél több oldott anyagot tartalmaz a víz, annál jobban vezeti az áramot, ezt lehet mérni egy EC mérő két elektródája között.

Mértékegysége:

(mS/cm) miliSiemens/cm
(μS/cm) mikroSiemens/cm
1 mS/cm = 1000 μS/cm

A TDS (Total Dissolved Solids, összes oldott szilárd anyag) mértékegysége. Amerikában a ppm-et használják nálunk a mg/l.

1 mS/cm ~ 640-700 mg/l
1mg/l = 1ppm

AZ EC-ből csak következtetni lehet az összes oldott szilárd anyag (TDS) tartalomra, tehát az oldat töménységére – koncentrációjára, mivel a különböző oldott anyagok, elemek, ionok vezetőképessége eltér, ezért a valódi értékeket csak megbecsülni lehet.

Az EC mérő segítségével megismerhető tulajdonságok

  • locsolóvíz keménysége
minél keményebb a víz annál alkalmatlanabb a locsolásra. Ugyanis annál kevesebb tápanyagot képes oldott állapotban tartani, és annál jobban megnöveli a tápoldat koncentrációját, ráadásul a benne lévő sók megváltoztatják a táptalaj kémhatását, kicsapódva változtatják a talaj szerkezetét, víztartását.
  • tápoldat koncentrációja
a 2.3mS feletti koncentráció a kenderre már káros, a korai szakaszokban ettől kevesebb is végzetes lehet.
  • föld sótartalma
a földben felgyülemlett oldott/oldatlan anyagok nagy koncentrációban megakadályozzák, hogy a növény ozmózis segítségével vízhez és tápanyagokhoz jusson. Az EC mérővel az organikus, szerves trágyák tápanyagai nem mérhető megbízhatóan.

nute-burn-brown-tips-leaves-smA magas sótartalmú oldatok, úgy mint a töményre sikeredett, magas EC-vel rendelkező tápoldatok miatt nem csak az ozmózissal történő tápanyag és vízfelvétel áll meg, hanem az egyik tápanyag többlete miatt kizáródhat vagy felvehetetlen állapotba kerülhet egy másik, a kémhatás eltolódhat, ami miatt kicsapódik egy megint egy másik tápelem. Egy ilyen láncreakció mentén egy növény hamar súlyos állapotba kerül, és ha a gyökérzónában nem áll vissza a sókoncentráció a megfelelő szintre – például a sók kimosásával, azaz flush-al – ez könnyen végzetessé is válhat.

A víz keménysége

Mindegy, hogy a víznek a hasznos tápanyagok miatt (pl a tápoldatban lévő nitrogén, kálium foszfor stb…) magas az EC-je, vagy a kemény vízben jelen lévő Mg és Ca ionok és sók miatt. A koncentrált tápoldat önmagában is komoly kárt tehet, ami a gyakorlatban főleg akkor fordul elő, ha kemény vízhez keverjük az ajánlott adagolásban a tápszert, így a koncentrációk összeadódva könnyen átlépik a kritikus szintet.
Gyk.: minél keményebb a víz, annál kevesebb tápot lehet hozzáadni anélkül, hogy az a növényre káros hatással lenne.

Ezenkívül a vízkő kicsapódik, és a pH-t is megváltoztatja.

A víz vezetőképessége
H2O 0,055μS/cm
Desztillált víz 0,5μS/cm
Hegyi víz 1,0μS/cm
Háztartási víz 500-800μS/cm
Az ivóvíz maximális értéke 10055μS/cm
Tengervíz 52mS/cm

A vízkő kicsapódásának és a kémhatás változásának folyamata:

  • a víz a termesztő közegbe kerül, ahol nyomásváltozás és hőmérséklet emelkedés hatására a CO2 a légtérbe távozik
  • ennek hatására a H+ száma csökken, a kémhatás emelkedik. A megemelkedett kémhatású oldatban néhány só már nem oldódik olyan jól, elkezdődik a kicsapódás.
  • pl ha a pH 7.5 felé emelkedik akkor
    • Ca(HCO3)2 -> H2O2 + CO2 + CaCO3 ami szilárd sóként kiválik, vízkő keletkezik ami nagy mennyiségben megváltoztatja a talaj szerkezetét, víztartását, kémhatását, és növeli a talaj sótartalmát.
  • tápoldat vagy sav bejuttatásával H+ ionokat juttatunk az egyenletbe, minek hatására a reakció megfordul.
CaCO3(vízkő) + 2H+ -> Ca(HCO3)2 jól oldható
2CaPO4(foszfát) +2H+ <-> Ca(HPO4)2 oldható
Víz keménysége és az EC összefüggése
ppm μS/cm °f Keménység
0-70 0-140 0-7 Nagyon lágy
70-150 140-300 7-15 Lágy
150-250 300-500 15-25 Enyhén kemény
250-320 500-640 25-32 Mérsékelten kemény
320-420 640-840 32-42 Kemény
420 felett 840 felett 42 felett Nagyon kemény

A tápozás és a víz keménységének kapcsolata

A tápszerek, tápoldatok adagolását, hígítási arányát minden gyártó sajátosan adja meg. Az optimális hígításnál remélhetőleg fel lesz tüntetve az EC és a PPM, (ebből csak az EC-vel kell foglalkozni), és a hígítási arány a szükséges koncentráció eléréséhez, pl 1 literhez 2ml tápoldat.

Az öntözővizek vizek alkalmassága [2]
Kiváló vizek 0-0,5 mS/cm
Még alkalmas vizek 0,5-1,5 mS/cm
Csak kintre alkalmas vizek 1,5-2,0 mS/cm
Alkalmatlan vizek 2,0 mS/cm felett.

Ha vesz valaki egy virágzási szakaszhoz való tápot, azon fel lesz tüntetve az optimális EC az adott időszakra, általában hetekre lebontva.

pl a címkén állhat ez:

“a virágzás 3. hetében az optimális EC = 1.5mS, ennek eléréséhez 2ml tápot kell keverni 1 liter vízhez.”

Ebben a képletben fontos a víz eredeti EC-je.

Ha ez nincs a címkén feltüntetve akkor nullának (EC = 0mS) kell venni, pedig ilyen víz a valóságban nem létezik.

Az ajánlott hígítást figyelembe véve 1 liter EC = 0mS vízhez 2ml tápot adva, az kapott tápoldat az ajánlott EC = 1.5ms lesz

A csapvíz EC-je viszont nem 0mS, hanem errefelé 1mS körüli, ennél már mindjárt máshogy alakulnak a dolgok.

1 liter EC = 1.0mS vízhez 2ml tápot adva a kapott tápoldat EC = 2.5mS

A csapvízzel kapott EC = 2.5mS tápoldat már káros, túl sűrű ahhoz hogy az ozmózissal történő tápanyag felvétel végbemehessen.

Ezért fontos EC mérőt és lágy vizet használni, és folyamatosan mérni a tápoldat EC-jét.

A kendert a 2.3mS/cm-nél magasabb koncentrációk már károsíthatják, az optimális EC a tápoldat összetételétől és a növekedési szakasztól függ, ez mindig rá van írva a tápra dobozára. A gyártók persze hajlamosak túlzásokba esni.

Öntözővíz sótartalmának várható hatásai a növényzeten (PPM)[3]
Anyag nincs kicsi közepes erős súlyos
Hidrogén-karbonát <122 123-183 184-244 245-366 >366
Klór, levélzeten <108 123-183 184-244 245-366 >366
Klór, gyökérzeten <144 123-183 145-216 217-360 >360
Nátrium, levélzeten <69
Nátrium, gyökérzet <69 70-207 >207
Lítium <2.5
Cink <2
Vas <1
Mangán <1
Fluor <1
Bór <0.3
Réz <0.2
EC (mS/cm) <0,2 0,21-0,7 0,71-2 2-3 > 3

Tápok hígítása a gyakorlatban

Felül a címkén lévő adatok és arányok, alul a valóságban elért eredmények.

General Hydroponics’One Part Bloom

(N-P-K 2-4-7)
Ajánlott minimális adagolás (Hidro): 8ml/1L vagy 1,5 EC
Ajánlott adagolás föld alapú közeghez: “kevesebb” (?!)
Adagolás gyakorisága föld típusú közegekhez: minden második locsolás
Az EC alakulása különböző hígításoknál, ha a tiszta víz EC-je 0.43 mS
  • 2ml/1L = 1,30 EC
  • 4ml/1L = 2,00 EC
  • 0,5ml/1L= 0,70 EC

A címkén a földben termő növények adagolásához az van hogy “less”, ez elég tág. Ha az általános szabályt használva miszerint földhöz az ajánlott hígítási arányt a duplájára hígítjuk, míg így is 2.0 lesz az EC, ez már rezegteti a káros koncentráció lecét. Mg egy 25%-os töménységű oldat is túl erős lehet bizonyos helyzetekben. 0.5ml/L-nél vagyis az ajánlott koncentráció 6%-val lehet elérni az optimális szintet.

Canna’Terra Flores

(N-P-K 10-9-19)
Ajánlott dózis: 5ml/1L
Gyakoriság: 1-3 /hét
Az EC alakulása különböző hígításoknál, ha a tiszta víz EC-je 0.43 mS
  • 5ml/1L = 1,83 EC
  • 2ml/1L = 1,05 EC
  • 1ml/1L = 0,76 EC

Az ajánlott 5ml/lL már elég magas koncentráció főleg ha föld tápozására. Az ajánlott koncentrációnak a 20%-os töménységű oldata használható biztonsággal.

Canna’Aqua Vega

(N-P-K 6-3-8)
Ajánlott dózis: 2x2ml/1L(kétkomponensű komplex)
Gyakoriság: Közeg és módszerfüggő
Az EC alakulása különböző hígításoknál, ha a tiszta víz EC-je 0.49 mS(Budapesti csapvíz…)
  • 2x3ml/1L = 2,06 EC
  • 2x2ml/1L = 1,55 EC
  • 2x1ml/1L = 1,06 EC
  • 2×0,5ml/1L = 0,81 EC

Az ajánlott 2x2ml/lL még biztonságos koncentráció hidronál visszaforgatott tápoldatozás esetén is. Az ajánlott koncentráció 150%-a súrolja a határt és gyakori tápoldatcserét indokol, ugyanis ha axiómaként elfogadjuk, hogy a mindenkori levélfelület 3x annyi vizet képes elpárologtatni mint az azonos méretű szabad vízfelület igen hamar a veszélyes töménység felé kerülhet a tápunk egy 32C hőmérsékletű boxban.

Ionic’Bloom

(N-P-K nincs feltüntetve)
Ajánlott minimális koncentráció (Hydro): 7ml/1L
Ajánlott koncentráció föld típusú közegekhez: 1,0 ml
Gyakoriság: nincs infó
Az EC alakulása különböző hígításoknál, ha a tiszta víz EC-je 0.43 mS
  • 3,5ml/1L = 1,62 EC
  • 1 ml/1L = 0,81 EC

Az ajánlott dózis 15%-os koncentrációja biztonságos. Az hogy nics feltüntetve az NPK viszont elég gáz.

AlgoFlash’Flower

(N-P-K 4-6-7)
Ajánlott dózis: 4ml/1L
Gyakoriság: minden második locsolás
Az EC alakulása különböző hígításoknál, ha a tiszta víz EC-je 0.43 mS
  • 2ml/1L = 1,38 EC
  • 1ml/1L = 1,00 EC
  • 0,5ml/1L = 0,75 EC

Koncentrált, jó arányokkal rendelkező tápoldat de tovább kell hígítani az optimális 0.75 mS-es EC eléréséhez.

Földkeverékek

Fekete es feher tozeg, perlit es 1-2g/L mutragya. Kesz a termesztokozeg 5000Ft/50L aron.

Fekete es feher tozeg, perlit es 1-2g/L mutragya.
Kesz a termesztokozeg 5000Ft/50L aron.

Kender termesztéséhez a laza, jó vízáteresztő, gyenge víztartással rendelkező, levegős szerkezetű keverékeket szokták ajánlani, amik nagy arányban tartalmaznak pl perlitet, agyaggranulátumot, homokot, kókuszrostot és hasonlókat. Ennek több oka és előnye, de hátránya is van.

A fő ok és előny, hogy a termesztő nagyobb ráhatással lehet a talajban lévő tápanyagok összetételére és mennyiségére. Ha pl virágfölddel dolgozna, aminek jó a víztartása és tápanyagokat is tartalmaz, a később bejuttatott tápszereket is tovább megtartja, nehezebb kimosni a földdarabkákban ragadt tápsókat, és hiába tápozna magas foszfortartalmú táppal virágzás alatt, ha a föld még telítve van magas nitrogén tartalmúval amit a vegetatív szakaszban juttatott ki. Ennek egyébként nincs olyan nagy jelentőssége, a növény annyi tápanyagot fog felvenni amennyit éppen bír, mindegy hogy mennyi van belőle, mindig csak annyit használ fel amennyire szüksége van. A kender fejlődését csak nagyon ritkán akadályozza valamelyik tápanyag hiánya, leggyakrabban épp a tápanyag többlet okoz problémákat, ez második leggyakrabban elkövetett hiba, főleg azoknál akik már ilyenkor is az aratott fű mennyiségét tartják szem előtt.

Az alul tápozás sokkal kevésbé hátráltatja a fejlődést, könyebb beazonosítani és korrigálni mint a túltápozást, ami könnyen végzetessé válhat, főleg a korai szakaszban.

A fel nem használt, vagy kicsapódott tápsók idővel felhalmozódhatnak, ezért a talajt néha érdemes 4-5-ször annyi vízzel átmosni (flush), mint amekkora a cserép.

A tápsók kimosódásának szempontjából fontos, hogy némelyik öntözés után legyen túlfolyó víz, ami kb. 10-25%-a legyen a locsolóvíz mennyiségének. Ha a föld mindig csak annyi vizet kap amennyit még képes felszívni, akkor az összes felesleges tápsó a földben marad, felhalmozódik, hamar elérheti a toxikus szintet.

A laza, jó vízáteresztő földkeverékek előnye, hátránya:

(+) Túllocsolni nem lehet, hiszen a felesleges víz elfolyik, nincs pangó víz, mint egy jó víztartó képességű talajban. A túlöntözés egyébként a leggyakoribb probléma amit a kezdő termesztők elkövetnek.
(-) Gyakrabban kell locsolni, lehet hogy naponta, a víz nagy része elpárolog, a helység páratartalma és ezzel együtt a penészedés veszélye is megnőhet, nem is beszélve a gyakori locsolással járó munkáról.
(+) Túltápozni is nehéz, mivel a tápoldat nem raktározódik el mint pl egy darabka földben, ahonnan a víz eltávozása után a tápoldat koncentrációja még jobban megnőhetne. A jó vízáteresztő talaj megbocsájtóbb az erős tápoldatokkal, és a túl gyakori tápozással szemben is.
(-) Többet kell tápozni és sok megy veszendőbe a túlfolyó vízzel, vagy a kicsapódása miatt. Ez jó üzlet a táp forgalmazóinak.
A lenyeg az 1-2 g/L mutragya

A lenyeg az 1-2 g/L mutragya

Talajkeverékek tápozásához 0.6 – 0.8mS -t lehet biztonságosnak tekinteni, ettől persze van aki sokkal többet ajánl, és valóban el is bírja viselni a növény a 2 mS körüli értékeket is, ha minden körülmény meg van hozzá. Úgy mint a vízáteresztő közeg, megfelelő fényforrás, szellőzés (ami a legelhanyagoltabb, pedig nagyon fontos) hőmérséklet stb… Ezek hiánya szokta visszafogni a fejlődést és nem pedig a tápanyagok hiánya.

Jó víztartó képességű földben is ugyanúgy lehet kendert termeszteni, kevesebbet kell tápozni és locsolni, és figyelni kell a túltápozásra vagy a túllocsolásra. Meg kell találni az egyensúlyt a víztartás és a vízáteresztés között.

Érdemes az ajánlott adagolás töredékével (pl 15%) kezdeni, az alul táp sokkal könnyebben felismerhető és korrigálható mint a túltáp.

Érdemes mérni a locsolás után a földön áthaladt “túlfolyó” víz EC-jét, pH-ját is, a locsolóvíz és túlfolyó víz EC-jének különbsége megadja a talajban lévő tápsók mennyiségét.

Hidró

Egy vízkultúrás rendszerben folyamatosan figyelni kell a tápoldat sűrűségének alakulását hiszen sok minden befolyásolja:

– víz párolgása: EC nő
– tápanyag felvétel a gyökereken keresztül: EC csökken
– vízfelvétel a gyökereken keresztül: EC nő

Hogy éppen melyik folyamat erőteljesebb, azt a növények életszakasza, a hőmérséklet és sok más körülmény is meghatározza.

Az optimális EC valahogy így van:

0.75 – 2 mS optimális
2 – 3 mS még elmegy
3 felett már mindenképpen káros

de ez sok mindentől függ mindig az adott körülmények határozzák meg. (a számok az mgb-ből származnak, a gyártók, kertészek, könyvek mind mást-mást mondanak de nagyjából ezen a skálán mozognak)

Egy fiatal palánta sokkal alacsonyabb EC-t képes elviselni mint egy kifejlett növény, ezért a tápokon fel van tüntetve a életkorhoz, vagy növekedési szakaszhoz ajánlott hígítási arány, jobb esetben az optimális EC is. Ezek persze mindig a legfelső felső értékek, érdemesebb nagyobb hígítást, kevesebb tápot használni, és keverésnél figyelembe venni a kiinduló víz EC-jét ugyanis a gyártók ezt nullának veszik, pedig a gyakorlatban ilyen nincs.

Mérések

EC

adwa_ad_31_ec_tds_meter-600x600Ha egy oldat EC-jét szeretnénk megtudni az egyszerű, csak bele kell lógatni egy az EC mérőt, és leolvasni az értéket.

Kalibrálás
-az automatikusan kalibráló készülékeket csak be kell dugni egy kalibráló oldatba, megnyomni pár gombot és kész is.
-A csavarhúzóval állíthatónál manuálisan kell a kalibráló oldat értékéhez igazítani a mért eredményt, ehhez nyilván egy olyan oldat kell, aminek ismert az EC-je. Erre a célra lehet kapni kalibráló oldat, vagy egy ismert EC-jű folyadékhoz kell igazítani a mérés eredményét.
Tisztítás
-Az elektródákon kicsapódott, lerakódott sók befolyásolják a mérés pontosságát, időnként meg kell tisztítani őket, pl az erre a célra kapható tisztító folyadékkal.

TDS (ppm)

Néha a tápok koncetráltságát ppm-ben vagy mg/l-ben adják meg, ami a TDS(Total Dissolved Solids, összes oldott szilárd anyag tartalom) mértékegysége.

Az EC-ből csak megbecsülni lehet az oldott szilárd anyag tartalmat azaz a TDS-t (mértékegysége a ppm vagy mg/l), mivel az oldott anyagoknak a vezetőképessége különböző.

pl.: A kálium vezetőképessége nagyobb mint a nitrogéné, így ha két pohárban egyforma koncentrációjú káliumos, és nitrogénes oldat van az EC-jük akkor is eltér. Ebből adódnak a pontatlanságok és a becslések.

Tehát egy termesztésnél használatos tápoldat sokféle oldott sót (N,P,K,Mg,Fe,Mb…)tartalmaz ezek különböző mértékben változtatják az oldat EC-jét.

Vannak EC/TDS gyártók akik szerint egy növénytermesztésben használatos tápoldat az oldott szilárd anyag tartalom összetétele szempontjából a NaCL-os oldathoz hasonlít, és vannak akik szerint a 442 (40% nátrium szulfát, 40% szóda bikarbóna, 20% só) oldat összetételéhez hasonlít a legjobban. Ebből kifolyólag Amerikában Európában és Ausztráliában más-más konverziót használnak. [5]

EC-ből becsült PPM attól függően, hogy melyik konverziót használjuk [6].
miliSiemens (μS) = microSiemens (mS) =NaCl-hoz = 442-höz
1.0 1000 500 ppm 700 ppm
1.5 1500 750 ppm 1050 ppm
2.0 2000 1000 ppm 1400 ppm
2.5 2500 1250 ppm 1750 ppm
3.0 3000 1500 ppm 2100 ppm
1 μS/cm = 1000 mS/cm = kb 500 ppm = 700 ppm
EC(mS/cm) Hanna Eutech Truncheon CF
0 0.5 ppm 0.64 ppm 0.70 ppm 0
0.1 50 ppm 64 ppm 70 ppm 1
0.2 100 ppm 128 ppm 140 ppm 2
0.3 150 ppm 192 ppm 210 ppm 3
0.4 200 ppm 256 ppm 280 ppm 4
0.5 250 ppm 320 ppm 350 ppm 5
0.6 300 ppm 384 ppm 420 ppm 6
0.7 350 ppm 448 ppm 490 ppm 7
0.8 400 ppm 512 ppm 560 ppm 8
0.9 450 ppm 576 ppm 630 ppm 9
1.0 500 ppm 640 ppm 700 ppm 10
1.1 550 ppm 704 ppm 770 ppm 11
1.2 600 ppm 768 ppm 840 ppm 12
1.3 650 ppm 832 ppm 910 ppm 13
1.4 700 ppm 896 ppm 980 ppm 14
1.5 750 ppm 960 ppm 1050 ppm 15
1.6 800 ppm 1024 ppm 1120 ppm 16
1.7 850 ppm 1088 ppm 1190 ppm 17
1.8 900 ppm 1152 ppm 1260 ppm 18
1.9 950 ppm 1216 ppm 1330 ppm 19
2.0 1000 ppm 1280 ppm 1400 ppm 20
2.1 1050 ppm 1334 ppm 1470 ppm 21
2.2 1100 ppm 1408 ppm 1540 ppm 22
2.3 1150 ppm 1472 ppm 1610 ppm 23
2.4 1200 ppm 1536 ppm 1680 ppm 24
2.5 1250 ppm 1600 ppm 1750 ppm 25
2.6 1300 ppm 1664 ppm 1820 ppm 26
2.7 1350 ppm 1728 ppm 1890 ppm 27
2.8 1400 ppm 1792 ppm 1960 ppm 28
2.9 1450 ppm 1856 ppm 2030 ppm 29
3.0 1500 ppm 1920 ppm 2100 ppm 30
3.1 1550 ppm 1984 ppm 2170 ppm 31

EC mérő vásárláshoz tanácsok

A kombinált pH/EC mérők drágák és ha elromlik az elektróda pH része akkor le kell cserélni az EC mérő résszel együtt , így a csere még drágább, nem beszélve arról hogy ha leesik akkor lőttek mind kettőnek, de ha van egy külön EC és külön pH mérő akkor a csere is olcsóbb és egyszerre csak az egyik romolhat el.

A cserélhető elektróda is jó ötlet ha valaki gondol a jövőre, olcsóbban kijön mintha az egész készüléket cserélgetné.

Az EC mérő minimális felbontása 0.1mS/cm legyen, A nagy felbontásű μS/cm-ban mérő kütyük szükségtelenek, drágák, és hamarabb tönkremennek az érzékenyebb elektróda miatt.

A mérési tartomány minimum 4mS/cm legyen

A TDS(ppm), CF, “funkció” nem szükséges, hiszen ez egy egyszerű szorzással kiszámolható az EC-ből, a kütyü is így csinálja a háttérben. A “Temp”, azaza hőmérséklet kijelzés viszont jól jöhet, csakúgy mint a hőmérséklet kompenzáció.

Vizek

Esővíz

Az esővíz a legmegfelelőbb locsoláshoz, feltéve ha nem túl savas, azaz nem szedett össze a levegőből túl sok káros anyagot. Ereszek alatt, hordókba, kádakba lehet gyűjteni.

EC~0.01mS
pH~7.0

Csapvíz

reverse-osmosis-Water-BrandsROS4A csapvíz keménysége a földrajzi helytől függően változhat, gyakran túl kemény, így csak kevés táp juttatható be vele, és egy cserép földben a kicsapódás, vagy a magas klór vagy Na tartalom is gondot okozhat.

Budapesti vízminőség kerületenként

Csapvíz határértékei (papíron)[7]
KOl (mg/l) 3,5
Klorid (mg/l) 100
Vas (ug/l) 200
Mangán (ug/l) 50
Nitrát (mg/l) 50
Nitrit (mg/l) 0,1
Ammónium (mg/l) 0,2
Összes keménység (CaO mg/l) 50-350
Vezetőképesség (uS/cm) 2 500
Nátrium (mg/l) 200
Szulfát (mg/l) 250
pH 6,5-8,5

A csapvíz keménysége a földrajzi helytől függően változhat, gyakran túl kemény, így csak kevés táp juttatható be vele, és egy cserép földben a kicsapódás, vagy a magas klór vagy Na tartalom is gondot okozhat.

Budapesti vízminőség kerületenként

Kútvizek

Az ásott kút: a talajvízből nyeri vizét, a házikertek öntözésére általánosan használt vízforrás. Összetétele nagyon változatos. Nitráttartalma gyakran nagy, ami – növényi tápanyagokról lévén szó – az öntözésben hasznos. Öntözésre csak a nátriumsókban és az összessó-tartalomban gazdag kútvíz nem használható.

Az artézi kutak mély fúrásúak, a mélyben összegyűlő rétegvízből táplálkoznak, és a víz magától a felszínre tör. A víz hőmérséklete meleg, ritkán a káros hőmérsékleti értéket is elérheti. Ilyenkor csak víztárolóba gyűjtve, lehűlve használható öntözésre.

A csőkút sekélyebben elhelyezkedő rétegvízből vagy talajvízből is nyerheti vizét. A 10–50 m mélyből szivattyúval felhozott víz hideg. A folyók hordalékára települő csőkutak vize általában jól használható, egyes körzetekben azonban sótartalma nagy lehet.

Ásványvizek

Ha valaki ásványvíz használatára kényszerül válasszon olyat minek alacsony az összes ásványi anyag tartalma, és nátriumot s csak keveset tartalmaz. Locsolásra egyébként a legjobb az esővíz.

A szerves trágyák tápsóinak egy része nem mutatható ki megbízhatóan EC méréssel.

Az ásványvíz neve Ca2+ mg/l Mg2+ mg/l Számított nk° Mért nk° Minősítés
Szentkirályi 63 26 14,9 15 kemény
Bonaqua 62,1 41 17,3 18 kemény
Naturaqua 80 39 20,3 22 nagyon kemény
Óbudai Gyémánt 91 47 23,7 26 nagyon kemény
Römerquelle (A) 146,4 65,6 35,8 38 nagyon kemény
Visegrádi 163 62 37,3 38 nagyon kemény
Gellérthegyi 175 59 38,1 41 nagyon kemény
Természetes 200 53 40,4 41 nagyon kemény

Vízlágyítási, víztisztítási eljárások:

Desztilláció:

Gyakorlatilag a természetes vízkörforgás elvére alapozott eljárás. A víz körforgása leegyszerűsítve: az álló és folyóvizek felületéről, valamint a növények leveleiből a víz, pára formájában felemelkedik a felsőbb légrétegekbe, ahol kondenzálódik, majd csapadékként visszahull a Földre. Az energiát ehhez a folyamathoz a Nap és a szél biztosítja. A folyamat során, a folyékony vízben lévő szilárd részecskék visszamaradnak, és a felszálló vízgőz csak színtiszta H2O molekulákból áll. Sajnos napjainkban a nagymértékű légszennyezése miatt a leeső csapadék sem tiszta már!

Az elterjedt desztilláló készülék ugyanezt az elvet követik. Működés közben növelik a víz hőmérsékletét forráspontig, ez elpusztítja a baktériumokat, vírusokat és egyéb csírákat. A keletkező gőzt elvezetve a hűtőberendezésbe ott lehűl és desztillált vízzé csapódik le. A forraló edényben pedig visszamarad minden nemkívánatos só, és egyéb szennyeződés.

Főzés:

Ha a vizet főzzük a karbonátos keménység vízkő formájában kiválik. Ez a vízkő figyelhető meg vízmelegítő bojlerokban kávéfőzőben, mosógép fűtőszálán, stb. Van amikor elegendő 15 perc de néha szükséges lehet akár 1 órai főzés is. Főzés után várni kell amíg a vízkő leülepszik és az üledékről a karbonát mentes víz lefejthető.

Mész-szódás vízlágyítás

Az egyik legrégibb vízlágyító módszer a mész-szódás lágyító eljárás. A víz változó keménységét oltott mészoldattal, az állandó keménységet pedig szódaoldattal választják el. A lágyítás során lejátszódó folyamat az alábbi reakcióegyenletek szerint megy végbe:

Ca(HCO3)2 + Ca(OH)2 = 2 CaCO3 + 2 H2O

Mg(HCO3)2 + 2 Ca(OH)2 = Mg(OH)2 + 2 CaCO3 + 2 H2O

CaSO4 + Na2CO3 = CaCO3 + NA2SO4

MgCO3 + Ca(OH)2 = Mg(OH)2 + CaCO3

A keménységet okozó vegyületek lágyítás után tehát oldhatatlan kalcium-karbonát és magnézium-hidroxid alakjában lesznek jelen.

A lágyításhoz szükséges mészmennyiséget kalcium-oxidban szokták kifejezni, a következő reakcióegyenlet alapján:

CaO g/m3 = 10 K° + 1,4 MgO

Az egyenletben szereplő K° a lágyítandó víz karbonátkeménysége (változó keménysége) NK°-ban. MgO = az 1 m3 vízben lévő bármilyen magnéziumvegyület magnézium-oxidra számított mennyisége, grammokban.

A víz állandó keménységét okozó sók leválasztásához szükséges szódamennyiség kiszámítására pedig a következő reakcióegyenlet szolgál:

Na2CO3 g/m3 = 18,9 M°,

ahol M° = a maradék (állandó) keménység, NK°-ban.
Trisózás (trinátriumfoszfát Na3PO4):

Igen elterjedt módszer. A trisó (Na3PO4) mind a változó, mind pedig az állandó keménységet megszünteti, mert a Ca- és Mg-sókkal vízben oldhatatlan csapadékot képez az alábbiak szerint: <p>3 Ca(HCO3)2 + 2 Na3PO4 = Ca3(PO4)2 + 6 NaHCO3 3 CaSO4 + 2 Na3PO4 = Ca3(PO4)2 + 3 Na2SO4 A Ca-sókkal analóg a Mg-sók kicsapása is. A trisózás menete a következő: 20 liter csapvízhez egy evőkanál trisót adunk, és keverés után ülepedni hagyjuk. Két nap alatt az edény aljára csapadék ülepedik le. Az esetleges feleslegben maradt szabad trisó kimutatására szükséges a leülepedett vízből egy litert kivenni, ahhoz 3 dl csapvizet adni, és ha a víz megzavarosodik, akkor még szabad, lekötetlen trisó van a vízben. Mindaddig csapvizet kell adnunk a trisóval kezelt vízhez, ameddig az ellenőrző próba szabad trisót mutat ki. A trisóval kezelt víz lúgossá válik (NaHCO3 és Na2SO4), ezért foszforsav óvatos hozzácsepegtetésével a pH-t a kívánt értékre be kell állítanunk, állandó mérés mellett. A pH beállítása után a leülepedett megfelelő hidrogénion-koncentrációjú vizet lefejtjük, elválasztva azt az edény alján összegyűlt csapadéktól. 100 liter víz összkeménységének 1 nk° való csökkentéséhez 4,51 g trisó szükséges.

Meszezés:

A karbonát kicsapatására oltatlan égetett meszet CaO-t, vagy oltott meszet Ca(OH)2 -t is használhatunk. Ha oltott mésszel dolgozunk abból 1/3-dal többet kell használnunk. Az oltott mész, a Ca(OH)2, vegyileg úgy egyesül a szénsav vízben oldódó, és ezzel a keménységet okozó sóival, hogy azokból a vízben csak nehezen oldódó sók keletkeznek. Ezek aztán kicsapódva leülepszenek. Az üledékről a víz lefejthető, mely mentes a karbonátos keménységtől. A mész adagolását követő erőteljes kevergetés elősegíti a karbonátos keménység kiválását. Ez után a vizet néhány óráig állni kell hagyni, hogy az oldhatatlan anyagok leülepedhessenek. A mész mennyiség adagolása elég bonyolult, mivel egyrészt a víz keménységét el kell távolítani másrészt viszont meg kell akadályoznunk hogy a folyamat után még oltott mész maradjon a vízben. Ezt legegyszerűbben lakmusz papírral ellenőrizhetjük. Amennyiben a lakmusz papír kék elszíneződést mutat, az azt jelenti hogy a vízben még oltott mész van. Ehhez még tovább szükséges vizet adagolni míg az oltott mész teljesen el nem használódik és az elszíneződés meg nem szűnik. 30 liter vízhez a következő értékeket vehetjük jó megközelítéssel alapul:

Karbonátos keménység Nk° Oltatlan mész (g) Oltott mész(g)
10 3 4
15 6 8
20 9 12
25 12 16
30 15 20

Kénsavazás:

Vizet kénsav hozzáadásával is lágyíthatjuk. Vigyázzunk a szer erősen maró hatású! A kénsav a karbonátkeménységet karbonátmentes keménységgé, pl. kalcium-karbonátot kalcium-szulfáttá (gipszé) alakítja át. A kalcium-szulfát csapadékként válik ki, a felszabaduló szénsav pedig a víz pH-ját csökkenti. Ez az eljárás azonban a sótartalmat nem mérsékli. Az eljárás gyakorlati kivitelezésekor vigyázni kell, hogy a felhasznált edény saválló legyen. A savat a vízhez állandó keverés közben adagoljuk. Kb. 30 perc reakció idő után a víz fölhasználható. A szén-dioxidot kevergetéssel hajtsuk ki a vízből! 100 liter víz 1 NK-val való csökkentéséhez 1 ml koncentrált kénsav elegendő. Hidrokultúrában csak annyi savat adagoljunk a vízhez, hogy kb. 5 NK állandó keménység megmaradjon. Ez a szabad savak föllépésének megakadájozásához és a növények számára felhasználható kalcium egy részének a tápoldatban való megőrzése végett szükséges. A lágyítás után a víz pH-értékét meg kell mérni.

Oxálsavazás:

A víz keménységének csökkentésére oxálsavat is felhasználhatunk. A nagyon kemény és sós vizek oxálsavas lágyítása célravezetőbb mint a kénsavas lágyítás. Ellentétben a kénsavval ami csak az átmeneti keménységet csökkenti, az oxálsav az összes mészsót oldhatatlan kalcium-oxaláttá alakítja át és ez egy bizonyos idő után az edény aljára kicsapódik, leülepszik. A kicsapódással csökken az összes keménység és a kicsapódott résszel az összes sótartalom is. 100 liter víz 1 NK°-val való csökkentéséhez 2,25 g technikai oxálsav szükséges. Hidrokultúrában a víz itt is csak kb. 5 NK° keménységig lágyítható. Fölhasználás előtt a pH értékét meg kell mérni.

Ioncsere:

ioncsviz02A víz lágyítására ioncserélőt is felhasználhatunk. Az eljárás során az előkészítendő vizet a felhasználás céljának megfelelő ioncserélő réteggel megtöltött oszlopos berendezésen keresztülvezetjük. Az ioncserélő általában granulátumszerű, oldhatatlan, kémiailag és fizikailag nagyon stabil műgyantából áll. A víz átfolyásakor a műgyanta felületén reverzibilis ioncsere megy végbe. A felhasználási célnak megfelelően két eljárást különböztetünk meg: a karbonátmentesítést (részleges sótalanírást) és a teljes sótalanírást.

A karbonátmentesítő eljárást nagy karbonátkeménység esetén alkalmazzuk. Erre egy gyengén savanyú (H-ionok) kationcserélő szolgál. A bikarbonáttartalmú víz átfolyásakor a bikarbonát Ca-ionja addig cserélődnek az ioncserélő H-ionjaival, míg az ioncserélő Ca-ionokkal telítődik. Végül a Ca-ionok kezdenek leválni, és az ioncserélő kimerül. Teljes sótalanírásra akkor kerül sor, ha az összes sótartalom java nem keménységet adó sókból tevődik össze. Ebben az esetben a vizet erősen savanyú kationcserélővel és erősen lúgos anioncserélővel kell kezelni. Az eljárás során a vizet egy savas és egy lúgos ioncserélőn vezetjük keresztül. ezzel a módszerrel közel sómentes vizet nyerünk. A kation cserélők sósavval az anion cserélők nátronlúggal regenerálhatóak. Mivel rendszerint kationokból több van mint anionokból, ezért ajánlatos egy második kationcserélőt is beiktatni. Az ilyen módon sótalanított víz minősége nagyjából az egyszer desztillált víz minőségének felel meg

Fordított ozmózis

reverse-osmosis-diagramA fordított ozmózisos eljárás egy különleges módszer a víz sótalanítására. Az ozmózis során egy félig áteresztő hártyán keresztül az oldószer az alacsonyabb koncentrációjú oldatból a magasabb sókoncentrációjú felé kezd áramlani, és ez az áramlás addig folytatódik, amíg a hártya két oldalán a koncentráció ki nem egyenlítődik. <p>A fordított ozmózist úgy lehet elérni, hogy a töményebb oldat oldalán emeljük a nyomást, így az oldószer az ellenkező irányba kezd el áramlani, és a víz tisztán kinyerhető az oldatból. Az ilyen elven működő berendezésekkel nagy tisztaságú vizet nyerhetünk, de hátrányuk, hogy a tiszta víz mellett sókat tartalmazó „szennyezett” vizet is előállítunk. Előnye, hogy nagyon megbízható, mivel a membránon tényleg csak a víz jut át.
Vízlágyítás tőzeggel:

Az eljárás lényege, hogy a vizet lassan savanyú dagadó láptőzegen folyatjuk át. A tőzeg a kation cserélőkhöz hasonlóan hat, és a vízből kivonja a meszet, amely kálium-humát formájában kötődik meg. Kisebb vízmennyiség lágyításakor lógassunk a vízbe tőzeggel megtöltött zsákocskát.

Aktív szenes víztisztítás:
Az aktív szén (faszén) rendkívül porózus szivacsos szerkezetű, így nagy felületen érintkezik a vízzel és a négy vegyértékű szén megköti a vízben oldott vegyszereket. Ezért alkalmas pl. a klóros mellékíz ártalmatlanítására, és más kellemetlen ízektől, szagoktól és színektől is megszabadítja a vizet. A növények sem kedvelik a vezetékes vízhez adagolt vegyszereket. Nagyon finom tiszta vizet lehet vele előállítani.

Források

(Visited 3,396 times, 1 visits today)
[Total: 7    Average: 3.1/5]

10 thoughts on “EC

  1. Visszajelzés: Tápanyagellátás beltérben II. | exkalapalatt

  2. szia! lenne egy kérdésem pl: egy adott növények ajánlott ec 1.5 és elvileg az 950 ppm
    és most 400 ppm 0,6 ec mostani csapvizembe . így most táblázat szerint kemény és 420 felet nagyon kemény, és 950 az már vízkő extrának nevezünk ?ezt most nem értem ha most növénynek ez kell akkor hogyan növelhetem a vízkeménységet ?

  3. Ezt elolvasva elment a kedvem a termesztéstol.
    Tényleg ennyi mindenre kell figyelni ha en csak egy-ket bokrot szeretnék valahol kinnt lakott területen kívül egy ritkább de annál bokrosabb erdőben?
    Itt azt írjátok legyen tulfolyo a talaj alatt hogy szabadon tudjon távozni a felgyülemlett mereganyagok, sók ,stb, a gerilla ültetvény olvasmanyban pedig azt írjátok hogy assunk egy gödröt és beleljuk ki papírral meg tegyünk bele víz golyó zseléket meg mindent hogy minnel nagyobb legyen a víz haztartasa a talajnak , viszont a penész és a gombák résznél meg erre hívjatok fel a figyelmet ,hogy a sok viz a penész és gombakepzodes miatt veszélyes.
    Túl sok az ellentmondás , pedig már lassan csiraztatnom kellene.Na meg ez a tapanyagos dolog.Adjunk is meg ne is mert sok lehet..pfh 🙁
    . Most bánom hogy nem valasztottam tantargynak a bioszt kozepsuliban
    Szted ha csak a gerilla ültetvény olvasmanyban leírtakat követem kezdésnek elég lehet 2-3 igénytelen fajtának pár coopban vásárolt tapoldattal és viragfolddel ?

  4. Zöld Kertész lenne meg 1 kérdésem nincs a ph rol szó vagy is tartalom , inkább megkérdezem mesterrtől 🙂 szóval ! Elég magas ph 7.0 le akarom. Húzni 5.5 re most Hesi tápoldatot használok most ahoz Hesi ph – kell ? Vagy jo más ph minus is hydroponikus rendszerről beszelűnk de látom van Hesi ph minus blom most kell vegativra is meg virsgzasra is Beszarok nincs valami egyerü megoldás ? Kösz a válaszod előre is !! 🙂

    • Tisztelt zoldkertész ph gond meg oldottam 🙂 drasztikusan de módszeresen , és kockázatosan de be vált , be mentem egy Kertész boltba , vettem egy medence kémia ph mínusz Pórt es 1 kg kiszerelés ! Mindössze 2700 Ft oszeggben és tökéletesen érzik magukat , ( használat elott félliteres flakonba bele szórók minimálisan a termékből és oldom vízzel és ugy bele a tártájba ! Tökéletesen leviszi az a félliteres ph minus oldott alapotban is ! És hozzá téve ez elég lessz 1-2 évig 😀 anyira kevés kell belőle .

  5. Sziasztok!segítséget szeretnék kérni nagyon össze vagyok zavarodva már.benti dologról van szó.szóval a seedlingek nem nőnek nagyon picik.már tombolok mert nem értem.végül ph teszt vásárlása után kb 8 at mutat.ez lehet az?meg van véve a plagron táp ami ugye még nem kell..a víz keménységröl EC ről ppm-röl meg csak most tudtam meg hogy léteznek.hogy tudok igy hatásosan tápozni majd?tudom hogy a ph-t le lehet húzni de ezért nem nőnek?virágföldben voltak de mostmár plagron lightmix van 400w mh 1m2 terület kb 27-28fok,sátor.tanácsot szeretnék kérni a vízzel ,tápozással kapcsolatban,ötletet esetleg miért nem nőnek.

Vélemény, hozzászólás?