Gabonák

Gabonák

Tartalomjegyzék

Gabona az oltás utáni 3. , majd a 8. napon, készen

Gabona az oltás utáni 3. , majd a 8. napon, készen

A szemes gabonák képezik a nagyüzemi gombatermesztés alapját, ennek a fő okai:

  • olcsó, könnyen beszerezhető
  • egyszerűen elkészíthető
  • a gabonaszemek sok oltási pontot biztosítanak
  • megvan bennük minden tápanyag amire a gombáknak szüksége lehet a kolonizáció alatt.

A legtöbb gabonaféle és magféle használható “spawn”-ként.

Az előkészítésük ugyanúgy folyik, mint bármelyik táptalaj előkészítése, talán annyi különbséggel, hogy a gabonát nem szokták keverni semmivel, csak tapadást gátló, vagy kalciumot tartalmazó adalékanyagokkal.A gabona önmagában, takaróréteg nélkül, nem alkalmas táptalajnak termőtest képzéshez, ezért főleg nagyobb mennyiségű táptalajok beoltására használják.

1.) Előáztatás, átmosás (opcionális)

Régi, vagy erősen szennyezett gabonánál – ha az inkubációs szakaszban fertőzések ütik fel a fejüket, és nem kívülről kerültek be – szükséges lehet az előáztatás. Ez 1-2 napig tartó vízben áztatást jelent és a betokozódott – ún. endospórák – kikelését segítik elő, így ezek már elpusztíthatóvá válnak magas hőnek kitéve, esetünkben kuktázással. 24-48 óra áztatás hideg vízben, esetleg közben 1-2 vízcserével sokat segíthet a gabonaszemek fertőzésének leküzdésében. A koszos gabonát érdemes előbb átmosni,ha kell akár többször is.

2.) Főzés párolás

(Főzés vagy párolás nélkül is el lehet érni az optimális nedvességtartalmat, de pontosan tudni kell azt a vízmennyiséget, amit kuktázás előtt a gabonához kell adni, ez pedig változó lehet)

Törekedni kell a szemek maximális nedvességtartalmának elérésére. (kb 60%-70%) Ha volt előáztatás, a szemek már megszívták magukat, de ennél több víz felvételére is képesek, amit főzéssel vagy párolással lehet elérni. A főzés ideje a gabona korától is függ, a tavalyi búza már szikkadtabb, ennek több idő kell, és kevesebb vizet tud már magába színi mint az idei. Egyébként kb. 40 perc – 1 óra főzéssel lehet elérni a kívánt nedvességtartalmat. Ha a szemek egy része szétfőtt, kinyílt, -amit sajnos nem kedvel a gomba – a max. nedvességtartalom közelébe értünk.

A szemek víztartalmát egyszerűen megállapíthatjuk, sajnos csak utólag, de hasznos lehet, ha problémák vannak a kolonizálással.

Egy kisebb adag búzát főzés előtt kimérve kiderül a kezdeti súlya (pl. 100g). Sütőbe téve, – alacsony vagy közepes fokozaton 1-2 óra alatt teljesen kiszárad, így kiderült a “száraz anyag tartalma” (pl. 80g, tehát 20%-os a kezdeti nedvesség tartalom)
A megfőtt búzát(pl. 100g) ugyanígy sütőben kiszárítva, a száraz végterméket lemérve (50g) kiderült a táptalaj nedvességtartalma (50%, ez bizony elég kevés, a kolonizálás lassú lesz és lehet, hogy végbe sem megy teljesen, növelni kell a párolási/főzési időt, vagy magasabb víztartalmú búza után kell nézni).

3.) Lecsepegtetés

rozs; rozs áztatva; kuktázva; felrázva beoltásra készen

rozs; rozs áztatva; kuktázva; felrázva beoltásra készen

Triviálisnak hangozhat, de egy nagyon fontos lépés, mivel a szemeken maradt nedvesség bőven elég lehet ahhoz, hogy kuktázás alatt a szemek magukba szívják a felesleget és szétpukkanjanak, szétfőjenek. A fényes külsejű, nyákos szemeket a gomba nehezebben szövi be, a szétfőtt részek tömörek és nehezen áthatolhatóak a micélium számára, ráadásul emiatt összerázni sem lehet az üveg tartalmát, pedig ez a gabona alapú táptalaj egyik legnagyobb előnye, a micéliumdarabok szétoszlatása után ugyanis több ponton folyhat tovább a szövés és a kolonizációs idő 10 nap körülire csökkenthető (LC-vel oltva.)

A gabona akkor kerül megfelelő állapotba, ha a szemek az üvegbe töltés után is mattnak tűnnek, fénytelenek.

Ha a szemek a főzés után nem érték el maximális nedvességtartalmukat a rajtuk maradt víz még jót is tehet, de sokszor pont ez jelentheti a különbséget egy szétfőtt massza, vagy egy optimális táptalaj között, és elég nagy csalódást tud okozni, hogy a kuktába téve még jó volt, de kivéve mehet azzal a pár órás munkával együtt a szemétbe.

A főzés után a meleg gabonaszemek szerencsére hamar száradnak, lecsepegtetve, kiterítve, átforgatva hamar kész lesznek.

4.) Betöltés

Vatelinnel kitömött lyuk a fedőn légzőnyílás gyanánt.

Vatelinnel kitömött lyuk a fedőn légzőnyílás gyanánt.

Általában fél – 5 literes méretű befőttesüveget használata van elterjedve, de hőálló zacskókba is be lehet tölteni a kuktázandó szemeket.
A befőttesüvegek maximum 3/4-ig legyenek töltve, különben nem lehet majd összerázni őket.

A befőttesüveg semmiképp ne legyen légmenetesen zárt, a kupakra mindenképp kell például egy lyuk, polifillel (vatelinnel) kitömve, ezen keresztül folyhat majd a légcsere, a polifil pedig megakadályozza a fertőzések bejutását, sőt, ezen a kitömött nyíláson keresztül esetleg még oltani is lehet. Szűrőként egyébként közönséges vatta is használható.
Van aki az egész fedőt egy légáteresztő anyagból készíti (pl tyvek, vagy vattalapok).

Hőálló tasak, filterrel, néha oltási porttal ellátva.

Hőálló tasak, filterrel, néha oltási porttal ellátva.

Ha betöltés utána a szemek vizesnek tűnnek és felületük nem matt, -és nedvességtartalmuk maximális- inkább érdemes kiszedni és szárítani rajta még egy kicsit, esetleg több gipszel, mészkőporral, zeolitos macskaalommal összekeverni, mert ha ezek nem szívják fel a felesleges nedvességet, akkor a kuktázás közben ez a kevésnek tűnő víz is szétrobbanthatja a szemeket.

4.) a) Adalékanyagok

Egy késhegynyi gipszet vagy/és meszet is szoktak – még az üvegekbe töltés előtt – a gabonához keverni, a gipsz a szemek tapadását hivatott hátráltatni, a mészre a kalcium tartalma miatt néhány termesztő esküszik, hogy jót tesz. Meszet inkább a takaróföldhöz lehet érdemesebb adagolni, főleg ha az tőzeg, így a pH bufferelés és a kalcium kiegészítés is egy lépésében le van tudva.

A zeolit alapú macskaalom is jó szolgálatot tesz bővebb infó a macskaalom cikkben.

5.) Sterilizálás

Nem rég a gabona sterilizálásra még csak egy módszer létezett- a kuktázás – de a kísérletező kedvű termesztőknek köszönhetően mára már több módszer is felbukkant.

A sterilizálás rossz kifejezés lehet, mert valószínűleg mindig megmarad pár endospóra, amik egy idő után kikelve elfertőzhetik a táptalajt, úgyhogy csak egy időszak nyílik meg ahhoz, hogy a kolonizálás végbemehessen. Ha már a gomba micéliuma uralja a táptalajt, a fertőzések esély kisebb.
A kísérleti módszerek a hipós, antibakteriális szappanos, alkoholos, vagy meszes áztatás, netán erjesztés, de a legmegbízhatóbb módszer még mindig a kuktázás, esetleg a szekvenciális sterilizálás (főzés-álni hagyás-főzés-állni hagyás) ha nincs kukta a háznál.

A nagyobb méretű szemes gabonáknak (pl búza, rozs,) egy – másfél óra kuktázás szükséges a legmagasabb fokozaton. A leggyakrabban előforduló fertőzés nem a zöld penész mint a PF sütiknél, hanem a közönséges rothadást okozó bacilus törzsek.

6.) Összerázás

Az összerázhatóság a gabona alapú táptalajok egyik legnagyobb előnye, kolonizáláskor is többször érdemes fellazítani a beszőtt szemeket és összekeverni a még kolonizálatlan szemekkel.

Kuktázás után
mert ilyenkor még könnyebben fel lehet rázni mintha csak később tennénk
Oltás után
az oltóanyag egyeneletes eloszlatásához
Az első látható növekedés után 1-2 nappal
a micélium újbóli eloszlatásához
A felhasználás előtti napon
hogy mire oltásra kerülne a sor, regenerálódni tudjon a micélium, de a szemek is pergősek maradjanak, így jobban eloszlathatóak a leendő szubsztrátban.

“Marokerősítő” az összerázáshoz

Ehhez a legjobb valamilyen rugalmas felülethez ütögetni az üveget, amit nagyüzemben egy autógumi külsőjén végeztek, lakásban jobb szolgálatot tehet egy papírtörlő vagy széles szigszalag tekercs, és a marokerősítő gumikarika is bevált már.
Soha ne a tenyerünket, vagy más testrészünket használjuk ehhez, több termesztő is varratta már emiatt a kezét, combját.(pl. Stamets a GGMM megírásakor)

Alapanyagok

Búza vagy rozs

(esetleg zab, árpa)

Magyarországon a búza szerezhető be könnyebben, Amerikában a rozs, ezért ott az utóbbit, itt az előbbit használják gyakrabban, még nagyüzemi gombatermesztésnél is.

Takarmánybúza, főleg az idei a legmegfelelőbb, ennek még magasabb a nedvességtartalma mint a tavalyi aratásúnak.

Elkészítésének módja, és további infók a búza cikkben.

Köles vagy madáreleség

Az apró szemek több oltási pontot jelentenek, emiatt is ez az egyik legkedveltebb spawn alapanyag. Ráadásul a kis mérettel jár a gyorsabb és eredményesebb sterilizáció, és az elkészítés folyamata is lerövidül. Előáztatás sem szükséges mint a nagyobb szemű gabonáknál.

Elkészítésének módja, és további infók a köles cikkben.

Kukorica

Valamivel lassabban kezd kialakulni a mycelium,mint a búza esetében.Nagyobb szemcsemérete miatt.

Felhasználás lehetőségei

Szó volt róla, hogy a gabona alapú táptalajok egyik nagy előnye, hogy össze lehet rázni őket. Ez eleinte a micélium gyorsabb terjedését, később a több oltási pont fog eredményezni, hiszen minden egyes gabonaszem egy-egy kiindulási pontot biztosít a micélium számára, a több kiindulási pont pedig gyorsabb kolonizációt jelent, ahonnan szép lassan bekebelezhetők a környező táptalaj-falatkák.

G2G

Gabona spawn - Összerázás után - G2G transzfer

Gabona spawn – Összerázás után – G2G transzfer

“Grain to grain2 transzfer, kész, kolonizált gabonával egy üveg kolonizálatlan gabona beoltása – az egyik legkézenfekvőbb módszer egy kultúra megtöbbszörözésére. Egy teljesen kolonizált gabonából felrázás után – steril környezetben, pl. gloveboxban – pár szemet a még kolonizálatlan gabonához töltjük. Általában 1/10-nyi beszőtt gabonával be lehet oltani egy újabb adagot.

1db, 1 literes kolonizált spawnal 10-szer annyi, azaz 10 db 1 literes sterilizált gabonát is be lehet beoltani.

Érdemes 1 napot várni a spawn összerázása után, hogy a micélium regenerálódhasson, és csak ezután használni oltásra, így az új táptalaj szövése hamarabb megindul és kisebb esélye marad a fertőzésnek.

Kolonizált gabonából LC

Egy kolonizált, felrázott spawn-ba csak egy kis steril vizet kell befecskendezni, majd egy kis rázogatás után kiszívni, és kész is az LC-vel töltött fecskendő. Az üvegben lévő szakadár micéliumdarabok így a vízzel együtt a fecskendőbe kerülnek. A vízbe nem kell semmilyen tápanyag, a spawn pedig ugyanúgy használható ez után is, mint LC-lefejtés előtt volt.

Spawn

A kolonizált felrázott spawnt, egy nap pihenő után, – ami azért kell, hogy a micélium regenerálódni tudjon, így amikor a szubsztrátba kerül, egyből neki kezdhet a szövésnek, nem lesz késlekedés, ami alatt a fertőzések elszaporodhatnának – A szubsztrát gyakran szalmából, kókuszrostból, lótrágya, esetleg Szarvasmarha trágya-ból áll.
A gabonaszemekről hamar átterjednek a fonalak a szubsztrátra, és ha optimálisak a körülmények a szövéshez (28 fok, sötét, 90% RH) pár nap alatt befejeződhet a kolonizáció, attól függően, hogy milyen arányban volt a spawn a szubsztráttal. 1:10-hez mondható átlagosnak, de 1:1-ig is el lehet menni, ez gyorsabban és biztonságosabb kolonizációt biztosít.

Nagyüzemben egyébként 5-6% a spawn aránya a táptalajhoz képest.

(Visited 951 times, 1 visits today)
[Total: 1    Average: 5/5]

2 thoughts on “Gabonák

  1. Visszajelzés: Kukorica | exkalapalatt

  2. Visszajelzés: Sterilizálás | exkalapalatt

Vélemény, hozzászólás?