Tápanyagellátás beltérben I.

Tápanyagellátás beltérben I.

Környezeti feltételek, közegek

Bevezető

A zöld növények a fotoszintézis során a fény energiáját képesek kémiai energiává alakítani, a széndioxidból és vízből fény és a zöld színtestek , a klorofill segítségével szénhidrátokat és oxigént termelnek. A további tápanyagok felvétele a gyökérzónában történik, illetve kismértékü kiegészítő tápanyagfelvétel történik a leveleken keresztül.

talajnovenyanyagcserezoldsegtermesztokMivel a növények a gyökereken keresztül a szervetlen tápanyagaikat vízben oldott formában veszik fel így logikusnak tünik az az elképzelés, hogy a növény számára szükséges vizet és a tápanyagokat együttesen vegye fel a növény.

Mindezt meg is teszi mindaddig, amíg a gyökérzónában elégséges mennyiségü vizet és kaját talál, azokat megfelelő környezetben (pH, hőmérséklet, légtartalom, sótartalom) találja, és a növény a talaj feletti részei is megfelelő körülények közt létezik. Ezek a külső körülmények a levegő megfelelő CO2 tartalma, ideális páratartalom, léghőmérséklet és fénymennyiség.

Ha ezek a körülmények a növény számra megfelelőek a növény gyökérzónai tápanyagfelvétele is ideális. Azonban ha valameyik tényező túlzottan hangsúlyos vagy alacsony szintü, a növény tápanyagfelvételén és magán a növényen is meglátszik, negatívan reagál.

A növény által gyökérzónán keresztül felveendő tápanyagokat megkülönböztetjük

  • makro(N, P, K),
  • mezo(Ca, Mg, S) és
  • mikroelemként(Fe, Mn, Zn, Mo, B, Cu, Na, Cl, V, Co, Ni, Si).

Ezeket a tápanyagokat a növény gyökerei vízben oldott formában veszik fel ionos alakban. A tápanyagok eredete nem fontos. Sosem kérdez rá a növény arra, hogy a felvett nitrátot a víz istálótrágyából, nitrogénciklus útján, bakterek és gombák segítségével juttatta-e el neki vagy kalciumnitrát mütrágyából, azonnal oldott formában.

Hogyan juthat el a tápanyag a növény gyökereihez?

Például úgy hogy a gyökerek folyamatos növekedésükkel elérik azokat a talajszemcséket amelyek felületéhez tapadnak a tápanyagok. Vagy csak a talajban lévő víz szállítja el nekik konyhakészen. Mivel a beltéri termesztésnél a gyökerek számára csak korlátozott térfogat áll rendelkezésre így a közeg tápanyagtartalmának kiürülése után a termesztő feladata a gyökérközeg további tápanyagellátása. Ezt a müveletetet nevezzük tápozásnak. 

Milyen mennyiségü tápanyagot kellene a növény számára kijutatni?

vizaramleghozoldsegtermesztokNa igen, ez egy jó kérdés. A válasz sem egyszerübb. Talán a leghelyesebb az mondani,hogy a külső környezeti feltételeknek megfelelő mennyiséget.

  • Ha a levegő hőmérséklet alacsony akkor a növény kipárolgása és ezzel együtt a vízszállítása is alacsonyabb, kevesebb tápot igényel.
  • Ha a levegő hőmérséklete magas, a kipárolgás is erősebb és a növény több vizet vesz fel kevesebb só mellett, szintén alacsonyabb a tápanyagigénye,
  • Ha a gyökérközeg vízzel telített, levegőtlen akkor a tápanyagfelvétel is nagymértékben belassul vagy leáll, nincs igénye kajára. Sóval túltelített közegben sem igényel vízen kívül semmit.
  • Erős besugárzás, pl 600W nátriumlámpa vagy napfény alatt viszont az anyagcserefolyamatok erősödnek, megnől a növény étvágya.

Viszont ha minden külső környezeti feltétel ideális, adott, akkor csak a növény kora, mérete és morfológiai szakasza szabja meg a tápanyagigényét. Egy fiatal magonc kevesebb tápanyagot igényel mint egy virágzás közepén lévő hónaljmankós indián.

Megállapítható tehát, hogy a tápanyagfelvételt befolyásoló tényezők a

  • közeg nedvességtartalma, víztartalma
  • környezeti hőmérséklet
  • fénymennyiség
  • növény kora és mérete

Mindezek a tényezők a tápanyagok együttes felvételét befolyásolják. Azonban a tápanyagok egyenkénti mennyisége is befolyásolja azt, hogy a növény a másik elemből mennyit tud felvenni. Hiába látom el a növényt a szükségesnél sokkal nagyobb mennyiségü nitrogénnel ha a foszforbevitel az igényelt mennyiségnek csak a fele, vagy hiába adok virágzáskor ipari mennyiségü BigBud-ot ha a kalciumbevitel zéró, a növény csak a bevitt legkisebb mennyiségü tápanyaghoz viszonyítva veszi fel a többi tápanyagot. És akkor még ott vannak a külső környezeti feltételek amiknek a nem teljesülése esetén még a minimális mennyiséget sem hajlandó felrántani a növény. Beltéri kendernevelés esetén a külső környezeti tényezők az esetek nagy részében nem játszanak szerepet, a kender kiválóan érzi magát szobahőmérsékleten, ventis légcserével egy nagyra nőlt nátriumlámpa alatt, azonban igen könnyen behisztizik ha a gyökérközeg túl gyakran kap vizet, túl nagy a víztartalma és minimális a közeg levegőtartalma, magyarul túllocsoltuk.

barrels

A fenti megállapítás a Liebig féle minimum törvény ami szerint a (relatív) minimumban levő tényező – tápanyag, víz, fény, hőmérséklet – korlátozza a termés nagyságát. Ez mindaddig tart, amíg egy másik tényező kerül minimumba.

Ugyan ez a megállapítás a maxiumumra: a káros (toxikus) mennyiségben levő tényező, úgy mint tápanyag, víz, fény, hőmérséklet – korlátozza a termés nagyságát.

A cél viszont az optimum elérése: a növények számára optimális életfeltételek, úgy mint tápanyag, víz, fény, hőmérséklet stb. – biztosításával érhető el a legkisebb fajlagos ráfordítással a legnagyobb termés.

Fény, hőmérséklet és páratartalom

A tápanyagfelvétel a növényen belüli vízmozgással van összefüggésben, a vízmozgást befolyásoló tényezők egyik legfontosabja pedig a felhasználható fény. Minél erősebb besugárzás éri a növényt annál jobban müködik a fotoszintézis, a légcsere és vele a víz kipárolgás, azzal pedig a vízszállítás. Hasonlóan hat az emelkedő hőmérséklet is a növényre, 20C és 35C közt a növények vízszállításának sebessége megháromszorozódik. Nagyjából 35C az, ahol a növények már nem képesek tovább növelni a vízszállítást, így ezen a ponton a tápanyagok felvételének üteme sem emelkedik tovább.

A páratartalom 80% felett a víz kipárolgását lassítja, ezzel a vízfelvétel is lassul. A páratartalom csökkentésével a kipárolgás üteme nől. A növények levélfelülete háromszor annyi vizet képesek elpárologtatni mint azonos környezeti feltételek mellett lévő szabad vízfelület. Ezt használjuk ki a kis méretü, könnyü, laza vízáteresztő termesztőközegeinkkkel mikor naponta, vagy akárnaponta többször öntözünk, ez ad lehetőséget a gyakori locsolásoknak és tápozásoknak.

Közeg

Ha a hőmérsékleti, páratartalmi és fénymennyiség változókat állandónak tekintjük -miért ne tennénk, hiszen beltérben vagyunk- akkor a tápozás gyakoriságának egyik legfontosabb változója az, hogy milyen közegbe van ültetve a növény. A közeg határozza meg azt, hogy a növény a locsolások-tápozások közt milyen mennyiségü vízzel ill. tápanyagokkal rendelkezik. A közeg határozza meg azt is, hogy a gyökerek milyen mértékben képesek levegőhöz jutni, mekkora fizikai ellenállásba ütköznek növekedésük során, mennyi elraktározott vízhez és tápanyaghoz jutnak hozzá a locsolások közti időszakokban.

talajporozitassurusegzoldsegtermesztokA jó vízáteresztő képességü közegek egyben nagy pórustérfogattal is rendelkeznek a gyökérlégzéshez szükséges levegő tárolására, viszont gyakrabban kell őket locsolni, ugyanis kevesebb vizet tudnak az adott térfogaton huzamosabb ideig megkötni.

Ilyen közeg a homok, a rostos/felláp/fehér tőzeg, vagy a perlit. Vannak remek víztároló képességü és egyben vízáteresztő közegek is amiknek a pórustérfogata alacsonyabb, ilyen a kókusz vagy a kőzetgyapot. Mindkét típus alkalmas arra, hogy a kendert intenzív tápozás mellett nevelj benne. Nagy előnyük,

  • hogy nehezen túlöntözhetőek és folyamatos tápanyagellátást igényelnek az ezen közegbe ültetett növények.
  • hátrányuk ugyan ez, gyakorlatilag ha ezekbe ültetsz naponta-kétnaponta kell locsolnod és tápoznod őket, ugyanis komolyan vehető elraktározott tápanyagtartalmuk nincs, ami meg van az a közeg kiszáradásával inkább válik toxikusan koncentráltá.

A kötött, fekete tőzeg alapú virágföldekkel nincs ilyen gond, az alacsonyabb légtérfogattartalommal együtt jár az is, hogy a közeg nagyobb mennyiségü vizet köt meg kisebb levegőtartalom mellett. A virágföldek megközelítőleg azonos tápanyagtartalommal bírnak mint bevalottan kajamentes társaik, szóval ha csak azért vesz valaki zsákos virágföldet, hogy tápoznia ne kelljen akkor lyukra szalad. Tápozni ezeket is kell, csak ritkábban és nagyobb adagú tápoldatta mint laza-levegős társaikat. Vízzel telítetten csak hosszú idő után képesek kiszáradni és tulajdonságuk az is, hogy remekül akkumulálják a tápanyagokat.

A kender az enyhén savanyú, könnyü, levegős, vízáteresztő talajt illetve közeget kedveli. Szereti továbbá azt is, hogy rendszeresen, kis adagokban lássák el tápanyagokkal és vízzel. Ezen a téren is erős a párhuzam a zöldségnövényekkel, nem viccből rakok fel zöldségtermesztő szakirodalmat a könyvek közé.

Az enyhén savanyú kémhatás(pH: 5,5-6,8) a tápanyagok mindegyikének felvételét segíti elő, nem hozva előnyös helyzetbe vagy hátrányba egyik elem felvételét. A fenti 5,5-6,8 közti értéktől alacsonyabb talajpH esetén a katoinok, magasabb értéken az anionok válnak felvehettetlenné, vagy csapódnak ki a közegben. Egyáltalán mi az a pH a közegben?

Közeg pH

1328224822_e8286fb514A gyökérszőrök a tápanyagokat vízben oldott formában, ionként veszik fel. Ezek az ionok elemenként változóak. A nitrogént például ammónium(NH4+) vagy nitrát(NO3-) ion formában. A foszfort rendszerint H2PO4- vagy HPO4–, a kálium K+, kalcium Ca++, magnézium Mg++, kén SO4–, vas Fe++ vagy Fe+++ formában kerül felrántásra. A gond ott indul, hogy a növény minden egyes felvett tápionért cserébe a közegnek ajándékoz egy H+ vagy egy HCO3- iont, az eredeti ion töltésének megfelelőt és mennyiségüt. Ez a hidrogénion csökkenteni, a hidrogénkarbonát ionból alakult OH- ion pedig emelni szeretné a közeg pH-ját, inert közegek esetén legtöbbször sikerrel.

Érdemes tudni, hogy maga a tápoldat pH-ja kisebb mértékben változtatja meg a közeg pH-ját mint maga a tápanyagfelvételi folyamat, és talajos termesztésnél a közeg pufferhatásának köszönhetően a közeg pH-ja pusztán a rálocsolt víz vagy tápoldat kémhatásának köszönhetően alig változik. A közegek pH-jának alakulásában döntően az játszik szerepet, hogy anion vagy kation felvétel-e a domináns a tápanyagfelvétel során.

A talajos közegek pH-jának vizsgálata (1:2 kémhatás vizsgálat)

  • Keress egy talajmintavételi szondát, majd a termesztőközeg felső 3cm rétegét félrekaparva vegyél egy egység mintát a termesztőközegből. Ha nincs otthon szonda akkor használj evőkanalat.
  • A mintát szárítsd ki és törd össze. Szórd egy mérőedénybe.
  • A minta térfogatánál kétszer több desztillált vízzel öntsd fel és keverd össze, majd hagyd állni fél órát.
  • Kávépapírral szürd át és mérj pH-t

Miért fontos ez? Igazából a saját megnyugtatásodra. Nekem ugyanis nem hinnéd el, hogy egy tenyérnyi méretü kenderpalánta tápanyagellátása biztosan nem fogja sem pozitív, sem negatív irányba befolyásolni a közeg pH-ját, ugyanis a talaj alapú közegek a bennük található nagy mennyiségü sóknak köszönhetően ellenállnak a kémhatást befolyásoló tényezőknek.

A közeg pH-t befolyásoló tényezők

A gyökérzóna pH-jának vizsgálata ugyan olyan fontos mint a ráborított tápoldat és az azt alkotó víz pH-ja. Ennek vizsgálata rendszeresen meg kellene történnie. A kémhatást befolyásoló tényezők különböző mértékben járulnak hozzá a közeg kémhatásához, a kémhatás változásának üteméhez és a szükséges beavatkozás mértékéhez A tényezők a következők:

  • Talaj hőmérséklete
  • Mütrágyák (némelyik csökkenti, némelyik növeli a pH)
  • A közeg által tartalmazott befolyásoló anyagok, mint a mész, gipsz, kén
  • Gyökértömeg és vele a tápanyagfelvételi ioncsere
  • Közegben található mikroorganizmusok
  • Locsolóvív és tápoldat kémhatása
  • Átmoshatóság, közeg levegőkapacitása
  • A közeg és a rálocsolt víz vagy tápoldat pufferkapacitása
  • A közeg kationcserélő kapacitása

Ha teljesen biztos vagy benne, hogy a közeg kémhatása nem a megfelelő értéken van, csak akkor érdemes végrehajtani a következő módosító eljárásokat.

A közeg pH-jának növelése

  • Átmosással. Ha a locsolóvized kémhatása magasabb mint a közeg kémhatása akkor egy nagy adagú flössel meg lehet próbálni a felgyülemlett sókat kiöblíteni és ezzel egyidejüleg a közeg kémhatását növelni. Csak olyan talajokban és olyan méretü növényeknél ajánlott ez a módszer ahol és akiknél a túlöntözés veszélye nem áll fent. Ha a növény ramaty állapotban van akkor a módszerrel több kárt is okozhatsz mint amit addig tettél.
  • Finom mészliszt (Futor) locsolóvízhez való adásával. A mennyiség valahol 1% körül kellene lennie.
  • Kálium-karbonát 0,1%-os oldatával locsolva a közeg pH-ja idővel emelkedik.
  • Kálium-hidroxid locsolóvízhez való keverésével. A KOH erős lúg, a közeg azonnal reagál rá. Adagolása pH mérővel lehetséges minimális mértékben. Kálium-hidroxidhoz legegyszerübben growshopokból beszerezhető, ott pH+ a neve.

A közeg pH-jának csökkentése.

  • Sav adagolással a közeg kémhatása csökkenthető. Általánosan elfogadott, hogy ilyenkor a tápoldat vagy a locsolóvíz kémhatásának a közeg pH-tól két értékkel kell alacsonyabbnak lennie. A legjobb talán a foszfor és salétromsavak, ezekkel azonnal felvehető tápanyagot is kijuttatunk. A growshopok pH- néven adják el.

 Talaj pH                             Tápoldat pH
 6,2-6,8                                  6,0-6,5
6,8-7,2                                  5,0-5,5
7,2-7,8                                  4,0-4,5

  • Ammónium-szulfát adagolással a talaj nitrogéntartalma emelkedik miközben a szulfátok gyenge kénsavvá oldódva lassan csökkentik a talaj kémhatását. Fontos, hogy a bejuttató oldat kémhatása nem lehet alacsonyabb 6,2 értéknél és csak 15C-t mindig meghaladó gyökérközeg hőmérsékletnél használható.

Inert vagy kis pufferkapacitású közegek esetén a gyakori locsolás/tápozás erősebben befolyásolja a közeget, itt érdemes a tápoldat mindenkori pH-állításával állandó szinten tartani a közeg pH-t.

Közegtípusok

Mi az a közeg? Az, amiben a növény gyökere nől. Egy vizet felvevő és tárolni tudó, légpórustérfogattal rendelkező, megközelítőleg semleges kémhatású anyag. Lehet természetes, szerves, a környezetével kölcsönhatásban lévő, tápanyagokat raktározó és leadó anyag, magyarul talaj, vagy szervetlen,mesterséges, inert, kémiai kölcsönhatás nélküli anyag, mint például a perlit, az agyaggolyó vagy a kőzetgyapot.

Szerves közegkeverék, virágföld

20150219090212_Florimo_palantafoldA legegyszerübbnek tünő ültetőközeg valószínőleg a talaj, annak is valamilyen zsákolt-boltolt megtestesülése, a virágföld.

Összetételük szerint tőzegkeverékek, felláp és fekete tőzeg eltérő arányban, némi mü vagy szerves trágyával felütve, esetenként homokkal vagy kókusszal tovább lazítva. Közös tulajdonságuk az, hogy szervesanyagtartalmuk/humusztartalmuk magas, a tápanyagok jól kötődnek és akkumulálódnak bennük. Pórustérfogatuk alacsony, gyakran rosszul levegőzöttek. Víztároló képességük magas, egyszer belocsolva nehezen száradnak ki. Ez a mondat magával vonzza azt is, hogy a locsolások gyakorisága leszükülhet heti 1-2 alkalomra is. Tapasztalatok szerint könnyü a kendert túllocsolni bennük, különösen magonc vagy palántakorban.

Szervestrágya tartalmuknak köszönhetően magas a mikroelem tartalmuk, makro és mezoelemekkel változóan vannak ellátva. A szerves makroelemek -főleg a nitrogén- hiába van elégséges mennyiségben az ilyen virágföldben ha a feltáródásuk(pl karbamid vagy urea formában) túl lassú a kender növekedési üteméhez. Tőzegtartalmuknak köszönhetően jelentős mennyiségü foszfort nyelnek el. Tovább javítható tápanyagtartalmuk hozzákevert 10-20% érett marhatrágyával vagy letermett gombakomposzttal.

Kémhatásuk változó, mely elsősorban a hozzáadott sphagnumtőzeg és mész arányával szabályoznak, de érdemes tudni azt is, hogy ilyen szempontból nehéz mellényúlni ha valaki a polcról kendernek megfelelő pH-jú “B” típusú virágföldet választ.

qualitaetsblumenerde50LSzerkezetük, tömörségük szerint gyakran kritikán aluli minőségüek is lehetnek, tömör, iszapolódó, levegőtlen sarat is lehet kapni virágföld néven. Viszont egyszerüen javítható szerkezetük hozzáadott homokkal, további sphagnumtőzeggel, kókusszal, perlittel. A hozzákevert anyagok mennyiségénél egy szempont létezik:

Nedvesen ne tudj belőle tömör golyót formálni, ne álljon össze, omlania kell. Ha a talajkeveréked nedvesen is omlik, laza, akkor a kender is valószínúleg szeretni fogja.

Kertészetekben gyakran használt és kereskedelembe könnyen elérhető virágföld márka a Florasca, Vegasca és a Florimo. Jóval magasabb árkategóriában kapható a CompoSana virágföld, minősége szerencsére párhuzamban van az árával. Általánosságban elmondható, hogy a legolcsóbb virágföldekkel -pl a tescogazdaságos- több gond és/vagy feladat van mint amennyit megspórol vele az ember.

Ha valaki mégis maga akarja rossz minőségü virágföldből a termesztőföldjét kikeverni akkor itt egy recept:

  • 1/3 virágföld
  • 1/3 homok
  • 1/3 érett marhatrágya
  • 2-3 g/L NPK 15-15-15 mütrágya

plagron-lightmixTalán az utolsó összetevő meglepő lehet, de még a growshopokban kapható talajos termesztőközegek is mütrágyával vannak ellátva kb hasonló mennyiségben. Összetételük a fentitől eltérő, náluk a fő összetevő a semleges pH-jú tőzeg, kókusz és perlit, esetlegesen valamilyen komposztált szerves trágya, mint a guano vagy a denevérszar, és mellé még a mütrágya 1-2 g/L mennyiségben.

Ezek a growshopos termesztőközegek gyakorlatilag minden szempont szerint megfelelőek a kender számára, könnyü, levegős, magas tápanyagtartalmú és a kémhatásuk is az ideális tartományban van. Hozzáadni már semmit nem kell, a termesztés első 3-4 hetében csak vizet igényel táp nélkül.

Tőzeg

A tőzeg megnevezés kicsit leegyszerüsített fogalom amit nem is kell annál tovább bonyolítani, mint hogy növények, elsősorban mohák lebomlott maradványaiból áll, azonban azt érdemes tudni, hogy két fő változata van:

  • data2-oq-yu-htvendor-3905565-image_store-finnpeat-250x250Fehér tőzeg, ami alacsony kémhatású(pH:3-5 közt), rostos, tápanyagot alig tartalmazó anyag. Szerkezete szálas, könnyü. Nagy mennyiségü vizet képes felvenni és tárolni ami mellett is magas a légtérfogat aránya a közegben. Ideális termesztőközeg növények számára. Termesztésben a kémhatását fel szokták emelni 6 körüli értékre és tápanyagtartalmát hozzáadott mütrágyával biztosítják. Az így kezelt tőzeget önálló termesztpközegként lehet kapni zsákolt kiszerelésben. A legismertebb márkák nálunk a Kekkila és a Klasssman.

Kendertermesztésben nincs igazán elterjedve a fehér tőzeg önálló közegként való alkalmazása, viszont minden virágföld és growshopos talajkeverék alapvető összetevője. A világon mindenhol ez az első számú közeg a cserépben nevelt növények számára.Szerintem érdemes kipróbálnia annak, akinek már van egy kis tapasztalata a tápozással kapcsolatban.

Kezeletlen formában, természetesen alacsony kémhatással Novobalt tőzegként juthatunk hozzá. Főleg savanyítani használjuk alacsony pH-ja miatt. További megnevezése a sphagnum tőzeg, barna tőzeg, rostos tőzeg, felláp tőzeg.

  • Fekete tőzeg, ami közel semleges pH-jú, mint neve is mutatja fekete színü, alacsonyabb víz és légtartalmú közeg, a virágföldjeink fő adalékanyaga. Fehér testvérénél magasabb a tápanyagtartalma, de valljuk meg őszintén, a nullát nem nehéz átlépni. Van egy olyan ostoba tulajdonsága, hogy kiszáradva nehéz újranedvesíteni. Ha viszont túllocsoltad akkor meg sokáig tart kiszárítani. Ördögi kör.

https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%ADkl%C3%A1pok

http://kertlap.hu/kerteszeti-tozeg/

Kókuszrost

A kókuszdióhély feldolgozott formája. A hély aprítását követően szálas szerkezetü rostot(coir, fiber), vagy apró szemcsés forgácsot(chip) kapunk. Mindkettő alkalmas közegként való alkalmazásra.

kg-coir-pith-blocks-250x250A boltban legtöbbször préselt formában futhatunk bele 650g-os téglaként vagy 5kg-os blokk-ként. Felhasználásuk azonos: egyszerően a kókusz tömegének 7x mennyiségü víz hozzáadásával megduzzad és szálakra bomlik amivel egy rendkívül jó víztároló képességü közeget kapunk.

Rostos szerkezete miatt viszonylag jó a légtartalma a közegnek, azonban 20-30%perlit hozzáadásával ez is javítható. Megbízhatóan nem tartalmaz tápanyagot a káliumon túl, azonban nátriumot annál többet. Ez nem előny esetünkben. A legtöbb ipari méretü kertészeti felhasználásra szánt kókuszrost termékből el szokták távolítani a káros mennyiségü nátriumot, azonban ha a csomagoláson ezt nem tüntetik fel akkor ez a feladat a termesztőre hárul.

Hogyan teheted ezt meg?

  • Oldd fel a téglát 7x mennyiségü vízben (tömeg szerint! 650g-os téglának 4-5L víz kell).
  • Önts utána ugyan annyi 2-4 g/L kalcium-nitrát oldatot. (Az sem baj ha az első 4-5L is CaNO-s volt…)
  • Hagyd állni egy napig
  • A fölös vizet öntsd le és lapátold a kókuszt egy nagy cserépbe, a cserepet meg tedd a WC-be.
  • Csapvízzel flössöld át 3x, a cserép méretének megfelelő vízmennyiséggel.

Akit érdekel a kationcsere vagy a kókusz pufferolása az itt nézhet utána, vagy itt

how-to-make-compostÖnállóan vagy perlittel keverve(30%) szoktuk használni. Laza szerkezetü közeg lévén nagyon nehéz túllocsolni benne a növényt, de annyira meg pont visszatartja a vizet, hogy elég legyen naponta-kétnaponta locsolni a kendert a növény és a cserép méretének függvényében. Ezzel kapcsolatban fontos tudni azt, hogy ez nem csak engedmény hanem feltétel is, az használja akinek napi kapcsolata van a növényeivel. A tápanyagok nem akkumulálódnak benne annyira mint más szerves közegekben, azonban érdemes tápoldatozásnál arra figyelni, hogy a ráöntött mennyiség kb 1/3-a átjöjjön a cserépen, így mosva ki a felgyülemlett felesleges sókat.

Kémhatása semleges közeli. A kókusz remek talajlazítóként is müködik. Több körön keresztül is felhasználható ugyan az a közeg, egyszerúen csak a régi gyökérmaradványok nagy részét kell eltávolítani belőle.

Szervetlen közegek

Perlit

0-6mm szemcseátmérőjü vulkanikus eredetü fehér anyag. Önsúlyához képest jelentős mennyiségü vizet tud felszívni és raktározni. A termesztőközegek közt az egyik legnagyobb pórustérfogattal rendelkező közeg. Ez együtt jár azzal is, hogy a folyadékmegkötő képessége alacsony, napi táp/víz igényü közeg.

Kémhatása semleges, sótartalma és tápanyagtartalma nulla. Kendertermesztésben elsősorban talajjavítóként alkalmazzá. Tőzeggel 50-50%-ban, kókusszal 70-30% arányban szokták még keverni, esetleg 10% vermi hozzákeverésével hempy-ben. Klónok gyökereztetésére önállóan is használt közeg.

mmmmmmommiesMi a hempy?

  • Végy egy 8-10L vödröt.
  • Lyukaszd ki egy 10mm fúróval a vödör oldalát több helyen az aljától 5cm-re. Alulra nem kell lyuk.
  • Töltsd fel perlittel, vagy perlit és vermi 9:1 arányú keverékével, majd ültess bele kendert.
  • Locsold minden nap azonnal felvehető táppal.

Kiszerelése a legtöbb esetben zsákos, de létezik perlittel töltött termesztőpaplan is. Érdemes tudni, hogy nem bomlik csak aprózódik. Gyakorlatilag korlátlan számban újrahasznosítható közeg.

Vermikulit

Szintén vulkáni eredetü anyag. Könnyü, levegős, sok vizet tud felvenni és mellette megtartja a levegőt a szemcsék közt. Önállóan nem használják kendertermesztésre, még talajjavítónak is csak ritkán. Az ára a perlit többszöröse. Kémhatása enyhén lúgos. Kőzetgyapotos magindításnál lehet használni takarórétegként.

Kőzetgyapot

A kertészeti növényeknél a legnépszerübb közeg, kendertermesztésnél kevésbé. Nem is írom le, hogy vulkanikus erede…áh. Gyakorlatilag a kőzetet megolvasztják, szálat húznak belőle, a szálakat pléselik, formára vágják és csomagolás után eladják. Minden elképzelhető formában létezik. Paplan, kocka, magvetőtálca, ömlesztett kiskockák, és hengerek. A pH-ja semleges, nagy mennyiségü vizet vesz fe(80 térf%)l, viszonylag alacsony ilyenkor a légtérfogata(10 t%).

asdfgrockwool-2Kertészetekben megvilágítás erősségétől függ, hogy napi szinten hányszor locsolják, azonban nyáron erős besugárzáskor óránként locsolják. Kendertermesztésnél lámpa alatt általánosabb a napi 3-5 locsolás. A paplanos  termesztés nem annyira jellemző kender esetén, pedig tökéletesen alkalmas rá. Sokkal inkább a hidrokulturában mag és klóngyökereztető közegként használják.

Tökéletesen inert és szálas szerkezetét megtartja. Erre annyira büszke, hogy lebomlani sem hajlandó. Tápozni mint a legtöbb szervetlen közeget ezt is azonnal felvehető tápanyagokkal szokták.

Agyaggolyó

Elsősorban a vízkultúrás növénytermesztésben használt gyökérrögzítő közeg. Magas hőmérsékleten tiszta agyagból égetett, kémiailag és biológiailag semleges, porózus anyag. Igen jó vízemelő (kapilláris) tulajdonságokkal rendelkezik. A nedvesség sé a tápanyag a golyócskák egymással érintkező felszínén közlekedik, míg a többi rész levegővel telített. Az égetett agyag-granulátum többféle szemcseméretben kapható. A 2-4 mm-es elsősorban gyökereztetésre, a 4-8 mm-es kisebb, míg a 8-16 mm-es nagyobb termetű növények tartására alkalmas.

Teljesen felesleges bármivel keverni, ebből nem lesz talaj. Viszont hasznos lehet cserepek alsó néhány centijét golyókkal tölteni.

Homok

Talán nem kell bemutatni. Két típusa van. Az egyik a sárga színü, alig látható szemcseméretü bányahomok, a másik a jóval nagyobb szemcseméretü és szürke színü folyami homok. Bár másképp néznek ki attól még talajfizikai szempontból teljesen azonosan viselkednek. Könnyen nedvesíthetők, könnyen áteresztik a vizet és magas a légtérfogatuk. Legfontosabb felhasználási területük a talajkeverékek lazítása. Önállóan nem használja senki, pedig gyökereztetni folyami homokban simán lehet komoly sikereket elérni.

Elsősorban kerti és erdei talajokhoz, fekete tőzeghez keverik 10-30% arányban. A tápanyagokat épp úgy nem köti meg mint a legtöbb szervetlen közeg.

Közeg mennyisége

A kender gyökérközegének szükséges menyisége összefüggésben van azzal, hogy mekkora növényt szeretnénk aratáskor látni illetve azzal, hogy milyen gyakran szeretnénk vízzel és tápanyagokkal ellátni. A magról indított növények 4.-5. hét környékén mutatják meg először elővirágaikat ideális környezetben, ez idő alatt viszonylag nagy méretü lombozatot képesek növeszteni. Virágzás végére a növény nagyjából kétszeresére növekszik és ezzel a mérettel együtt jár a megnövekedett vízigény, ebben az esetben hasznos a nagy cserép, jó ha van a gyökérkörnyezetnek nagyméretü víz és tápanyagraktára. Nagy cserépre elsősorban a nagy méretü növények kedvelőinek van szüksége.

40g egy joghurtos pohárból. Vállalható eredmény

40g egy joghurtos pohárból. Vállalható eredmény

Rövidebb veggel, esetleg vegetációs szakaszt teljesen elhagyó módszerek esetén a nagy cserép csak a helyet foglalja a szekrényben. 3dl közegből sosem aratsz 100g-ot és 10L cserép is teljesen felesleges ha 12/12-ben kezded, vegetációs szakasz nélkül.  Egy gyökeres klónt veg nélkül vagy rövid veggel virágzásba állítva 1-5L cserép is elég, itt a cserépméretét nem annyira növény mérete, mit a locsolás és tápozás gyakorisága határozza meg.

Kötött, szerves-humuszos talajok esetén a locsolások ritkábbak és ezzel együtt a tápzás gyakorisága is ritkább, itt érdemes a 10-20L vagy az feletti cserepeket választani. Ezzel összefüggésben a termesztő hosszú veggel számol, tréningez, próbálja a növény méreteit kezelhető formában és méretben tartani, miközben gondol arra is, hogy a 12be kapcsolás utáni első 3-4 hétben dupla akkora növényt kap.

Szervetlen vagy tápanyagmentes, tőzeges vagy kókuszos könnyü és laza talajban a növények igénylik a gyakori locsolást és tápozást, így itt nincs szükség nagy víz és tápanyagraktárra. A gyökérközeg kisebb méretét jól ellensúlyozza a luxusellátás. A szekrénybe több kisebb cserép fér el, ezzel együtt jár a több kisebb méretü növény is. Hangsúlyosan a 12/12, rövid veg és SoG módszereknél érdemes kis cserepekben gondolkodni.

Egy tejesdoboz épp úgy megfelel cserépnek mint 3-4L cserép, csak az elsőbe nulla veges klónt ültetünk és naponta akár kétszer is locsolunk-tápozunk a növény méretétől függően, 3L-be meg 2hét veges növényeket akik naponta 1x kapnak inni. A gondolatot követve ha egy ilyen 2hét veges növény 10L cserépbe kerül akkor ráérünk 3-4 naponta is locsolni, csak a szekrénybe fele annyi növény sem fér el. Ha viszont kókuszban akarunk nagy növényt akkor a 10L közeg úgy is indokolt, hogy naponta történik a locs-táp. Ezt a 10L méretet még akkor is érdemes maximum értéknek tekinteni ha 3m magas folytonnövő paradicsomot ültetünk bele duplán.

2011_0001_521_Zoldsegterm_termberben

A locsolás-tápozás gyakorisága jobban befolyásolja a növény méretét és az aratás eredményét mint a gyökérközeg mérete. A rendszeres és gyakori locs-táp célja az, hogy a közegben a tápanyagszint és a vízmennyiség a termesztés teljes ideje alatt egyenletes magas szinten legyen. Viszont az is igaz, hogy addig amíg a növény nagyobb, mint a cserép ami alatta van addig nem hiba nagy cserépbe ültetni.

Összefoglalva

Ha sikerült megfelelő fénnyel és légcserével ellátni a növény környezetét szobahőmérsékleten akkor onnantól annyi a feladat, hogy a növény gyökérkörnyezetének is megfelelő körülményeket biztosíts. Erre a legtöbb esetben elég az, ha könnyü, levegős, jó vízáteresztő képességü közeget választasz. Majdnem mindegy, hogy az a közeg szerves vagy szervetlen, aranyárú growshopos talaj vagy homokkal fellazított virágföld, a kender meghálálja a laza talajt.

A laza talajok egyik nagy előnye az, hogy nem kell számolnod a kenderre borított víz mennyiségét, a felesleg átszalad rajta és csak a szükséges víz marad a közegben, így elkerülhető a túllocsolás. Túltápgyanú esetén is egyszerübb a flöss, nem kell azon gondolkodni, hogy egy leégett levélszél miatt még a gyökerek is fulladoznak.

Laza talajokat gyakrabban lehet locsolni és tápozni kis töménységben magonckortól ollóig.

[Total: 12    Average: 3.2/5]

(Visited 7,861 times, 1 visits today)

15 thoughts on “Tápanyagellátás beltérben I.

  1. Hali! 3-4 literes cserepben tozeges kozegben vannak a novenyeim. Vegetativ szakaszban szepen fejlodtek, de miutan atkapcsoltam viragzasra mondhatjuk, hogy megalltak a novekedesben es ez sajnos meg is latszik a hozamon. Orulok ha 200gr lejon 8 novenyrol 1m2-en 600as lampa alatt. Valaki tudna segiteni, hogy mi lehet a baj nagyon megkoszonnem!!??

    • Nem vagyok az a kimondott távgyógyító de szerintem ha képeket nem tudsz mutatni -vagy akár tudsz- akkor is hasznos lehet ilyen jellegü segítségkérésnél az alábbi kérdéssort kitölteni. Viszonylag sok alapvető hibalehetőség kizárható és a termesztői hozzáállásról is egészen jó képet lehet kapni. Ha van olyan kérdés amire nincs egzakt válaszod arra is érdemes legalább utalásszintü választ adni. (pl: páratartalmat nem ismered, de azt tudod, hogy egy fütött szobában termesztesz).

      Talán nem hülyeség inkább fórumokat meglátogatni ilyen jellegü kérdésekkel. Több fejben több a korpa, meg talán a válaszadásihajlandóság és bátorság is nagyobb. Hátránya is ez lehet, még a határozott kijelentéseket is érdemes fenntartással kezelni ha nem ismered a válaszadót.

      Magyar nyelvü fórumot itt találsz: https://zoldkertesz.com/

      Soil:

      How long has this problem been going on?
      What STRAIN are you growing?
      What was the establishing technique? (seed or clone?)
      What is the age of your plants?
      How Tall are the plants?
      What PHASE (seedling, vegetative or flower) are the plants in?
      What Technique are you using? (SOG, SCROG etc)
      What size pots are you using? (Include how many subjects to pot)
      What substrate/medium are you using? What brand of soil mixture are you using?(percentage of perlite, vermiculite…etc?)
      What Nutrient’s are you using?How much of each with how much water? How Often? *Knowing the brand is very helpful*
      What is the TDS/EC/PPM of your nutrients used?
      What is the pH of the “RUN-OFF”?
      What method of pH test was administered? Using Strips? pH pen?
      How often are you watering?
      When was your last feeding and how often are you feeding?
      What size bulb are you using?
      What is the distance to the canopy?
      What is your RH Factor? (Relative Humidity)
      What is the canopy temperature?
      What is the Day/Night Temp? (Include fluctuation range)
      What is the current Air Flow? (cfm etc.)
      Is the fan blowing directly at plants?
      Is the grow substrate constantly wet or moist?
      Is your water HARD or SOFT?
      What water are you using? Reverse Osmosis (RO)? Tap? Bottled? Well water? Distilled? Mineral Water?
      Has plant been recently pruned, cloned or pinched?
      Have any pest chemicals been used? If so what and when?
      Are plant’s infected with pest’s?

      HYDROPONICS/Aero Ponics

      How long has this problem been going on?
      What system are you running? (DWC? Ebb flow? Aero? Water Farm? Flood Tables? and so on…)
      What STRAIN are you growing?
      What was the establishing technique? (Were the seed or clone?)
      What is the age of your plants?
      How tall are the plants?
      What PHASE are the plants in? (seedling, vegetative or flower) are the plants in?
      What Technique are you using?
      What substrate/medium are you using?(Hydroton, RockWool etc.)
      What is the Water temperature?
      What color are your roots? White? Brown? Are your roots slimy?
      What Nutrient’s are you using? How much of each if using multiple?
      What is the TDS/EC/PPM you are using?
      What is the pH of the “Tank”?
      Are you sure your calibration is correct on your equiptment?
      When was your last watering?
      What is your water temps?
      When was your last feeding change? (ie. grow-bloom-micro-additional)
      How often do you clean your system: example: Flush out water replace with clean water and nutrients?
      What size bulb are you using?
      What is the distance to the canopy?
      What is your RH Factor(Relative Humidity)?
      What is the canopy temperature?
      What is the Day/Night Temp? (Include flucutaion range)
      What is the current Air Flow? (cfm etc.)
      Is the fan blowing directly at plants?
      Is your water HARD or SOFT?
      What water are you using? Reverse Osmosis (RO)? Tap? Bottled? Well water? Distilled? Mineral Water?
      Has plant been recently pruned, cloned off of or pinched
      Have any pest chemicals been used? If so, What and When?
      Are plant’s infected with pest’s

    • Eloszor is koszi a segitseget! Azutan le kell irjam, hogy Hollandiabol irok, azert vagyok ilyen bator! 🙂 Mig a valaszra vartam elolvastam az osszes cikket. Nagyon jo ez az oldal minden szakszeruen le van irva igy mar ha barmi gondom lenne ki sem kell mozduljak a hazbol csupan utana olvasok. Ezert is koszonet! Szoval miutan elolvastam mindent tobb hibat is talaltam abban amit csinalok(azt csinaltuk amit egy “hozzaerto” mondott…). Eloszor is a novenyeim tul vannak tapozva-szerves tozeges kozegben napi szinten kaptak a tapot, raadasul tobbet ossze keverve, olyat amilyet meg nem is kellene kapjon, EC ertek ki tudja mennyi meg a csapviz alapallapotaban is….es amikor kerdeztem a levelek sargulasa utan azt a valaszt kaptam h taphiany raadasul nitrogen…na hagyjuk is inkabb. Aztan a novenyek semmilyen treninget nem kaptak csak par level lett leszedve h a feny jobban lemenjen az also hajtasokra. Vegul pedig a homerseklet: egy kishazban vannak hideg burkolatlan talajon, de mar orvosoltuk, hungarocell be van teve alajuk es a helyiseg alvo idoszakban 15 fok kornyekere befutve. Azt hiszem, hogy ez mindent elarul..9 mag mar kicsirazott varjak h bekeruljenek elteto elemukbe es megkezdjek utjukat egy remelhetoleg szebb jovo fele mint elodeik. 😀
      Udv.

  2. Bármilyen beltéri növénytermesztésre alkalmas lámpa használható erre a célra. Nátrium, fémhali, cfl, fénycső, led.
    A gond inkább abban lesz, hogy egy ilyen méretű közegben nagy tapasztalattal bíró kollégák is rövid idő alatt kivéreztetik a növényt.
    Kell hozzá pár év gyakorlat meg végtelen lelkesedés ahhoz, hogy 250ml gyökérközegben ollóig jusson a növény.

    Ide írom újra:
    A PC ház meg a mikró inkább az unatkozó profik sportja mint az önellátás és a rejtőzködés szükségszerű tere.
    Kezdőként érdemes minél nagyobb helyet keresni a növényeknek.

    De hogy a kérdésre is válaszoljak itt van néhány ökölszabály:
    1m2 területre 400W nátrium vagy fémhalogén szükséges, 600W még jobb.
    0,5m2 területre 250W nátrium vagy fémhali bőven elég.
    0,25m2 területre 150W nátrium vagy fémhali kell.
    Energiatakarékos izzóból, fénycsőből ezen teljesítményeket szorozd másféllel vagy kettővel.
    Jó minőségű CoB led teljesítményigénye azonos a nátriummal.
    Full spectrum vagy színes ledek esetén nincs ökölszabály.

    • És erre komolyan választ vársz? Olyat, ami megoldja a problémádat? Semmit nem írtál le. Mivel locsolsz?(PH, Táp összetétel, EC) Milyen a rendszer működése? (látom gyapot és agyag, de folyamatos locsolás, vagy időszakos, stb..) Miért használsz minden mondat végén felkiáltó jelet?
      Amilyen a kérdés, olyan a válasz, szóval a válaszom: Mg.

  3. Igen.
    A PNM gyártotta vagy gyártja. Kalcium-nitrát és magnézium-nitrát 10% körüli oldata. Elvileg az összes growshopos calmag ugyan ez, legfeljebb az arányuk vagy a töménységük tér el.

    Én nem tudom a Plagron mit tartalmaz. Ha kell Ca akkor a kalcium-nitrát remek választás. Ha magnézium kell akkor a keserűsót szokták javasolni. Viszont a keserűsó szulfátos, így nem keverhető a CaNO-val, csak külön-külön lehet tápoldatot készíteni belőlük. Ez talán elsőre hátránynak tűnik a CalMag-al szemben, pedig nem az. A CalMag-ok kötött Ca-Mg arányával nem tudod külön-külön adagolni a két elemet. Ez miért baj?

    Nem baj. Ma a negyedkörös kezdő is tudja, hogy keserűsót adni kell a növénynek ha kéri, ha nem. Lófaszt. Keserűsót vagy Mg-t bizonyítottan Mg hiányos növényeknek lehet adni. Mondjuk ott sem érzem igazán, hogy miért kezdik lendületből a táppal. Elsőre meg kellene találni az okát, hogy a növény Mg-t hiányol. Ennek lehet egy csomó oka az RO víztől a túl savas közegig. Annyi biztos, hogy vegben csapvízzel spricnizett növény nemigen adja elő Mg hiányosan. Csapvízzel locsolt növényt nehéz Mg hiányon kapni. Rendes komplex táppal becsületesen ellátott növény nem ad elő Mg tüneteket. De ha mégis akkor is az egyik legkönnyebben észrevehető, diagnosztizálható és kúrálható tünet. Mindemellett ha azt is beleszámolod, hogy jól dokumentált nagyméretű és termő üvegházi növényeknek elég 30mg/L töménységben adni olyankor felmerülhet az a kérdés, hogy mi a ferde faszért van a kendernek szüksége 60-80mg/L mennyiségben magnéziumra. Ha még azt is beleszámolod, hogy kétszeres töltésű ionként előszeretettel kel versenyre minden más pozitív töltésű ionnal a felvételért és rendre győz, akkor vajon jó ötlet-e állandóan azzal etetni K és Ca helyett.

    Röviden összefoglalva állandóan adni Mg-t indokolatlanul talán nem a legjobb ötlet, ezért is nem szeretem a CalMag-okat és azokat, akik szerint a keserűsónak állandó helye van az étlapon komplex táp és csapvíz adagolása mellett is.

  4. “0-6mm szemcseátmérőjü vulkanikus eredetü fehér anyag. Önsúlyához képest jelentős mennyiségü vizet tud felszívni és raktározni. A termesztőközegek közt az egyik legnagyobb pórustérfogattal rendelkező közeg. Ez együtt jár azzal is, hogy a folyadékmegkötő képessége alacsony, ”

    Elovastam ujra a cikket. Gondoltam megirom mar mert ezt elsore se tudtam ertelmezni. Nincs itt valami turpissag Tüdő?

Vélemény, hozzászólás?