Tápanyagellátás beltérben IV

A feltüntetett tápanyagmennyiségek nem biztosan elegek, de ez már előmütrágyázott közegnek minősül.

A feltüntetett tápanyagmennyiségek nem biztosan elegek, de ez már előműtrágyázott közegnek minősül. Otthon a Florimo sem tud sokkal többet.

Ha eddig eljutottál akkor az eddigi cikkek(1,2,3) alapján talán most egy könnyű, levegős, laza talajba ültetett magoncal rendelkezel amit majdnem gondolkodás nélkül locsolhatsz a túllocsolás veszélye nélkül és most az érdekel, hogy mikor és hogyan adj tápot a magoncodnak.

Tisztában vagy azzal, a talajod kémhatása valahol a semleges és az enyhén savanyú közt van, valamint legalább elképzelésed van arról, hogy milyen mennyiségű tápanyaggal rendelkezik alapállapotban a talaj. Ez a tápanyag természetes állapotban vagy mesterségesen van-e hozzáadva a talajhoz, magyarul előműtrágyázott közeget(Kekkila, growshopos tőzegalapú közegek)vagy valahonnan bányászott kerti földet esetleg a közeghez hozzáadott természetes trágyát(érett marhatrágya) használsz alap tápanyagtartalomnak.

Másik alternatíva az, hogy egyáltalán nem tartalmaz hasznos és felvehető tápanyagot a közeged(hidró, kőgyapot, perlit, kókusz), te kívánsz megadni a növénynek és a közegnek mindent a későbbiekben.

Közegenkénti eltérések

A kender beltérben a vontatott növekedési ütemű magonckora után meglehetősen gyors növekedésű, éhes növénnyé válik ami igényli az enyhe de rendszeres tápanyagellátást. A növekedési üteme magonckora után gyakorlatilag gyorsabb annál mint amit a talaj és természetes trágyák biztosítani tudnak neki a tápanyagok feltáródása és felvehetővé válása terén. Magyarul 30% érett marhatrágya a cserépben biztosan sokkal több nitrogént tartalmaz mint amit a növény életciklusa során összesen fel akar használni de a vegetáció során a nitrogén feltáródása pont lassabb mint amit a növény igényel, virágzáskor meg a növény igénye lesz sokkal kisebb nitrogénre mint amit a közeg szolgáltat. Ennek legjobb jele az, mikor a növény három hetesen még alig mozog, mikor meg virágzásra kapcsolsz felnyúlik plafonig és fekete-horhas leveleket hoz.

LS5lemonskunk

Ideje megkeresni a tápot.

Szerves talajközegeknél meglehetősen magas akkumuláló képességgel is számolhatunk, ugyanis a szerves talajok agyag és humusztartalma mágnesként vonzza és tartja magában a kationokat amik a pH változásával vagy más erősebb kationok jelenléte esetén szeretnek elszabadulni. Az ammónia rendszeresen letapad a szerves kolloidokon és borítékolható hogy akkor szabadul fel amikor már rég a káliumot nyeletnéd a virágokkal. Ennek ellenére a szerves talaj-közegeket általánosságban ritkábban és nagyobb adagban szoktunk tápozni. Ez heti 1-2 tápozási alkalmat jelent miközben a tápozási alkalmak közt vízzel is locsolunk.

Az előtápozott growshopos közegek műtrágyái viszont egyenletesen magas szintü tápanyagot szolgáltatnak magonc kortól heteken keresztül, ezeket a közegeket csak vízzel szoktuk locsolni hetekig, azonban a tápanyagtartalom lemerülése valószínűleg nem egyenletes elemenként, és amikor szemmel látható a nitrogén kimerülése még akkor is magas lehet a közeg összsótartalma ahhoz, hogy teljes adagú tápoldatot kapjon. Nehéz eltalálni a helyes időpontot.

Plagron közeg. Csak víz kell egy jó ideig.

Plagron közeg. Csak víz kell egy jó ideig.

Érdemes lehet az előtápozott közegek vezetőképességét időnként mérni. Mindaddig amíg a közegoldat vezetőképessége 2,5mS/cm felett van nem érdemes hozzáadni további tápot. Ha ilyen érték mellett is szemmel jól látható hiánytüneteket produkál a növény akkor érdemes alacsony vezetőképességü tápoldattal gyakrabban locsolni.

Ilyenkor különösen figyelni kell arra, hogy a tápoldat a közeget átmossa -drénelje- legalább a teljes rálocsolt mennyiség 30%-ával.  A drénnel a felesleges tápanyagok mosódnak ki és a közeg ilyenkor megpróbálja felvenni a rálocsolt tápoldat sótartalmát a saját összsótartalmának csökkentése mellett. (Nyilván a tápoldat vezetőképesség-értékénél magasabb lesz a közeg tápanyagtartalma, ez nagyban függ a közeg akkumuláló képességétől és a nedvességtartalomtól is.)

Tőzeg talajokon az anionok szeretnek letapadni, a foszfor például nagy mennyiségben nyelődik el a tőzegeken, virágföldeken. A magas foszfortartalmú indítótápok létjogosultsága ebből is ered a növény első pár hetére jellemző gyökérfejlesztéshez szükséges foszforigény mellett.

vegetative-plant-coco-coir-xsm

A kókusz közeg unalmas. Mindig gyönyörű a növény ha rendszeresen tápozol.

Tápanyagmentes közegeknél nincs ilyen gond, ott az van a közegben amit oda tettél. Alapvető sótartalma a legtöbb ilyen közegnek is van, azonban kőgyapotnál és perlitnél ez elhanyagolható. Kókusz esetén meg a természetes sótartalom az égben is lehet, nem nehéz 2mS/cm vezetőképességű téglára bukkanni. Ráadásul ez a sótartalom nagyban nátriumból és káliumból áll ami a későbbi locsolások és tápozások során fokozatosan szabadul fel ha előtte nem mosod át kalcium-nitráttal. A mosatlan kókuszban a tápoldatozás során az ott letapadt egyszeres töltésü Na+ és K+ ionokat felváltják az erősebb, kétszeres töltésü Ca++ és Mg++ ionok. Ezt előzöd meg azzal, ha ültetés előtt egy napig 2-4g/L kalcium-nitrát oldatban áztatod a kókuszt, majd mosod át az egészet csapvízzel. A kalcium-nitrát kalciumionjai helyet cserélnek a nátrium és kálium ionokkal, innentől a rálocsolt tápoldat összetételét maga a kókusz nem változtatja meg. Amúgy az a közkeletü felfogás, mi szerint a kókusznak magasabb kalcium és magnézium igénye, ebből ered.

A tápanyagmentes közegek tápellátásának alapvetése az, hogy a rendszeresen -naponta vagy naponta többször- rálocsolt tápoldattal a közeg sótartalmát és nedvességtartalmát tartsuk egyenletes szinten. Ha ez a tápanyag azonnal felvehető a növény számára és a pH is a megfelelő intervallumba esik akkor a közeg tápanyagellátása és ezzel a növényé is luxusszintü lesz, ennél jobb feltételek közt növényt nem lehet tartani. A közeg sótartalmának egyenletes szinten tartásához a rendszeres 10-40% drén megléte és elvezetése szükséges.

Egy draingyüjtő tálca rengeteg munkától megszabadít és a növények is hálásak.

Egy drain tálca rengeteg munkától megszabadít és a növények is hálásak.

A közegen átfolyt tápoldatot a gyökérközegtől el kell vezetni, a közeg a drént nem szívhatja vissza. Ebben jó szolgálatot tesz egy dán-tálca vagy bármilyen fóliával bélelt barkácsolt tálca aminek csak ez a feladata, ahogy én tudom nagyon kevesen használják. A cserepekből kifolyó drént összegyüjti és elvezeti, ezt még tudod használni szobanövényeken vagy szabadföldön.

A közeg kémhatását a rálocsolt tápoldat pH-jának beállításával lehet egyenletes szinten tartani. Az átfolyt drén vezetőképessége maximum 50%-al haladhatja meg az eredeti tápoldat vezetőképesség-értékét. Ha ezen túllép akkor a locsolásokat kell gyakoribbá tenni vagy a tápoldat vezetőképességét csökkenteni. Kókusz esetén beszélnek heti egy tiszta vizes locsolásról. Én ebben nem hiszek, szerintem szükségtelen. Ha nincs EC-mérő otthon akkor érdemes figyelni a levelek csúcsait a középső és felső harmadban. Ha elkezdenek a levélcsúcsok sárgulni, barnulni vagy száradni az az első jele egy kifejlett növény túltáp-reakciójának. (Amúgy tápanyagonként eltérő tünetekkel reagál a növény a többletre, ez a téma majdnem fontosabb mint a hiánytünetek helyes felismerése, pedig a legtöbbeknek az is gondot okoz.)

Tápanyagigény

2,7 hektár üvegház legál növényekkel a tengerentúlon.

2,7 hektár üvegház legál növényekkel a tengerentúlon.

A növények tápanyagigényét többféle módon határozzák meg. Egyszer a növény szárazanyagtartalmában található tápanyagok mennyiségéből származtatnak a vissza az igényre. Ez a legritkább esetben ad pontos képet, tudomásom szerint nincs recept ami fedné ezt a tartalmat mennyiségben vagy arányban. Szintén zavarja a képet az, hogy eltérő mennyiségben vannak jelen a felvehető tápanyagok a növény szárában, levelében, gyökerében.

A másik lehetőség az, ha egy általános tápanyagtartalmú közegbe ültetve a termesztési ciklus végén megmérik a közegből a növény által kivont tápanyagok mennyiségét. Ugyan ennek a módszernek kicsit korszerübb változata az, ha egy általános tápoldat drénjében vizsgálják a kivont tápanyagok mennyiségét és a tápoldat ezen mennyiségeinek változása függvényében csökkentik vagy növelik addig, amíg a ki és belépő tápoldat elemenkénti tápanyagtartalma csak mennyiségben változik, arányaiban nem. Könnyen belátható, hogy egy talajlabor nélkül nehéz ilyen vizsgálatot végeznie az otthon termesztőnek. Ráadásul a növény igénye is időben változó, nehéz pontos képet kapni.

 

Mivel a növények életszakaszaikban eltérő mennyiségben és arányban igénylik a különböző tápanyagokat így általános, magonckortól aratásig tartó változatlan recept sem létezik. (nyugi, létezik…) A másik gond az, hogy olyan komolyan vehető laborvizsgálatokra nem lehet támaszkodni mint más beltérben nevelt növények -például zöldségnövények- esetén, a kender ugyanis szántóföldi növény, üvegházban vagy zárt termesztőberendezésben csak kevesen foglalkoznak vele, sosem találsz tudományos pontossággal készített vizsgálatokat vagy recepteket kőzetgyapotra vagy hidróra. (Amúgy léteznek olyan gyógyszeriparnak termelők is akik szinte biztosan remek receptekkel rendelkeznek csak nagyjából előbb lesz újra 2000 mint hogy ők kiadják a vizsgálati eredményeiket vagy a receptjeiket nyilvánossá tegyék.)

Az első beltéri termesztéshez ajánlott receptek Mel Frank Insider’s Guide és Ed Rosenthal Marijuana Grower’s Handbook könyveiből származnak, ezekben pontos leírások voltak erős vagy gyenge fény használata esetén a kender különböző életszakaszaiban lévő tápanyagigényeire. Ha ezeket valaki nem érti és nem tudja feldolgozni akkor csak a growshopok polcaira támaszkodhat, csak a tápgyártók véleményére hagyatkozhat. Ha megveszed a terméküket akkor valószínüleg a legjobb megoldás az, ha követed az általuk megadott tápozási ütemet a mennyiségek pontos betartásával.

A tápgyártók a termékcsaládjaikban külön veszik a

  • vegetációra szánt tápjaikat, ahol a nitrogéntöbblet dominán, esetlegesen a foszforból adnak növelt mennyiséget. Legtöbbször “Grow” tápként utalnak rá a csomagoláson.
  • virágzásra szánt tápokat ahol viszont a foszfor-kálium duó van előtérben. Ezeket “Bloom” tápként jelzik.
  • Egyes tápszergyártók a mikroelemsort külön csomagolják, legtöbbször valamelyik makroelemmel együtt. “Micro” néven futnak.
  • különböző kiegészítő tápszereket is lehet kapni ezek mellé amik eltérő elméleti funkcióval bírnak. Egyesek a virágzás végén növelik a káliummennyiséget, ezeket legtöbbször “Booster” néven kapod meg, legtöbbször kálium-foszfát oldatok.
  • Léteznek még a talajéletet és a növényi anyagcserefolyamatokat a legkülönbözőbb hivatkozással befolyásoló kiegészítő szerek is amiknek a hatásossága és szükségessége minimum vitatható, de nehezen cáfolható összehasonlító teszt nélkül.
  • monoműtrágya kiegészítő oldatok, elsősorban a kalcium, magnézium és kálium további pótlására.

Mindezeken felül a tápszergyártók a tápcsaládjaikat megkülönböztetik az szerint is, hogy milyen közegre kívánja a termesztő rálocsolni. Ez szerint létezik:

  • talajra vagy szerves közegbe
  • hidróba, azon belül is zárt vagy elfolyásos rendszerbe szánt táp, ezen belül lágy és kemény vízre célzott
  • kókuszba tervezett táp is.

Ahány gyártó annyi recept. Talán nem túlzok mikor azt mondom hogy óriási eltérések lehetnek a különböző gyártók receptjei közt. Az egyikkel talán alultápozol, a másikkal meg azonos mennyiség esetén is borítékolható a túltáp, azonban ezek a példák a paletta két végén találhatók, a legtöbb gyártó termékének használatával biztosan jó eredménnyel lehet zárni a kört. Árban kicsit borsos, de valamit valamiért. A legnagyobb kritika a gyártókat az miatt érheti, hogy egy egyszerű receptet nem akarnak csak egy termékbe tenni még akkor sem, ha technikailag minden lehetőségük megvan erre. A profitmaximalizálás miatt legalább 3-4 terméket szeretnének megvetetni veled vegetációra és virágzásra is, külön-külön.

Csak egy példa, de minden gyártóra érvényes a Advanced-től az ábécé végéig, a Hesi. Ők a talajos termesztésre a vegetációra a táblázatukban a TNT Complex, Root Complex, SuperVit és Powerzyme termékek együttes alkalmazását javasolják.

A TNT-t még értem, az legalább egy komplex NPK tápoldat, NPK 2,8-2,2-3,1 aránnyal, mezo és mikroelemekkel. Van még benne vitamin, cukor és aminosav amiknek az elengedhetetlen voltát meg lehet kérdőjelezni, de fogadjuk most el egy pillanatra, hogy valóban hasznos, kell. 5ml/L adagban javasolják. Viszont a Root Complex-ben NPK nincs, már csak mikroelemeket, vitamint, cukrot és aminosavakat tartalmaz. Ez ugyan az mint a TNT-ben volt, nem? Oda már nem fért be? Szintén 5ml/L az adag. A SuperVit dettó, vitaminok és aminosavak, 25 féle. 1 csepp kell 5L vízbe. Érted, nem? 1 csepp. 5L vízbe. És a növény szétrepeszti a cserepet, kirúgja a box ajtaját, majd leüvölti a hajad még egy cseppért. Éjszaka felráz álmodból és követeli az adagját. A PowerZyme hasonló tulajdonságokkal bír, bár kimutatható tápanyagtartalma nullával kezdődő szám.

A négy termék legkisebb csomagolásban lévő összes ára kb 45-50Euro. Nem az ára a borzasztó, ennél sokkal drágább termékcsaládokat is lehet kapni, hanem az, hogy elhitetik a vásárlókkal, hogy ettől a sok szartól jobban nől a növény, vagy hogy egyáltalán igénye van vitaminokra, aminosavakra, növényi cukorra. Vagy ha el is fogadom, hogy szükséges, akkor is 3x vetetik meg veled. Amúgy a négy termék közül pont a TNT az, ami a legolcsóbb és komplex NPK tartalommal bír, az egyetlen ami biztosan szükséges és hasznos a négy termék közül.

Itt most újra leírom; nem a Hesi-ről beszélek hanem minden growshopban kapható termékcsaládról, bármelyikkel példálózhattam volna. Ennél sokkal horrorabb áron is lehet kapni sokkal hígabb tápokat is. Amúgy a TNT 5ml/L adagja 140-50-130mg/L értékeket ad. Ez egy magoncnak valószínűleg a legmagasabb adható mennyiség felé jár.

072532000148lgTovábbi probléma a growshopos tápcsaládokkal, hogy sok gyártó a hasznos tápanyagokon és talajélet számára valóban hasznos mikroorganizmusokon túl kígyóolajakat és vietnámi balzsamokat is esszenciálisan elengedhetetlennek tart ahhoz, a növényed eljusson ollóig és menet közben ne kapjon feketepestist. Talán csak az én személyes véleményem, de mindaddig amíg az ipari szintü üvegházi zöldségtermesztők nem használnak általánosan aminosavakat, mikoriza gombákat, enzimeket, vitaminokat, cukrot, orrszarvútülökport meg a faszomtuggya milyen termésnövelő csodaszereket a megélhetésüket biztosító növények termesztéséhez, addig egy hülyeálló szántóföldi növény sem igényli azt. A kender nem foglal el különleges helyet a növényvilágban, nincsenek neki speciális igényei.

Itt kérek bocsánatot mindenkitől, de ha nem tudod mi van abban a palackban amit meg akarsz venni és a növényre akarsz önteni akkor a legjobb amit tehetsz az az, hogy a polcon hagyod más bolondnak. A növény 3 makro, 3 mezo és sokféle mikro tápanyaggal, vízzel, fénnyel és levegővel gyönyörűre nől. Ha eddig eljutsz és már nem ismersz más lehetőséget, hogy nagyobbra, szebbre neveld akkor is ráérsz visszamenni Superthive-ért vagy más parasztvakító szirszarért a boltba. A mai beltéri termesztést amúgy is babonák szövik át, nehéz -ha nem lehetetlen- olyan táplálékkiegészítőt találni a growshopok polcain ami valódi, szemmel látható eredményt adna NPK tartalom nélkül. Hasonló babona a házi CO2 generátor hatásossága vagy a méz is, bár hamár babonáknál tartunk akkor azt hiszem Snazzy barátom tette fel a koronát a megalapozatlan hiedelmek fejére ezzel a mondattal:

…én azt figyeltem meg annak idején outban hogy ha kimentem a kertbe, jól beszívtam és kivertem a faszom úgy hogy közben a növény szárára támaszkodtam, akkor mindig 3 méter fölé nőtt.

EC_PPM_conversionBeltéri termesztésnél amire valóban lehet hagyatkozni az a tapasztalati tápanyagellátás és tápanyagigény. A különböző növekedési szakaszokban eltérő mennyiségben és arányban kell kijuttatni a tápanyagokat.

Összemennyiségeiket a tápoldat vezetőképességével(mS/cm) jellemezzük, vagy mg/L dózisban adjuk meg, angol nyelvű fórumokon a ppm(parts per millions) megadása gyakori, ez gyakorlatban egyet jelent a mg/L értékkel. A vezetőképesség és a ppm közt is van összefüggés, 1mS/cm érték nagyjából 500-700ppm-et jelent.

Fontos tudni azt, hogy a kender tápoldat-receptjei mindig 2,5mS/cm érték alatt mozognak, ennél magasabb értéken biztosan jelentkezik valamilyen túltáp jelenség, de talán ennél is fontosabb az, hogy nem igényel ilyen mennyiséget a növény, ez valószínüleg a toxicitás kritikus értéke. Amúgy a kender palántakoron túl viszonylag jól viseli az alkalmi nagyobb adagú tápot is, azonban ilyen értéken felül a kender nem fejlődik jobban és a végtermék sem lesz nagyobb méretű. Amúgyis a cél az lenne, hogy a szükséges legkisebb mennyiségű műtrágyával érjük el a legnagyobb hozamot.

Magonc

Általános vélekedés, hogy a növény magháza és a sziklevél elegendő tápanyaggal látja el a növényt ahhoz, hogy az első levélpárt kifejlessze.  Valószínüleg ez így is van, azonban fontos megjegyezni, hogy külső tápanyagok nélkül a magonc 3 hét múlva is egy vagy kettő sárguló-barnuló levélpárral fog rendelkezni, míg enyhe de rendszeres vagy egyenletes tápanyagellátás mellett 4-5. levélpárig is eljuthat.

Az átültetéshez a cserép széléig érő gyökér is kell. Vagy itt hozod helyre vagy elköszönsz tőle.

Az átültetéshez a cserép széléig érő gyökér is kell. Vagy itt hozod helyre vagy elköszönsz tőle. Amúgy ha a közeg zsugorogása látható a cserép széléhez képest, akkor már erősen kiszáradt a talaj.

Magonckorban a növény vontatott növekedésű, ez az első két-három hétre kell hogy jellemző legyen. Ilyenkor a magonc elsősorban a györérzetet kívánja fejleszteni, látványos növekedés a lombozaton nem várható. (Az viszont remekül látható, hogy a közeg amibe ültetted mennyi kaját tartalmaz.)Ebből adódóan a foszforigénye és a nitrogénigénye közel azonos. Tápoldatban ez az érték valahol 30-100mg/L közötti mind nitrogén, mind foszfor szempontjából. A szükséges káliumnak ezt az értéket nem kell túllépnie. Szinte minden 1:1:1 körüli arányú táp alkalmazható.

atab1melfrank

A táblázat mg-ban adja meg a szükséges nitrogén, foszfor, kálium és magnézium értékeit. Az ötödik sor a General Hydroponics Flora termékcsaládjának 3 részének keverési arányait adja meg a fenti célrecepthez ml/gallon értékben, ml/L értékhez ezek még osztandók kb 4-el.

Palánta 

A palántakorban, ami a vezérág asszimetrikus növekedéséig tart (4.-5.hét jónak mondható tápanyagellátás esetén)a növény tovább fejleszti gyökérzetét és erőteljes lombozat növekedésbe kezd, innentől stabilizálódik a receptekben a foszfor általános 30-70mg/L közti mennyisége, innentől ollóig ez az érték nem kell változzon. A nitrogénigény megnől, értéke valahol 100mg/L felett lesz. A kálium mennyisége azonos értéken van a nitrogénnel, esetleg elhagyja.

Vegetáció

Jellemzője az erős lombozatnövekedés. Hosszú megvilágítás esetén is megjelennek az elővirágok, a növény ivaréretté válik és a főszár asszimetrikus levél és oldalág növekedést mutat. Egyenletesen erős lombozat és gyökérnövekedés jellemzi. Receptekben a nitrogén aránya itt a legerősebb, 100-200mg/L közti mennyiségeket adnak. Foszfor marad kb 50mg/L körül. A kálium nem szokta a nitrogén mennyiségét átlépni csak alacsony nitrogén érték mellett. Itt kap először szerepet a kalcium és magnézium pótlása, elsősorban a megnövekedett makroelemek arányát kell követni vele.

atab2melfrank

Virágzás

Virágzáskor a növénynek csökkentjük a nitrogén bevitelét. Ennek az elsődleges oka az, hogy a virágzás első három hetét jellemző nyúlást csökkentsük. A másik oka az, hogy a nitrogén csökkentésével vagy esetleg megvonásával is a generatív állapotba kényszerítsük a növényt. Mennyisége 80-150mg/L közti. A foszfor mennyiségével kapcsolatban vannak még viták, egyesek szerint szükséges a foszfor szint növelése, mások szerint a növény teljes termesztési ciklusára elegendő a tápoldat foszfortartalmát 50mg/L szinten tartani. A káliumigény nől, ez a tápoldat nitrogénmennyiségének 1,2x – 2x közti mennyiségét jelenti. jellemző érték a 160-250mg/L közti mennyiség. A receptekben a kalcium mennyisége valahol a nitrogén és a kálium közt kap helyet. Értéke 100-200mg/L közti.  A magnézium értéke a kalcium 1/3-1/4 értéke körüli, valahol 40-60mg/L. Kénből a növény 30-100mg/L érték között kell kapjon. Mennyiségét a kész tápoldat recept ionegyensúlya határozza meg.

  • N:K = 1 : 1,2-2
  • P = 50-70mg/L
  • N:Ca = 1 : 1-1,2
  • Ca:Mg = 1 : 0,25

atab3melfrank

Az eddig felsoroltak szerint a kendernek eltérő életszakaszaiban változó igénye van a tápanyagokra. Ezt az igényt a tápszergyártók a termékcsaládjaikkal teljes sikerrel fedezik. Teszik mindezt termékcsaládonként alsó hangon 5 féle különböző nevű és csomagolású alapműtrágyával és kiegészítő tápszerrel.

Ha megveszed az alapműtrágyát akkor sanszos, hogy meg kell venned még legalább két kiegészítőt is hozzá mivel az alapműtrágyából -ki tudja milyen okból- hiányzik a szükséges káliummennyiség fele, foszforból meg csak mutatóban volt benne amúgy is. Az egész egy teljesen legális rablás, ha egyszer beleállsz velük foglalkozni akkor abba is belenyugodhatsz, hogy fejnek.

AN1miafasznakezasokszar

Nagyjából itt jön el az a pillanat a termesztő életében amikor elkezd gondolkodni azon, hogy hogyan kerülhetné el a growshopokat és a nagy nevű tápszergyártók termékeit mivel válthatná ki. A másik kérdés az lehet, hogy mi lehet az az általános tápoldat amit változtatás nélkül a növényre locsolva ugyanolyan -vagy jobb- eredményt kap mintha egy minimálbért költene growshopos műtrágyákra. Az utóbbi kérdésre Mel Frank adott választ amikor leírta a

elemi N=100mg/L, P=100mg/L, K=200mg/L, Mg=60mg/L

értékeket. Ez egy olyan célrecept volt amit a gyakorlatban alkalmazva és változatlan formában a növényre locsolva vegetatív és generatív szakaszokban is remek ereményt ad. Eredtileg amúgy a virágzási szakaszra adta meg erős fény esetére. Ebből a célreceptből aztán viszonylag sok és változatos gyakorlati recet jött létre.

  • Ilyen a Lucas formula, ahol a General Hydroponics 3part FLORA Series termékcsalád 3 alapműtrágyája közül csak a Micro és a Bloom lett használva 8ml/gallon és 16ml/gallon mennyiségekben, rövidítve 0G-8M-16B. Ennek az európai verziója volt 0G-2M-4B, ahol  2ml és 4ml Micro és Bloom lett oldva 1L vízben. Maga a recept 130-100-180mg/L tápanyagot ad. Ez viszonylag jelentősen eltér a Mel Frank féle ajánlástól de gyakorlati eredményben és egyszerűségben páratlan volt, a mai napig teljesen megállja a helyét bármilyen közegben hidrótól talajig. Gyenge fény esetén a dózis csökkenteni szokták. Az első 3 hétben feles dózist adnak. Fénycső és energiatakarékos izzók használata esetén 5ml/g Micro és 10ml/g Bloom a dózis.
  • Kókuszra ez a recept annyiban szokott módosulni, hogy a Micro-ból csak 6ml/gallon, a Bloom-ból pedig 9ml/gallon a dózis. Ehhez adnak még 1g/gallon magnézium-szulfátot. A receptet H3ad’s formula néven lehet megtalálni a neten. Elemösszetétele valaohol a 100-60-110mg/L érték körül van. A virágzás során 2-4 alkalommal szokták P és K erős booster-el kiegészíteni.
  • A másik ebből származó recept ami szintén hatalmas népszerűségnek örvend világszerte az a K.I.S.S. method nevű tápozási módszer, ahol szintén a GH MaxiBloom nevú termékéből 7g/gallon dózisban tápoznak, elemösszetétele 90-120-220mg/L körül van. Ez metrikusan literenként 1,5-2g dózist jelent. Mindhárom recept sajátossága, hogy bátran lehet használni csapvízzel, de a pH beállítását kár elfelejteni. Mivel a MaxiBloom a 3part-tól eltérően por alakban kapható, ezért érdemes hagyni időt a teljes oldódásra mielőtt a növényre borítod. Nagyobb mennyiségű tápoldat készítésekor előoldatot készítenek belőle 100x töménységben, ezt adják a szükséges keverővízhez.

Az eredeti Lucas formulátol elszakadva további hasonlóan remekül működő receptek is létrejöttek, illetve egyszerűen kertészeti műtrágyákat kezdtek el használni az emberek a growshopos tápcsaládok helyett. A tengerentúlon nagy népszerűségnek örvend a

  • Jack’s Professional, ami egy vízkultúrára kialakított kertészeti komplex NPK 5-12-26 aránnyal. Ennek a műtrágyának az a tulajdonsága, hogy teljesen vízoldható, teljes egészében a növény számára azonnal felvehető. 0,5-1g/L közt használják kalcium-nitrát kiegészítéssel. A kalcium-nitrát mennyisége általában 0,4-0,8g/L közt mozog, nagyban függ a keverővíztől. RO víz esetén a nagyobb mennyiséget, csapvizes keverésnél alacsonyabb mennyiséget adnak. Itthoni megfelelője a
  • Ferticare IV és kalciumnitrát.

    Ferticare IV és kalciumnitrát.

    Ferticare IV, NPK 6-14-30 összetevőkkel. Nitrogéntartalma 100% nitrát. Klór és nátriummentes. Hasonlóan a Jack’s-hez kalcium-nitráttal egészítik ki. Nagy hátránya, hogy csak 25kg-os kiszerelésben kapható, bár még így is olcsóbb mint egy teljes growshopos termékcsalád. Egyre többen használjuk magonckortól ollóig. Van aki emelkedő dózissal, más meg 1g/L töménységben állandóan. Ki lett próbálva talajon, kókuszban, hidróban, mindenhol remekül teljesít. Egyedül talán gerillára felesleges kivinni, arra van jobb és olcsóbb műtrágya is.

Én azt gondolom, hogy csapvíz használata mellett 0,8g/L dózis elég, ez mellett 0,3-0,4g/L kalcium-nitrátot igényel.  Ilyenkor a tápoldat recept értéke 130-50-200mg/L körül van. A magnézium-szulfát sem árt 0,2-0,3g/L mennyiségben. RO víz használata mellett vagy a kalciumtartalom marad alacsony, vagy a nitrogéntartalom lesz magas. Ha tudottan rossz minőségű a csapvized akkor is érdemes 1:1 arányban keverni az RO vizet csapvízzel. Ez még mindig jobb megoldás mint 160-180mg nitrogénnel dolgozni a nyúlás időszakában vagy hogy ideális nitrogéntartalomhoz kalciumhiány társuljon.

skarlatAmúgy meglehetősen sok olyan kertészeti műtrágy van itton is ami a Ferticare IV-hez hasonlóan teljes vízoldható és teljes felvehető, magyarul hidróban is használható műtrágya. Ilyen az Agriplant7, a Krystalon barna és skarlat, a Poly-feed Haifa 4-31-49, Peter’s Universol. Mindegyikük közös tulajdonsága, hogy mindig kalcium-nitráttal együtt használjuk és a dózis 0,5-1g/L közt van. Ha külföldön vagy a neten keresel ilyen tápokat akkor arra figyelj, hogy csepegtető öntözésre vagy hidrokultúrába javasolják, a nitrogéntartalma 100% NO3- legyen és a nitogén sokkal kevesebb legyen benne arányaiban a káliumhoz képest. Palackozott, oldat formában szinte csak a growshopokban lehet hozzájutni.

  • Palántakortól és vegetációban lévő növényeknek a Ferticare 15-30-15 és a Ferticare II (24-8-16) is remekül bevált 0,5-1g/L közti adagban. Nagy előnye a Ferticare termékcsaládnak, hogy az országban minden kertészeti boltban kapható, 2kg-os kiszerelése és olyan áron adják amit egy másodéves autófényező hallgató is csikkzsebből kifizet. A 15-30-15 receptje 1g/L esetén 150-66-125mg/L, a Ferti2 pedig 240-35-133mg/L.

Ezeken kívül még számtalan olcsó és könnyen beszerezhető oldat vagy por alakú táp kapható ami itt nem lett felsorolva, de probléma nélkül lehet alkalmazni beltérben. Ha csak arra figyelsz, hogy az NPK érték arányai 1:1:2, 2:1:3 körül legyen akkor nagyon nem nyúlhatsz mellé.

Mivel (majdnem) mindegyik felsorolt termék só formában kapható így érdemes oldatot készíteni belőlük. Egyszerűen mérj ki 100g-ot és oldd fel egy liter vízben. Ennek az oldatnak 10ml mennyisége fog tartalmazni egy 1g műtrágyát. Meg lehet próbálni töményebb oldatot is készíteni, pl 200g vagy 300g/L mennyiségben. Ilyenkor 5ml vagy 3,33ml fogja tartalmazni az 1g műtrágyát. Üledékre a legtöbb talajra javasolt műtrágya esetén lehet számítani, ebből adódik, hogy használat előtt felrázandó. Az oldatot fénytől védett helyen kell tárolni, levegőtől elzártan.

A hidrokultúrára javasolt Ferticare IV 300g/L mennyiségnél is üledék mentesen oldódott többeknél. A Volldünger és a Ferticare 14-11-25 viszont 200g/L oldatnál is jelentős mennyiségű üledéket hozott. Az üledéket amúgy a legtöbb esetben a foszfor szuperfoszfátként történő alkalmazása adja.

 Receptérték számítása.

Virágzás vége kertészeti mütrágyával

Virágzás vége kertészeti mütrágyával. 123-27-183-120-60-80 mg/L

Hogy a műtrágya NPK értékből kiszámold a belőle készített tápoldat recetértékét csak annyit kell tenned, hogy az NPK oxidok értékéből meghatározod az elem értékét.

  • Nitrogénnel nem lesz gondod, itt az elemérték már adott, csak tízzel kell szoroznod.Ha egy műtrágyán a nitrogéntartalom 13% akkor az 130mg értéket jelent. 100%
  • Foszfor esetén foszfor-pentoxidban adják meg a műtrágya foszfortartalmát. P2O5. Két foszfor, öt oxigén. Moláris tömege 2*31g +5*16g=142g. Az elemi foszfor ebből 62g. Ha ezt a 62g-ot elosztom a moláris tömeggel akkor megkapom, hogy a foszfor pentoxid hány százaléka a foszfor. 62/142=0,44  44%
  • Kálium esetén is így járunk el. Kálium-oxid: K2O. 2*39g + 16g=94g    78/94=0,83 83%

Ezt folytathatjuk a kalciummal, magnéziummal és kénnel, de legyen ez házi feladat ahol az ellenőrzéshez itt vannak a végeredmények:

  • Ca: 71,4%
  • Mg: 60%
  • S: 40%

Mit kezdjünk ezzel? Nézzük meg, hogy a ferti4 (6-14-30-0-2,4-4,8) milyen mennyiségű kaját ad a növénynek 1g/L használata esetén. A nitrogéntartalommal nem lesz nehéz dolgunk, ott 100%-ban kell gondolkodni. Ha 1g 6%-a a nitrogén akkor 60mg nitrót kap a tápoldat. Jegyezzük fel:

60-0-0-0-0-0

A foszfor-pentoxid mennyisége 14%, 140mg/g. Ennek a 44%-a a tiszta foszfor, ez kb 61mg foszfort ad a tápoldathoz. Írjuk fel:

60-61-0-0-0-0

Kálium-oxid 30%, ebből adódik, hogy 300mg/g, aminek a 83%-a a tiszta kálium. Tehát kb 250g kálium jut a vízbe.

60-61-250-0-0-0

Kalciumot nem tartalmaz a ferti4. A csapvíz viszont igen, nálam kb 80mg/L a csapvíz kalciumtartalma.

60-61-250-80-0-0

Magnézium-oxid tartalom a ferti4-ben 4,3%. 43mg/g*60%=26mg. A csapvízben viszont van további 18mg is. Az 44mg/L

60-61-250-80-44-0

Kén-oxid 9,3%. Ha a 93mg/g-ot szorzom a 40%-al akkor 36mg-ot kapok.

60-61-250-80-44-36

A Ferticare IV 1g/L csapvizes oldatának ez a receptje. Ha ezt le akarom venni 0,8g/L mennyiségre akkor a csapvízből adódó értékek kivételével 0,8-al szorzom.

50-50-200-80-38-29

Viszonylag jól látszik, hogy nitrogénből és kalciumból kevés van, ezt pótoljuk 0,4g kalcium-nitráttal. A CaNO 15,5% nitrogént és 25% CaO-t tartalmaz.

  • 155mg/g*0,4*=62mg
  • 250mg/g*0,4*0,713=71mg

112-50-200-151-38-29

Hallgassunk buhusra és tegyünk ehhez még 0,2g magnézium-szulfátot. A keserűsó 1g-ja 100mg Mg-t és 130mg S-t tartalmaz.Ezzel 20mg Mg-t és 26mg S-t adunk.

112-50-200-151-58-55

Még beállítjuk a pH-t egy kis 40%-os salétromsavval. Nekem 0,2ml-re van szükségem ahhoz, hogy ledúrjam a kémhatást 6 körüli értékre. A 40%-os HNO3 0,1ml mennyisége kb 10mg nitrátot visz a tápoldatba. 2*10=20mg

N -P – K – Ca – Mg – S

132-50-200-151-58-55

N: 100% NO3-; N:K = 1:1,5 ; N:Ca = 1:1,2 ; Ca:Mg =1:0,33 ; P = 50mg

Ezzel gyakorlatilag kész a recept és mg/L értékben olvasható az, hogy mit adsz a növénynek. Ezzel a recepttel magonckortól aratásig lehet tápozni szinte minden közegben napi szinten, vagy váltva vízzel. Ha valamilyen módon variálni szeretnél rajta akkor számértékekkel is látható, hogy mit adsz a növénynek.

  • Ha szeretnél vegben maradni és növelni a nitráttartalmat akkor a kalciumnitrátot emeld 0,1-0,2mg/L mennyiséggel.
  • Ha agresszívan akarsz tápozni virágzásban akkor csökkentsd a kalcium-nitrátot és emeld a ferti4 mennyiségét 1g/L-ig, ezzel a káliumtartalmat növeled. Esetleg marad a kalciumnitrát, de a salétromsav helyett használj foszforsavat.

Mindez érvényes bármelyik másik komplex mütrágyára is, nem csak a Ferticare-ra.

Ha saját receptre és műtrágyára vágysz akkor a fenti számítás alapján megtervezheted azt monoműtrágyák felhasználásával.

Ha bemész a boltba tápot venni akkor legalább az NPK értékekeket szorozd át fejben kész receptúrává.

NPK 3,2-6-6.      Arányaiban 1:2:2.    A foszfor és káliumértéket beszorzod 44% ill. 83%-al.

32mgN, 26mg P, 50mgK.

Ha ebből 3ml/L dózist használok akkor kb 100-80-150mg/L recepttel dolgozhatok, fasza, jöhet.

Mielőtt nekiállsz  growshopos tápokra költeni, előtte számolj egyet. Ha nem találsz használható NPK értékeket a flakon akkor azt szép csendben rakd vissza a polcra és ha megvádol valaki azzal, hogy a kezedben volt, akkor tagadd le. Semmi szükséged olyan szarra amire nincs vállalható NPK írva.

Tápozás gyakorisága

Talán a legjobb tanács az, amit Spangli mondott: A talajt etesd, ne a növényt. Ez így szép, de a talaj nem jelez vissza mikor éhes vagy épp fordítva, elég neki a kaja. A növény viszont minden esetben reagál a talaj tápanyagtartalmára. Ehhez csak az kell, hogy nedves legyen a talaj. Ha sikerül meghatároznod milyen mennyiségű vízre van szükség ahhoz, hogy a talajt állandóan nedvesen tartsd, de a növényt még ne locsold túl akkor ehhez már könnyű hozzárendelni a tápokat is.

Túllocsolt növény. Kiskorukban talán nem kell elmenni a 30% túlfolyásig, különösen nagy cserépben.

Túllocsolt növény. Kiskorukban talán nem kell elmenni a 30% túlfolyásig, különösen nagy cserépben.

A cserép súlya gyakran jó mankó. Ha a cseerép jól érezhetően könnyebb, mint a locsolások után közvetlenül, akkor a növény már kiitta a közeg víztartalmának jó részét, ideje locsolni. Ezt legnehezebb kicsi növényeknél alkalmazni, nekik akár egy hétig sem kell víz ha ültetéskor belocsoltad a közeget. Az erőteljesebb palánta és vegetáció korában, mikor a párologtatás erősebb a teljes cserepet benövő gyökereknek és a méretes lombozatnak köszönhetően, a közeg méretétől függően 1-2 naponta is igényelheti a locsolást.

Ezek a locsolási alkalmak nyújtanak lehetőséget a tápozásra. A locsolások alkalma tehát nagyban függ a lombozat méretétől és a közeg méretétől is. Kis közegben gyakrabban locsolunk és tápozunk. Kis növény ritkábban igényel vizet, különösen nagy közegben. Ha intenzíven de biztonsággal akarsz tápozni akkor a kis közeg a jobb választás. Ha türelmes termesztő vagy, aki nem akarja naponta meglódítani a növényt akkor a nagyobb közeg való neked.

 

Túllocskor elveszti a tartását.

Túllocskor elveszti a tartását. Egy nagyobb növényt már nehezebb lesz túllocsolni.

A magoncok viszonylag egységes képet tudnak mutatni egy-két hetes korukig attól függetlenül, hogy erősen vagy gyengén van-e ellátva tápanyaggal a talaj. Majdnem mindegy, hogy tápanyagmentes a közeg vagy 150-50-250mg/L tápoldattal locsolod, ugyan úgy néznek ki első levélpárig. Ez az egyik oka annak, hogy magoncokat nem tápozunk. A másik oka az, hogy a magonc érzékenyen reagál a nedvességét elvesztő földben a sótartalom koncentrációjának növekedésére. Magyarul ha gyenge tápot kap ültetéskor, de a közeg nedvességtartalma csökken, az együtt jár azzal, hogy a magonc egy számára “erős” közegben kénytelen gyökereket és az első levélpárt növeszteni, ilyenkor könnyen túltáptüneteket produkál.

Egy levélpárral már mutathat jeleket arra is, hogy igényli a tápot. Ha a levelek halványzöldek vagy a sziklevelek kezdenek megsárgulni akkor a locsolások alkalmával elkezdhetsz a feni receptek feles mennyiségeit adni neki. Ezt a feles mennyiséget nagyjából a 3.-4. levélpárig érdemes adni, innentől fokozatosan emelkedik az adag teljes dózisig. Kókusznál és más tápanyagmentes közegnél csak tápos vízzel locsolunk, dózisa szintén felesről indul és emelkedik a 3.-4. levélpártól.

Amúgy magonc és palántakorban a legjobb indikátor maga a sziklevél. Ha az sárgul, akkor hamarosan a valós levelek is fognak. A palántakorban, amikor a szártő vastagodni kezd a sziklevél a szárat körülvevő hártyával együtt kellene, hogy leváljon. Azonban kiváló tápanyagellátás mellett nem ritka az sem, hogy a virágzás elején a sziklevél még a növényen van és zöldel. Ha ezt sikerül elérned akkor valamit jól csinálsz.

A levélcsúcs égése túltápkor. Ő még túléli.

A levélcsúcs égése túltápkor. Ő még túléli.

A tápozás ettől az időtől teljes dózisban fut. A talajos és tápanyagmentes közegek tápanyagellátása a dózison túl azonban más irányt vesz. Talajos termesztés esetén vagy enyhe tápoldattal locsolsz végig, vagy erős táppal heti 1-2 alkalommal, váltva vízzel. A fent már írt 1g/L dózis zsákos műtrágyák használata esetén valahol a középút lehet, mind a rendszeres tápozás, mind a ritkított tápbevitel célravezető lehet.

  • Neked kell látnod, hogy a növény fakó, halványzöld-e, az alja sárgul, esetleg barna rozsdafoltok jelennek meg a levélfelületen, márványos, színét vesztett, összefoglaló nevén klorózisos tüneteket mutat. Ilyenkor a sima vizes locsolások helyett is iktass be tápoldatos locsolást.
  • Ha viszont a levélvégek égnek, horgasodnak, sötétzöld vagy feketészöld színt vesznek fel a levelek, befelé kanalasodnak akkor húzd be a féket és 1-2 alkalommal csak vizet adj nekik. Ha a tápod nagyrészt ammóniumként és karbamidként tartalmazza a nitrogént akkor erre jó esélyed van.

A most leírt túltáptünetek valójában csak a legenyhébb és jól kezelhető túllövés jelei, komoly túltáp esetén egy magonc nehezen helyreállítható károkat szenvedhet. Amikor üvegessé válik a levélfelület, vagy a levélszélek és csúcsok nekrotikus, elhaló tüneteket mutatnak olyankor nehéz egy magoncot helyrehozni. Nem viccből mondják a tapasztaltabbak, hogy tápozás terén fiatal növények esetén a kevesebb több.

Volt egy érdekes kísérlet, ahol a magoncokat eltérő módon tápozták. Az első csoport “teljes” adagú tápot kapott ültetéstől, receptértéke 150-45-187mg/L. A második csoport ennek a felét, a harmadik csoport volt a kontroll, ők semmilyen kaját nem kaptak. A közeg tápanyagmentes volt. 12 óra megvilágítást kaptak a növények. A kísérlet célja a növények növekedésének vizsgálata és a nemük meghatározásához szükséges idő megállapítása volt. A kísérlet 6.napján nem volt megállapítható eltérés a csoportok közt. A kísérlet 11.napján sincs szembetünő eltérés, ennél nagyobb különbségek is előfordulnak magról ültetett azonos fajták közt is azonos bánásmód mellett. A második héten volt egyértelműen látható eltérés a csoportok közt.

A harmadik hét végére egyértelművé válik a különbség a három csoport közt. A kontroll csoport a feladás szélén, a “feles” táppal locsoltakon jól észrevehető az alacsony tápellátás, a “teljes adagos csoport ivarérettség szélén gyönyörűen zöldel. Amúgy a 150N csoport valahol a harmadik hét végén,ill nem sokkal az után vált megállapítható ivarjegyekkel rendelkezővé. A kísérletet megismételték GH 3 part táppal; G:4,75ml/g, M:10ml/g, B:5,4ml/g 150-35-143mg/L. Az eredmény hasonló volt, “feles” táppal még sárgult a második csoport alja, a “teljes” adagos tápot kapó csoport viszont kifogástalanul nézett ki.

Kókusznál és más tápanyagmentes, könnyű, laza közeg esetén ilyen gondod nem lesz. Ha egy a Lucas-hoz hasonló recepttel tápozol akkor a tápozás magtól ollóig a világ legunalmasabb dolga lesz. Mindig ugyan az kerül a palackba és a növény egységesen zöld képet fog adni virágzás végéig.

 

[Total: 14    Average: 3.7/5]
(Visited 14,730 times, 1 visits today)

31 thoughts on “Tápanyagellátás beltérben IV

  1. Hello! Szeretnék kérni egy kis segítséget. Szeretnék én is átállni a kertészeti tápokra. Olvastam a bejegyzéseket es nagyon tetszik a ferti4 +kalcium nitrát +keserű sós kombó… De nagyon nem szeretnék hibázni vele.. Tudnál segiteni hogy miből mennyit mert nem nagyon vagyok matekzseni….inkább napi rendszerességgel szeretnék tápozni rendesen átfolyatva ugy ahogy a cikkben olvastam. Tőzeget szeretnék használni…Azt tudom hogy a csapvizem ec je 0.6 és a vizművek szerint még a többi. Ez csak az oldalon találtam. Beméretni se idom se pénzem sajnos… Neharagudj hogy ilyenekkel fárasztalak. Előre is köszönöm a segítséget

    Szabad aktív klór0,25mg/lKlorid21mg/lVas21µg/lMangán<5µg/lNitrát9mg/lNitrit<0,03mg/lAmmónium<0,05mg/lÖsszes keménység138mg/l CaOVezető képesség462µS/cmpH7,5

    • Ami a cikkben le van írva 0,8g/L feri4 + 0,4g/L calciumnitrát + 0,2g/L epsom kombó szerintem jó érték teljes adagnak. A kalciumnitrátot meg az epsomot lehet meg kellene majmolni ha a szolgáltatótól a teljes keménység helyett kalcium és magnézium tartalmat be tudnád gyüjteni, jelenleg csak 138mg/L CaO egyenértéket adnak meg.

      Milyen tőzeged van? Neveltél már benne?

  2. Köszönöm előre is a segítséget. Igen használtam már ezt a fajta tőzeget (klasmann ts1) de akkor organikus keverék alapjaként. Nem volt rossz, használható.. Megpróbálok majd utánanézni a kalcium és magnézium tartalomnak. És még egy kérdés ha nem gond. Ezekből ha törzsoldatot szeretnék majd készíteni akkor a kalcium nitrát meg a keserűsó mehet egy oldatba a ferti meg a másikba? És arányaiban miből mennyit?

  3. Idézet magamtól a III. cikkből, a “Keverhetőség” alcím alól:
    “Kalcium tartalmú monó nem lehet egy oldatban a foszforral és kénnel”

    A keserüsó részben kén, kalciummal ne keverd törzsoldatban.

    Ha 200g f4-et és 50g keserüsót oldasz egy liter vízben akkor a kapott oldat 1ml mennyisége 0,2+0,05g mütrágyát tartalmaz. Ha 0,8g+0,2g/L dózissal akarsz locsolni akkor 4ml törzsoldatra van szükséged 1L kész tápoldathoz.

    Ha a kalcium-nitrátból 100g-ot oldasz egy liter vízben akkor akkor megint 4ml-re van szükséged az elkészült oldatból ahhoz, hogy 0,4g/L dózist használj.
    4ml ebből, 4ml abból, szt kész a tápoldat. Csak egy fecskendő vagy egy mérőpohár kell kimérni.

    A tőzegedre kíváncsi vagyok. Jó lenne tudni, hogy meddig jut el a kender további hozzáadott táp nélkül ebben a közegben.

  4. Az én tőzegem a következő: 2×40 l teszkós virágföld +40 liter komosztált marhatrága +3 marék aprókavics összekeverve. 2,3 tő muskátlinak elég élet teret ad olyan módon,hogy ne kelljen az EC és a PH mérők bűvkörébe kerülnöm. Ez egy olyan jó arányú keverék a legtöbb fajta számára, hogy a termés hozam növelése érdekében tett EC és PH adatok szintentartásának mukája nem fizetődik ki a betakarításkor. Kizárólag a virágzás beindulásakor tápozok 2-3 hétig. aztán csak a nyers esővíz.
    Hajrá!

  5. Halli!Kéne egy kis segitség.Purple bud automatic növénykéim vannak!3napja bújtak elő.fólia alatt nevelem őket sima virágföldben vannak.Ferticare 14-11-25-el szeretném tápozni milyen arányban használjam?g/l olvastam a cikket de matekbol sohasem voltam jó.Előre is köszi a segítséget

  6. happy-marijuana-seedlingA cikkben is írt 0,7-1g/L dózist szerintem felesleges átlépni rendszeres tápoldatozás esetén. Palántakorban ennek a fele is elég.
    Ha nem ismered a virágfölded akkor érdemes neki egy esélyt adni azzal, hogy nem adsz neki azonnal tápot, megnézed milyen tempóban nő benne a növény. Ha a kibújást követő 7-10 nap alatt elkezdi hozni a második levélpárját és/vagy a sziklevelek nem sárgulnak akkor felesleges a táp, közel biztosan jól el van látva a virágfölded.
    Ha az első levélpár nem fejlődik napi szinten két hetes koráig, sárgul, a sziklevél sárgul, ráncosodik akkor egy gyenge tápanyagtartalmú földed van, érdemes feles táppal megkínálni.

  7. How-to-decrease-marijuana-stretchingTeljes körülnapozás esetén márciusban sem nyúlik meg, 6-8 óra direkt fény mellett meg nyár közepén is felnyurgul.

    A fóliát te ismered, te tudod, hogy idén raktad-e fel vagy még nagyapádnak segítettél kifeszíteni, mennyire járja át a nap vagy mennyire retkes.

    Amúgy én nem tudom milyen előnye lehet a fóliának, szerintem több gondot okoz mint hasznot.

    • A folianak van eleg sok elonye, kezdve azzal, hogy magasabb a homerseklet, paratartalom, az eso es a szel nem veri el a termest, tavol tart eleg sok kartevot, meg amugy a benne levo dolgokat is jotekonyan homalyositja. Azt hitted, hogy a hollandok csak viccbol uvegeztek be a fel orszagoukat? 🙂

  8. foliasatorfdsaA folianak van eleg sok elonye, kezdve azzal, hogy magasabb a homerseklet,

    • Ennek a haszna márciusban-áprilisban van egy sima fóliában, el lehet érni a piaci koraiságot akár egy hónappal is. Májustól viszont, mikor a kender kiültetésre kerül a fóliában sokkal nagyobb a hőmérséklet az elvártnál bezárt ajtókkal, nyitottan meg értelme zéró.

    paratartalom,

    • Ha nyitott a fólia akkor a páratartalom is azonos a kintivel, zártan meg kezelhetetlenül szar a klíma, benne a pára is.

    az eso es a szel nem veri el a termest

    • Ez tény. Jégkár ellen hálóval vagy fóliával lehet védekezni. Azonban az is ott van, hogy vegben a jégkárt nem tudja nem kiheverni a kender, virágzáskor meg nemigen van jégkár. Az esővel kapcsolatban is inkább hitvita az, hogy az őszi esőknek köszönhető a botritisz vagy egyszerűen annak, hogy addigra a száz kártevővel fertőzött növény a botinak sem áll ellen, ezen a bugákban meggyűlő víz csak segít. Amúgy ha már itt tartunk akkor a magas pára sem tesz jót ami a fóliára jellemző szerinted is, nem?

    , tavol tart eleg sok kartevot,

    • A kártevők ott vannak a fóliában is és pont olyan számukra ideális környezeti feltételek között élnek mint beltérben, eső és szél nem éri őket, esetlegesen saját ragadozóik sem követik a fólia alá. A zsilipelt üvegház más kategória, oda gyakorlatilag cipőtalpon sem viszel be kártevőt, a ragadozók meg ott vannak biokontrollként.

    meg amugy a benne levo dolgokat is jotekonyan homalyositja.

    • Szerintem ha a fólia a rejtés egyetlen eszköze akkor hamarosan rossz napja lesz a termesztőnek. Ennyi erővel piros ping-pong labdákat is aggathatnál rá, így a szomszédnak mondhatnád, hogy paradicsom.

    Azt hitted, hogy a hollandok csak viccbol uvegeztek be a fel orszagoukat? 🙂

    • Baszki, az egész magyar kenderszkénában téged ismerlek egyedül olyannak, aki tudja mi a különbség egy üvegház és a fólia közt a felhasznált anyagon kívül, nem értem miért pont te jössz elő ezzel a példával. Az üvegházban a termesztés teljes időtartama alatt kontroll alatt van a :
    • Bejutó fény (árnyékolásként)
    • Hőmérséklet (fűtés és hűtés)
    • Páratartalom
    • CO2 szint
    • Kijuttatott víz és táp
    • Kártevők kontrollja felszín alatt és felett

    Most mond meg, ezek közül egy Csongrád melletti tanyán a nagyapja szétszakadt fóliájában termesztő kisgyerek mit tart kontroll alatt? A holland üvegházakat az átlag magyar fóliával összehasonlítani több mint meredek.

    Így összefoglalva nem tudom most sem, hogy miért jó ha nyári melegben egy fólia fedi a növényt, mikor a fólia két vége tárva nyitva áll. Amúgy meg lehagytad a vadporzást meg a pollenhálót…

    • Akkor mi a konkluzio, hogy a folia faszsag? Nem ertelek. En eleg sok hasznat latom a folianak, foleg az oktober elejetol majus elejeig terjedo idoszakban, az gondolom vilagos, hogy nem azert telepit az ember foliat, hogy a nyari kanikulaban megjobban megemelje a homersekletet. Amugy a folia meg az uveghaz kozott annyi a kulonbseg, hogy az egyik folia a masik meg uveg. Foliaban szinten lehet szabalyozni a felsorolt tenyezoket, egy Csongrad megyei tanyan ugyanugy, mint egy flevolandi tanyan. Tevedsz, ha azt gondolod, hogy az osszes holland uveghazban szabalyozva van a CO2 szint. Van, ahol arnyekolas sincs, a mesterseges vilagitasrol nem is beszelek, az ott is csak a profiknak dukal. Tudom, mert dolgoztam parban.

  9. sziasztok segítségeteket szeretném kérni ujra:) most vagyok kb 3-4 levélpárnál és elakartam kezdeni használni ezt a ferticare 15-30-15 t természetesen ph és ec mérő nuku max lakmuszpapir 50%tözeg-25% perlit 25% virágföldbe kb 28-32 C fok közötti hőmérséklet nah szoval itt azt olvastam hogy 0,5-1g kell normál csapviz esetén persze körülbelül nah én most elkeztem kimérni és körülbelül egy pici késhegynyi már több gramm volt szerintetek létezik ez hogy ennyire minimálisat kell belerakni?????”pár gyufásméregnyi”

  10. Valamivel szerencsésebb a műtrágyát törzsoldatba oldni és ezt az oldatot használni a tápoldathoz.
    A törzsoldat sokkal kényelmesebben adagolható kis mennyiségű tápoldatok esetén.

    Amúgy ja, egy kávéskanál negyede kb 1g.
    Egy teáskanálban 4-8g fér el.
    Egy evőkanál mérettől és púpozottságtól függően 20-25g.

    Ezek nem egzakt mennyiségek, viszont ha egyszer kimérsz 100g műtrágyát amit 1L vízben oldasz akkor ebből egy fecskendővel mért minden milliliter 0,1g tápot fog tartalmazni. Ilyen mennyiségeket patika vagy ékszermérleggel lehet csak mérni.

    Miért érzem néha azt, hogy ez keveseknek akadály?

    • köszönöm a segítséget akkor elkészítem az oldatot 😀

  11. Szerintem akkor kezdj el tápozni mikor a növény már szemmel láthatóan igényli. Lassul a növekedés üteme, lesárgul a sziklevél vagy alulról indulva sárgulnak a levelek.

    Ha 300W fényt használsz egyetlen növénynek vegben akkor akár most is válthatsz nátriumra. Normál esetben virágzáskor használunk hps-t.

    • Köszi a gyors választ. De a gyári adagolását nem találom és 12/12-ben is ugyan úgy kell?

  12. Próbáld meg Advanced Hydroponics of Holland névvel.
    Amúgy a cikkben is van egy AHH chart.

    Te nem akarsz a fórumban nyitni magadnak valami topikot? Ne értsd félre, nem zavar ez sem, csak van egy olyan érzésem, hogy fogunk mi még sokat beszélni, ott meg kényelmesebb linkeket meg képeket adni.

  13. Szerintem nem kevés CaN kell ehhez hanem sok.
    A keserűsó passzol, az is 16% MgO-t és 30% SO3-t tartalmaz, röviden nem lesz sok, bár nem tudom mihez kell keserűsó, gondolom van Mg a vízben, közegben és a tápban is. A vas és a mangán az ami sok. Normál komplex tápokban a vastartalom ennek a tizede vagy kevesebb, a mangántartalom a fenti érték százada szokott lenni. Szerintem ez valami tüneti kezelésre jó levéltáp lehet, bár nem értek franciául, találgatok.

  14. Sziasztok!

    Autoflo highpotencial(Dutch Passion) csapatot tevezek inditani….20/4. vegbe nem tervezek tápot..(rosszul teszem?) grow tipusu földbe indulnának….
    Virágzásra kb 15 l edények.Remélem dzsungel lesz :)… perers’sprofesional 10-30-20 tápot tudtam szerezni 2×1 kg -t
    Az lene a kérdés hogy ez kielégítő-e, ill kell-e, érdemes -e kiegészíteni ezt valamivel? Ill van ezzel a táppal kapcsolatban tapasztalat,adagolás..stb?
    Köszönöm!!!

  15. Kedves Exkalapalatt!
    Először is szeretném megköszönni, hogy létrehoztátok ezt az oldal. Lenyűgöző. Az angol oldalak, amiket eddig olvasgattam, sem rosszak, de eddig ez segített a legtöbbet.
    Lenne egy kérdésem, remélem, nem kérdezek nagy hülyeséget (a kémiához sajnos egyáltalán nem értek — eddig csak abból dolgoztam, az alapján számolgattam az NPK-t, amit itt olvastam nálatok). Foszforsavval szoktam a locsolóvizem ph-ját csökkenteni (1 ml / 5 liter nagyon szépen leviszi 6,2-re). Keverhetek-e ebbe a vízbe egy kis keserűsót (0,2 g / 1 liter, ahogy írtátok (“hallgassunk buhusra és tegyünk ehhez még 0,2g magnézium-szulfátot.”). A két anyag nem fog reakcióba lépni egymással, nem semlegesítik egymást vagy valami ilyesmi?
    Előre is köszönöm a választ.

Vélemény, hozzászólás?