Leszedjem vagy ne szedjem? – lomblevelek

Tartalomjegyzék

  • 1 Leszedjem vagy ne szedjem?
  • 2 Milyen indokkal távolítaná el őket bárki?
  • 3 Ellenérvek
  • 4 Végszó
  • 5 Linkek

Leszedjem vagy ne szedjem?

2jaxpn7A szóban forgó levelek a legnagyobbak a növényen, többnyire az alsó ágakon vagy elszórva, hosszú nyélen ülve a virágos csúcsokon is előfordulnak. Szerepük életszakaszok szerint változik, eleinte energiagyárként, később, – vagy ha a szükség úgy hozza – raktárként szolgálnak, ahonnan átcsoportosítható néhány fontosabb mobilizálható tápanyag, amik újabb hajtások vagy virágok növekedésénél hasznosulhat, de a többlet, a felgyülemlett mérgek vagy tápanyagok is ezekben a nagy levelekben gyűlnek fel, így biztonságos távolságban maradnak leges legfontosabbtól, a magoktól, vagy a magképződéshez elengedhetetlen virágoktól.

 

 

 

A levelek fény és víz jelenlétében a levegőben lévő szén-dioxidot tápanyagokká alakítják, amik a gyökereken érkező tápelemekkel és folyadékkal együtt a fejlődéshez elengedhetetlen energiát szolgáltatják. Ezeket lehet további növekedésre fordítani, vagy a virágzási szakaszban virág fejlesztésére. A folyamat “melléktermékeként” oxigén és víz keletkezik, ami a levelek légcsere nyílásain keresztül távozik. Tehát a levélen keresztül fény és CO2 jut be, víznek és O2-nek kell kijönnie.

upd5P1240229

A sárguló levelekből ki lett szipojozva a tápanyag

A gyökereken keresztül a tápelemek csak oldott állapotban, tehát vízzel együtt juthatnak be. Ahhoz hogy folyadék juthasson be, a feleslegnek, (vagy a fotoszintézis során keletkezett víznek) ki is kell jutnia. Ez is a gázcsere nyílásokon történik vízpára formájában. Ha ez valamiért nem történne meg a növény vízzel telítődik, nem képes többet felvenni, a folyadékfelvétellel együtt a tápanyagfelvétel is megáll.

 

Ideális esetben pont annyi levél van egy növényen, amennyi az adott fény viszonyok között képes olyan ütemben fotoszintetizálni, amit a gyökérzet elegendő tápanyaggal/folyadékkal tud ellátni, és a felesleges víz és O2 pont el tud távozni a légcsere nyílásokon keresztül, hogy helyette tápanyagdús folyadék kerülhessen be. Ha ezt az ideális egyensúlyt megbontja pl. a levelek elvesztése, akkor a fotoszintézisre képes energiaszolgáltató “gyárak” száma, és a felesleges vízpárát/O2-t kilélegző “kémények” száma is csökken, a fejlődés lassul, pedig a gyökérzet nagy felülete lehetővé tenné a dinamikusabb fejlődést is.

scrog237748

A háló alatti rész tök csupasz

Ez persze leginkább a vegetatív szakaszban érvényes, amikor a növény a lombozat és a gyökérzet fejlesztésével törődik, ezekre fordítja minden energiáját. Ha pl. a gyökereken nem érkezik elegendő tápanyag ahhoz, hogy ez az elméleti ideális egyensúlyi állapot fent maradhasson, akkor a már meglévő, alsó nagyobb lomblevelekből kerül átcsoportosításra a hiányzó mobilizálható tápelem a felső részekhez, ezek mindig fontosabbak mint az alsó, fénytől távolabb lévő részek, mert ugye kevesebb fényt is kapnak, ami pedig elengedhetetlen a növekedéshez, meg aztán könnyebben elveszhetnek egy legelésző állat, gaz, vagy más problémák miatt. A fentebb lévő virágoknak nagyobb az esélyük a túlélésre, és valószínűbb hogy megtermékenyülnek, és főleg erre megy ki a játék a természetben.

Virágzásnál a nappali szakaszok hossza lecsökken, a fotoszintézisre kevesebb idő marad, a levelek egy része haszontalanná válik. A talajból ekkorra már kimerült a vegetatív szakasz legfontosabb tápeleme, a klorofill fő összetevője, a nitrogén. Ezért a gyökereken keresztül nem érkezhet elegendő mennyiség, szerencsére a nitrogén mobil tápelem, a levelekben klorofill formájában elraktározódott nitrogén átcsoportosulhat a virágok fejlesztéséhez. A klorofill lebomlik, a nitrogén a felső hajtások, virágok felé vándorol. A klorofill adta a levelek zöld színét, ezért sárgulnak a levelek virágzáskor.

Ebből nagyjából megismertük a levelek szerepét most már csak az a kérdés,

Milyen indokkal távolítaná el őket bárki?

Ha van elég hely a növekedéshez akkor biztosan felesleges levelezni.

Ha van elég hely a növekedéshez akkor biztosan felesleges levelezni.

Lehet hogy:

  • A nagy levelek elfogják a fényt a bugák elől, árnyékolnak. Mivel azok a részek, bugák, ágak fejlődnek a legjobban amiket a legtöbb fény ér ez hátrányt jelenthet.
  • Ahogy a növény egyre magasabbra és terebélyesebbre nő, egyre kevesebb fény jut az alsó levelekhez, egyre kevésbe tudják kivenni a részüket a fotoszintézisben ezért feláldozhatók.
  • A sűrű alsó lombozat (pl SOG vagy ScROG technikánál) melegágya lehet a penésznek és kártevőknek, ezenkívül a légmozgást is csökkentik, pedig a friss széndioxidban gazdag levegő az egyik kulcsa a bő termésnek. Ez levelek és ágak ritkításával javítható.
  • Alsó elcsökevényesedett virágot nem, vagy csak alig termő ágak eltávolításával az az energia is a felső, fényben bővelkedő hajtásokhoz juthat ami amúgy itt lent “hasznosult” volna.
  • A penészes, kártevők által fertőzött leveleket mindenképp érdemes mihamarabb eltávolítani nem csak a növényről hanem a helységből is, csakúgy mint az elszáradt lehullott leveleket, nehogy elfertőződjenek vagy tovább fertőzzenek.
  • A virágzás végső fázisában a flush után a leveleken lévő nitrogén még bekerül a virágokba, ha eltávolítjuk őket ez nem történik meg.
  • A virágzás kezdetekor fellépő nyúlás csökken, ha a lomblevelek nagy részét eltávolítjuk, nyilván mert lelassul a növény anyagcseréje. Ez persze később a hozamra is rossz hatással lehet.

Ellenérvek

  • A levelek raktárak és gyárak egyben, tulajdonképp ők látják el a virágokat energiával, eltávolításukkal értékes forrásoktól esik el a növény.
  • A levelek/ágak levágásánál nyílt seb keletkezik, ami fogékony lehet a penészre és energiába kerül begyógyítani.

Ebből már látszik hogy egyszerre több dolgot is figyelembe kell venni a döntésnél:

2-weeks-into-12-12-flowering-after

Nem kell túlzásba vinni…

Vegetatív szakaszban egyértelműen káros a levelek eltávolítása, de lehetnek kivételek. Ha hosszú veg szakasz és különféle idomítási módszerek miatt terebélyes lett a növény, a belső csökevényes ágakat vagy a leveleiket még a virágzás kezdete előtt el lehet távolítani. Ezeken egyébként sem nőne említésre méltó virágzat, és a levelei is távol esnek a fő bugáktól ahhoz hogy utánpótlásként szolgálhassanak. A másik hogy az alsó ágak eltávolításával általában több növényt is be lehet zsúfolni ugyanakkora helyre, és a szellőzés is jobb lesz. Több növény egy helyen, több virágzó csúcs a lámpához közelebb, nagyobb hozamot is jelenthet. A hosszú veg szakasz alatt kifejlődött nagy számú lomblevél is felesleges lehet, ha a virágzás közben a növény annyira megnyúlik hogy ezek a lámpától távolra esnek.

bottom-growth

…mert a végeredmény könnyen popkorn lesz tetőtőltalpig.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy nem csak a gyökerek szolgáltatják a tápanyagot a föld feletti részekhez, hanem a levelek is ellátják a gyökereket a fejlődéshez szükséges energiával, ezért a veg szakasz elején, amikor a gyökereknek növekedniük kell, még fontosak az alsó levelek is.

Virágzás kezdetekor is le lehet szedni a gyengébb belső ágakat vagy a lombtakaró alá szorult kisebb bugákat, amik úgysem fejlődnének tovább, mert csak néhány fénysugár képes mélyre hatolni a levelek között. Minél jobban közeledünk a virágzás végéhez annál kevésbé van értelme megszabadulni a feleslegesnek ítélt növényi részektől, hiszen ilyenkor már a virágzat dúsítása és a bibeszálak termékenyen tartása a növény fő célja, ha elvész valami nem lesz helyette más, nincs idő az átcsoportosításra.

Végszó

Mindig az adott helyzettől függ.

Linkek

[Total: 19    Average: 3.1/5]
(Visited 5,072 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?