Talaj nélkül

Bevezető

A talaj nélküli termesztés már nevében is tartalmazza jelentését. Ez a jelentés nem feltétlen jelent egyet azzal, hogy a növény gyökérkörnyezete szigorúan vízben vagy levegőben áll, vagy teljesen megválik a szerves közegtől, de mindenképpen azt jelenti, hogy a szükséges 13 gyökerek által felvett tápanyagot nem a talajoldatból, hanem tápoldatból nyeri. Talán még így is sántít a megfogalmazás, ugyanis lényegi különbség nincs a víz által szállított tápanyagok közt, talán csak a felvett víz elérhetősége és a víz által szállított anyagok mennyisége közt van jelentős különbség. Az eltérések a növényen láthatók. Nincs olyan talajos termesztési módszer amivel a hidrokultúrában nevelt növény növekedésének ütemét kísérni lehet, valamint a végtermék is nagyobb és gyorsabb lehet esetenként.

Előnyei:

  • 10623872_248517972150159_1696903865_nMaximális növekedési ütem és végeredmény.
  • Ott is termeszteni lehet ahol a talajos termesztésre nincs lehetőség.
  • Teljes kontroll a gyökérkörnyezet és a felvett tápanyagok tekintetében.
  • Röhejesen kicsi gyökérközeg mérettel is lehet meglepően nagy növényeket produkálni.
  • Az az élőmunkaigény, ami a talajjal kapcsolatos (ültetés, közegek kezelése, tárolása, tisztítása, újrahasznosítása, locsolás) nem szükséges.
  • A víz és felhasznált műtrágyaigény alkalmanként csökken.
  • A felgyülemlett és akkumulálódott sók miatti problémák nem lépnek fel olyan intenzíven, alkalmanként sehogy.

Hátrányai

  • Pénzbe kerül összerakni egy rendszert, gyakran többe, mint gondolnád.
  • Teljesen tapasztalatlanul és a műtrágyákkal valamint vízkémiával kapcsolatos minimális ismeretek nélkül rizikós elkezdeni.
  • A növény gyorsan közli a problémáit és még gyorsabban tud elköszönni. Érdemes a növény tápanyag ellátási problémáit nem csak minimális szinten ismerni. Amikor talajban van gondod olyankor ráérsz fórumozni, rákérdezni. Hidróban nem biztos, hogy lesz erre időd.
  • Ezekből is adódóan napi odafigyelést igényel. Nem lehetsz lusta, nem hagyhatod a környezet ellenőrzését másnapra.
  • Helyigényes. Aktív rendszerek esetén érdemes körüljárhatónak lennie a növényeknek, ez nélkül nehéz a rendszer karbantartása vagy javítása.
  • Nehezen mobilizálható, pedig igény lenne rá. Heti-kétheti gyakorisággal tápoldatot kell cserélned a rendszerben és egyúttal takarítani, fertőtleníteni is kell, ilyenkor egyes rendszerekben a növények mozgatása felér egy rémálommal.
  • Mikróban és szekrényben örök helyszűkösséggel fogsz küzdeni ha a rendszer építésekor nem gondoltál mindenre.

Megszámlálhatatlanul sok weboldal és fórum foglalkozik hidrokultúrával. A legtöbben triviálisan egyszerűnek és könnyen kezelhetőnek írják le a hidrót, ennek ellenére a sikeres és sikertelen próbálkozások száma arányaiban messze az utóbbi felé húz és a fórumok problémamegoldó topikjai is folyamatosan tapadnak az oldal első sorába. Nem állítom, hogy lehetetlen akár kezdőként belevágni, viszont érdemes legalább előzetesen valamilyen tapasztalatot szerezni beltéri növénytermesztésben és érdemes szakirodalmat is olvasni hozzá.

Alapvetően négy követelménynek kell eleget tenned.

  • Használj hidrokultúrában alkalmazható műtrágyákat.
  • Tartsd a pH-t alkalmas szinten.
  • Tartsd az EC-t alkalmas szinten.
  • Lásd el levegővel a gyökereket.

A növények a szükséges tápanyagokat környezetükből teljes felületükön keresztül veszik fel. A legtöbb növény a levelein és zöld részein keresztül fotoszintézis által jut szén-dioxidhez és általa a szénhez, oxigénhez, míg a gyökerei a többi fontos tápelemet veszi fel, úgy mint a makro (N, P, K), mezo (Ca, Mg, S) és mikro elemeket  (Fe, Cu, B, Zn, Mn, Mo) (esetlegesen Co, Cl, Si, Ni, V). A gyökér a tápanyagokon és vízen kívül igényel oxigént is, ez nélkül a tápanyagfelvétel nem üzemel. A növények a gyökérzónai tápanyagokat csak vízben oldott formában képesek felvenni, amit normális esetben a termőtalaj tartalmaz és ami emellett még fizikai tartást is biztosít, magyarul nem engedi eldőlni a növényeket.

Talajos termesztésnél a talajban található víz, vagy más néven a talajoldat szállítja a tápanyagokat a gyökérhez. Az elemek koncentrációja nagyban meghatározza a felvett elemek mennyiségét és a víz mennyisége határozza meg azt, hogy a rendelkezésre álló elemekből mennyit tud eljuttatni a rizoszférának, mennyi elemet tud a növény hasznosítani a talajban található elemekből. A hidrokultúrás termesztésben vagy állandóan, vagy periodikusan de mindenképpen rendszeresen jut vízhez és a szükségesnél magasabb szintű tápanyagmennyiséghez a növény.

img_20130121_192412A gyökér a tápanyagokon és vízen kívül igényel oxigént is, ez nélkül a tápanyagfelvétel nem üzemel. A gyökér oxigént fel tud venni oldott formában a vízből és oldatlanul a levegőből. Ez az oxigénfelvétel még fontos szerephez fog jutni olyan rendszerekben mint az NFT, ahol a gyökerek esetenként csak a tápoldatból tudnak oldott formában oxigénhez jutni, és hangsúlytalan lesz az olyan rendszerekben mint a Hempy vagy az Aero, ahol a levegő jelenléte természetes, a közeg tulajdonsága a nagy légtérfogatarány.

Gyakran kapja a hidrokultúra azt a jelzőt, hogy a növény „teljes kontroll” alatt van. Talán pontosabb azt mondani, hogy talajos termesztés esetén több változó szabályozza a tápanyagok és a víz felvételét. Ilyenek a talaj fizikai tulajdonságai, a talaj szerves és szervetlen összetevői, valamint a talajokra jellemző biológiai aktivitás. A hidrokultúrában a legtöbb esetben ezek a tényezők vagy nem léteznek, vagy olyan minimálisan vannak csak jelen, ami lehetőséget ad a megmaradt tulajdonságokra figyelni, emberileg átláthatóvá tesszük a tápanyagfelvétel folyamatát.

Gyakorlatilag ez a hidrokultúrás növénytermesztés alapja.

A gyökér

A növény gyökerének két alapvető funkciója van

  • A növény rögzítése a környezetéhez
  • Víz és tápanyagok felvétele

Vízfelvétel

A növény rögzítése hidrokultúrában esetenként a termesztő feladata, ez technikai rész amivel különösebben foglalkozni nem kell. A vízfelvétel viszont fontos. Minden élő szervezetnek szüksége van vízre. A tápanyagok szállításában vállalt szerepe már ismert. A növény ezen kívül a levegőből felvett CO2-ot víz jelenlétében a fotoszintetizációnak köszönhetően alakítja át szénhidráttá és építi be magába, a C, H és oxigén a növény építőkövei. Ezen kívül még számtalan biológiai funkcióhoz nélkülözhetetlen a víz. Érdekes módon azonban a növény a felvett víz csupán 5%-át használja ezen funkciókhoz, a maradék 95%-ot a levelek sztómáin keresztül elpárologtatja. Mondjuk ez is egy biológiai funkció, így hűti magát. A fenti adat csak a benti termesztésre jellemző. A kint nevelt növények a vizet sokkal gazdaságosabb módon képesek kezelni és a hiányára sem reagálnak olyan stresszel, mint egy top-feedelt és gyapotban nevelt növény, bár ezen példa helyett bármelyik talaj nélkül termesztett technológiát írhattam volna. A vízigényük fontos jellemző akkor, mikor egy készülő recirkulációs rendszer tárolótankjának méretét szeretnénk meghatározni.

roots_must_be_bursting_out_of_the_blocks_before_transplantingMaga a víz, a vízfelvétel folyamata, a víz szállítása a gyökértől a levélcsúcsokig, a transzspiráció és annak intenzitása együttesen határozza határozza meg a növény aktivitását és annak turgornyomását. Ezen kívül még befolyásolja a külső környezet is, így a hőmérséklet, a légmozgás, a fényerősséggel összefüggő fotoszintézis aktivitása vagy a páratartalom. Belátható, hogy magasabb hőmérsékleten többet párologtat a növény, a vízfelvétel és a gyökéraktivitás erősebb. Magas páratartalomban kevesebbet párologtat mint alacsony párában, ilyenkor a gyökéraktivitás és a vízfelvétel is csökken. Ez egy folyamat, amire a növény gyorsan reagál akkor is ha vízben, és akkor is ha talajban nő. Az egyetlen különbség az, hogy egy természetes körülmények közt talajban növő növénynek sokkal nagyobb gyökértömeget kell növesztenie ahhoz, hogy ezt a vízfelvételi folyamatot el tudja látni mint egy hidrokultúrában növekedőnek.

Think Diff moto5Ez nem jelenti azt, hogy a hidrós növénynek alig van gyökere de azt igen, hogy alig kell. Borzalmasan nagy gyökeret képesek növeszteni megfelelő körülmények közt és röhejesen kis méretű gyökérre van ebből szükségük ahhoz, hogy kielégítsék a növény igényeit. Ezt legkönnyebben akkor lehet észrevenni mikor kétlaki növényeket ültetsz egy DWC vödörbe, majd szexáláskor megpróbálod szétválasztani az összenőtt gyökereket. Csak úgy megy, ha levágod a gyökértömeg nagy részét. Gyakorlatilag napok alatt regenerálja és a visszanövesztés közben sem lehet semmilyen eltérést észrevenni ahhoz képest, amikor a teljes gyökérzetével rendelkezett. (Amúgy a gyökér visszavágása egyben azt is jelenti, hogy a visszanövesztéséhez energiát és ezzel együtt szént von el a felső növekedéstől, jelen esetben ez a virágzás kezdetével esik egybe.) Amúgy a gyökerek visszavágása gyökérrothadásnál is az egyetlen járható útja a javításnak.

A vízfelvétellel kéz a kézben jár a vízben oldott tápanyagok felvétele is. Ebből adódóan is indokolt, hogy minél nagyobb vízfelvételre sarkald a növényt a belátható korlátokon belül.

Vízminőség

A talaj nélküli termesztésben használt víz minőségének követelményei általánosan magasabbak, mint a szabadföldi használatra bevont vízé. Alapvetés az, hogy:

  • Minél alacsonyabb vezetőképességű legyen
  • Kémhatása semleges, pH7 közeli legyen
  • Alacsony hidrogén-karbonát tartalommal bírjon
  • A kalcium és magnézium tartalma ne legyen magas
  • Alacsony nátrium és klórtartalma legyen
  • Mikroelemeket határérték alatt tartalmazzon

ioncserelt_viz_13.12.04A víz vezetőképessége határozza meg azt, mennyi tápot tudsz a vízbe juttatni az nélkül, hogy a növény erre látható jelekkel reagáljon, magyarul megégjen. A tápok gyakorlatilag vízben oldott vagy oldható sók amik a víz sótartalmát értelemszerűen növelik. Ha zéró sótartalmú RO vízhez adsz tápot akkor az oldat sótartalma csak a tápból származik. Ha viszont egy 1,5mS/cm értékű vízhez hozzáadsz még 1g tápot meg 0,5g kalcium-nitrátot akkor a végeredmény egy olyan magas össz-sótartalmú tápoldat lesz amit a legtöbb kifejlett növény sem viselne el károsodás nélkül, az 1,5mS/cm víz pedig még táp nélkül is sok lehet egy magoncnak. Ez a víz talaj nélküli termesztésnél használhatatlan.

Értékek szerint talaj nélküli termesztésnél a 0,0-0,5mS/cm értékű vizet szabad vagy érdemes használni, ezt az intervallumot ajánlja a szakirodalom mint kiváló minőségű víz. A 0,5-1,0mS/cm érték a “még megfelelő” kategóriába esik.

A 0,0-0,1mS/cm értéket az RO, az ioncserélt és az esővizek képesek hozni. Mindhárom esetén Olyan alacsony vezetőképességű vizet használunk ahol egyedül a hozzáadott műtrágyák adják a tápoldat sótartalmát. Az RO, ion- és esővíz mellett vezetőképesség szempontjából kiváló minőségű lehet egyes felszíni vizek és a csapvíz is. A felszíni vizek használata nem jellemző beltérben. Minden esetben ülepíteni kell és a víz minősége is változó. A csapvíz viszont a legtöbb esetben használható keverővízként. A szolgáltató a honlapján meg szokta adni a csapvíz oldott anyag tartalmát, érdemes ezt ellenőrizni. Még ha át is lépi azokat az értékeket amik alapján kiválónak nevezünk egy vizet akkor sem kell lemondani róla, ioncserélt vízzel keverve könnyen juthatunk kiváló minőségű vízhez. Ezt a módszert követi a legtöbb kertészeti telep is. A talajból kiszivattyúzott “még megfelelő” minőségű vizet fordított ozmózissal tisztítják, majd ezt a tisztított vizet keverik az eredeti vízzel, így jutnak 0,3mS/cm körüli értékű “kiváló” minőségű vízhez.

hidrovizminosegtablazatnannt

A víz kémhatása a másik fontos szempont. A semleges pH7 értéktől csak egy egységgel térhet el fel vagy le. Ro és ioncserélt vizeknél ezzel nem lesz gondod. Az esővíz szokott az alacsonyabb kategóriába esni. A többi víz -karsztvizek, felszíni és csapvizek jellemzően pH8 körüli értékkel bírnak. Ennek az enyhén lúgos értéknek az oka az, hogy a magyarországi alapkőzet mészkő, ennek a lúgosító hatása érzékelhető a vizek kémhatásán. A  kémhatást savazással szoktuk csökkenteni, erre megfelelő sav a foszfor és salétromsav. Elvileg a kénsav is megfelelő de -szerencsére- kevesen használják.

A kémhatás megváltoztatásának áll ellen a vízben található hidrogén-karbonát. Ez a HCO3- tartalom a legtöbb visszaforgatott vagy tankkultúrában hasznos kísérő elem, ez segít stabilan tartani a kész tápoldat kémhatását. A gond ott van, hogy nagy mennyiségben a víz eredeti kémhatását is stabilan próbálja tartani. Ezt az értéket savval tudjuk sikeresen csökkenteni, azonban a savval együtt tápanyagot is viszünk be jelentős mennyiségben, ez pedig a tápoldat tervezett receptúráját változtatja meg. Általánosan elmondható, hogy 200mg/L mennyiséggel még “kiválónak osztályozható a víz.

vizminosegtablazatnannt

A víz kalcium és magnézium tartalma alapvetően hasznos elemtartalom, számításba kerül a tápoldatok számításánál, azonban bizonyos érték felett nehezen kezelhetővé válik a tápoldat nitrát adagolása kalcium-nitráttal.Értéke meg kellene álljon 100mg/L körül. A magnéziumtartalom magas értéke is a komplex műtrágyák használatát korlátozhatja. A víz kalcium és magnéziumtartalmát a vízszolgáltatók legtöbbször együttesen, keménységben adják meg.

A nátrium és a klór esszenciális mikroelem amit a komplex műtrágyák nem tartalmaznak, viszont a vizek szinte mindig. A növények előszeretettel veszik fel mindkettőt, gyakran a makro és mezoelemek kárára, így értéküket a vízben korlátozni kell. A nátrium max értéke 35mg/L, a klóré 50mg/L, eddig az értékig nevezhető a víz “kiváló” minőségűnek. A csapvíz ezeket az értékeket nem mindig tudja produkálni, érdemes erre a két értékre fokozottan figyelni.

A többi kísérő elem esetén fontos kiemelni a víz vas és mangántartalmát. Mindkettő mikroelem amit a komplex műtrágyák tartalmaznak. Egyes helyeken a csapvíz többet tartalmaz ebből a két elemből mint amennyire a növénynek szüksége van. Eltávolítani a vízből legegyszerűbben levegőztetéssel lehet.

A vízminőséggel és a vezetőképességgel kapcsolatban itt és itt olvashatsz többet.

Vízmennyiség

A növényenkénti felhasznált vízmennyiség nagyban a termesztőtől és a használt technikától függ. Kiinduló adatnak ott van a közeges termesztés ökölszabálya, ahol a növényre alkalmanként rálocsolt tápmennyiség 10-30%-a át kell folyjon a közegen. Ez biztosítja azt, hogy a közegben a kimosásnak” köszönhetően nem halmozódnak fel a sók és a következő locsolásig feltöltjük a közeg vízraktárát. Itt a locsolás gyakorisága a közeg mennyiségétől függ. Érdemes úgy megválasztani a cserepet, hogy napi egyszeri locsolásnál többre ne legyen szükség. Tipikusan 3-5L közeget érdemes egy növényre szánni még nulla vagy minimális veg szakasz esetén is. Ez a 3-5L közeg napi szinten a drén mennyiséget is beleszámolva 0,5-1L vizet vagy tápoldatot igényel, beleértve a 30% drént is. Legyen ez a mennyiség az első kiinduló adat.

user44805_pic1111015_1374477516A másik kiinduló adatunk legyen a tankkultúra napi felhasznált tápoldatmennyisége. DWC esetén ahol a növény gyökere konstans tápoldatban van a növény méretétől függően kb 0,5L folyadékot tüntet el. DWC-nél viszont általános szabály az, hogy a gyökérközegi tápoldat mennyisége nem lehet kevesebb, mint 10L növényenként. Innentől nem nehéz kiszámolni, hogy egy növény naponta legalább 0,5-1L tápoldatot igényel. Ez a mennyiség olyan esetekben érvényes amikor a rendszer nem recirkulációs, magyarul a levetett drén nem jut vissza a friss tápoldattartályba.  Recirkulációs rendszereknél a tápoldat tároló tartálynak a naponta felhasznált tápoldatmennyiség 10x  térfogatúnak kell lennie.

Egy példa: Két hét veggel szeretnél 10 növényt RDWC-ben tartani. A tíz növény naponta legalább 5-10L tápot le fog inni, ennek a tízszerese 100L. Ez fedezi is a növényenkénti minimum mennyiséget. Ehhez még add hozzá a puffertartályt aminek legalább akkorának kell lennie, mint egy növénytároló tartályé, valamint a rendszer által (csövek) elnyelt mennyiséget. Összességében 110-120L tápoldattal kell rendelkezned minden héten ahhoz, hogy a 10 növényt virágzás végéig vidd. Ehhez tartozik még az a napi 10L víz vagy hígított táp amivel az elfogyott mennyiséget pótolod. Összességében hetente 200L vizet fogsz használni ha a minimum értékeken mozogsz.

Ionfelvétel

A víz segítségével aktív vagy passzív úton felvett ionok a növény szöveteiben lévő sejtekbe jutnak, itt kerülnek beépítésre. A passzív felvétel azt jelenti, hogy a növény nem fektet energiát a felvételbe, a vízzel együtt a hordozott ionokat is felrántja. Ilyen ionok a K+, a nitrát vagy a klorid. Aktív felvételnél tudni kell azt, hogy a sejtfalak membránként működnek és az egyes ionok átjutása ezen a sejtfal-membránon csak egy szállítóval való kapcsolattal együtt lehetséges. Legyen elég a két felvételi mód neve és az, amit a folyamat végeredményéről tudunk: A növény képes szelektálni a felvételre ajánlkozó ionok közt. Ebben nem akadály sem az ionok koncentrációja, sem az ionok egymáshoz viszonyított aránya.

Mindenképp érdekes tulajdonsága a gyökérnek és a felvételi folyamatnak az, hogy az ionok a gyökér felvételi pontjaiért versenyben állnak, segítik egymást vagy épp akadályozzák egymás felvételét.

  • Az azonos töltésű ionok alapvetően ugyan arra a portra pályáznak, így fordul elő az, hogy az erős NO3- ion jelenlétnél a H2PO4- felvétel vagy a CL- felvétel akadályozott, versenyeznek egymással.

  • Az azonos töltésű ionok esetén az egy gyökű ionok mindig előnyben vannak a kettő vagy három szabad gyökkel rendelkező ionokkal szemben. Erre lehet példa a K+ ion esete, ami elnyomja a Ca++ és a Mg++ ionokat.
  • Az ellentétes töltésű ionok segítik egymás felvételét. Ha a fő nitrogénbeviteli forma a nitrát (NO3-) akkor a K+, Mg++ és Ca++ felvétele is hangsúlyos lesz.
  • Ha viszont az ammónium (NH4+) a fő nitrogénforma akkor a negatív töltésű ionokat hozza előnybe.

Aki mindezt fejben átgondolja az érzi is mindennek a következményét. A tápoldatban valamilyen egyensúlynak kellene léteznie a pozitív és negatív töltésű ionok közt. Ez az egyensúly az ionegyensúly. A növény a felvételi szelekciókor maga is igyekszik ezt az egyensúlyt kialakítani vagy megőrizni de erős eltérés esetén erre kevés az esélye. Elvileg az ionegyensúly az egyik legfontosabb tényező akkor, mikor valamilyen tápoldat receptúrát kialakítunk.

A nem ionos felvétel is az aktív felvételhez tartozik. A tömegáramlással együtt a növény akár talajban, akár hidróban képes felrántani humuszsavat, fehérjéket, szénhidrátokat vagy urea nitrogént. Hasonlóan képes felvenni oldott növényvédő szereket is.

EC változása

A növény gyökere vizet és sókat egyaránt felvesz a tápoldatból. Mit is tehetne mást, ha egyszer oldatként homogén.. A kérdés ezzel kapcsolatban inkább az, hogy az általunk homogénnak gondolt tápoldat  két összetevője közül vajon a víz vagy az ionok jutnak a növénybe nagyobb arányban? Passzív felvételkor a vízzel nem minden ion jut be, aktív felvételkor viszont csak az ion jut a porton keresztül a növénybe. Könnyen belátható, hogy felvételkor a víz-só arány a víz javára billen akkor a maradék tápoldatban az EC növekedni fog. Ha arányaiban több sót vesz fel a növény, mint amilyen arányban a tápoldatban volt akkor a maradék tápoldat sótartalma csökken. Ha a maradék tápoldatban a sókoncentráció nem változik akkor a növény azonos arányban vett fel ionokat és vizet. A gyakorlatban milyen következtetésekre lehet ezekből a megállapításokból jutni?

_MG_5425A maradék tápoldatban az emelkedő koncentráció annak a jele, hogy az adott körülmények közt a növény a minden tápot felvett amire szüksége volt, nagyobb igénye van vízre. Ilyenkor a tápoldat tárolót érdemes tiszta vízzel vagy feles táppal (vagy a két érték közt bármivel) kiegészíteni. A leggyakrabban ez a szituáció fordul elő.

Csökkenő sókoncentráció jelentkezésekor a tápoldat eredetileg is hígabb volt a szükségesnél, ilyenkor az eredeti koncentrációnál erősebb tápoldattal kell a tápoldat tartályt feltölteni. Ez meglehetősen ritkán fordul elő. Ha viszont az EC nem változott az mindenképpen azt jelenti, hogy eltaláltuk az adott körülmények közt a növény igényét.

A gond csak az, hogy ezt a folyamatot EC mérő műszerrel lehet követni. A műszerrel csak a koncentráció értéke követhető nyomon, a tápoldat összetétele nem. Komplett talajlabor nélkül nem követhető, hogy az adott körülmények közt például a nitrogénből elég lenne kevesebb, vagy a káliumból többet kér a növény. Ez az oka annak, hogy a 7-10 naponta történő teljes tápoldat csere ajánlott. Ettől amúgy csak az olyan tankkultúrák szoktak felmentést kapni akik a teljes termesztési ciklusra elegendő tápoldat mennyiségben tartanak növényt. Ilyen a Katsky vagy a DWC, de még itt is meg kell gondolni, hogy milyen növényt és mekkora tankba tesz az ember.

Nincs EC mérőm. Ne is hidrózzak?

Az EC értékének kifejlett növények esetén is 2,3mS/cm érték alatt kellene lennie. Ezen érték felett már láthatóak a növényen sókártételre utaló jelek. A 2,3mS/cm érték valahol 2-2,5 g/L oldott só koncentrációt jelent (1mS/cm=500-700mg/L) abban az esetben, ha a keverővíz sótartalma nulla volt, magyarul RO vagy ioncserélt vízben kevertünk tápot. A táp is olyan elemekből áll, amik eltérő módon változtatják meg a vezetőképességet.

plant-in-bucket-w-perliteÁltalánosan elmondható, hogy egy 0,5mS/cm vezetőképességű vízhez nem illik adni 1,5g-nál több műtrágyát ha talaj nélkül termesztesz. Ebben az 1500mg műtrágyában már benne kell lennie az alap komplexnek, a kalcium–nitrátnak, esetlegesen a magnézium-szulfátnak és a savaknak is. A savak mondjuk ioncserélő szerepet töltenek be akkor, mikor a HCO3- ionokat semlegesítik, ilyenkor az EC nem növekszik. A lényeg azonban az, hogy ha komplex műtrrágyákat használsz akkor érdemes 1g/L koncentrációt a mindenkori maximumnak választani, ezen a dózison ne lépj át ha nincs EC mérő műszered.

Ha a virágzáskori 1g/L dózis(+0,5g/L CaNO3) és a hetente történő tápcserét ökölszabályként következetesen betartod akkor nagy biztonsággal kijelenthető, hogy EC mérő nélkül is bele lehet fogni a visszaforgatott tápoldatos vagy tankkultúrás talaj nélküli termesztésbe is, de érdemes a lehetőségeid szerint a későbbiekben befektetni egy műszerre. Azt meg még bátrabban ki merem jelenteni, hogy az “öntsd rá és felejtsd el” típusú nem visszaforgatott tápoldatos technikáknál az EC mérőre nagyon ritkán lesz szükség.

pH változása

A tápoldat a pH 5,5-6,5 értékek közötti kémhatásúnak kell lennie, a növény ezen értékek közt képes felvenni kisebb-nagyobb hatékonysággal a tápoldat elemeit. Nyilván vannak elemek amik pH8 körüli értéknél hatékonyabban felvehetők és vannak amik pH 4,5 körüli értéken kínálják magukat felvételre, azonban az 5,5-6,5 közti érték minden tápanyag számára kezelhető sáv.

Advanced Hydro PH UpEzt a pH értéket a legtöbb víz nem tudja önmagában, valamilyen anyaggal segíteni kell neki. Magyarországon a legtöbb víz enyhén lúgos, így savval szoktuk enyhén savas érték felé tolni a kémhatást. A sav a legtöbb esetben salétrom vagy foszforsav. Különböző töménységben kaphatók growshopokban de általános a 40-60% körüli érték. A kémhatást valamilyen ellenőrző eszközzel kell beállítani. Ehhez kapható pH mérő műszer, pH papír és folyadék is. A papír és a csík elsősorban vasék egyszerűsége és ára miatt népszerű, hátrányuk viszont, hogy jó szemmel és természetes fényben sem mindig egyértelmű a színazonosítás és ezzel a pH érték pontos meghatározása. A műszer viszont drága, folyamatos karbantartást és kalibrálást igényel, cserébe viszont pontos értéket ad.

Talaj nélküli termesztésnél a pH ellenőrzése napi feladat, pH mérő vagy ellenőrző eszközök nélkül nehéz hidrózni. A tápoldat kémhatásának savakkal történő beállítása sosem lineális folyamat. A savak disszociációja időben elhúzódó és a víz hidrogén-karbonát tartalma is pufferként viselkedik, igyekszik ellenállni a savazásnak. A levegővel való érintkezés, a levegőztetés, a tápok sói és maga a növény is befolyásolja a tápoldat kémhatását, ritkán elég egyszer beállítani a pH-t. Ez a folyamat nehezen értelmezhető de gyakorlatban könnyen kezelhető. A legtöbben másnap és harmadnap is kénytelenek valamennyit állítani, legtöbbször lefelé. Az ilyenkor adagolt sav viszont már jelentősen kisebb mennyiségű. Talán a csapvíz-RO víz keverék az, ami a legkevesebb savval beállítható és ami a legkevésbé próbál visszaállni az eredeti kémhatására.

Az adagolt sav mennyisége vizenként és táponként eltérő. Egyeseknek elég 1cm3/10L 40% salétromsav, másoknak meg 3cm3/10L foszforsav szükséges ahhoz, hogy a pH-t 5,5 körüli értékre kényszerítsék. Általánosságban ez az 5,5 körüli érték a megcélozandó új tápoldat keverésénél. Ez az alacsony érték az idővel nagy valószínűséggel vissza fog mászni egy fél, talán teljes értéket is, azonban ilyenkor is az 5,5-6,5 tartományon belül fog mozogni. Ha a felső határértéken van akkor javítasz rajta. Ha nem, akkor hagyod. Amúgy ezzel a pH visszaállítódással nagyüzemi szinten is számolnak, még csepegtetős, nem visszaforgatott rendszer esetén is. Ők a kész tápoldat kémhatását 5,0 szintre állítják mert mire a tápoldat a csepegtető testekig elér addigra visszamegy az amúgy kívánatos 5,5 értékig.

nutrientsolubilityHa esetleg megszalad a sav és a kémhatás lejjebb sikerül mint a megcélzott olyankor pH up termékekkel meg lehet próbálni a kémhatást visszaemelni. Ilyen pH up a kálium-hidroxid, minden growshopban kapható. A gyakorlatban azonban egyszerűen hozzáadott csapvízzel is remekül lehet emelni kis mértékben a pH-n, nincs szükség külön pH up-ra.

Az alkalmazott műtrágyák önmagukban is befolyásolják a pH-t, komplexként pedig alkalmanként belefuthatunk olyan termékekbe amik további pH módosító anyagot tartalmaznak. Nagyjából ez az oka annak, hogy a tápoldat pH-jának beállítása a kijuttatást megelőző utolsó feladat. A tápoldat tápanyagtartalmának meghatározásakor figyelembe szokták venni a salétromsav nitrogéntartalmát és a foszforsav foszfortartalmát. Amikor 0,3cm3/L mennyiségben adagolsz 60%-os salétromsavat egy alacsony töménységű tápoldatnak akkor gondolj arra, hogy csak a savval kb 55mg nitrogént viszel be, és ekkor még nem számoltam a másnapi és harmadnapi ellenenőrzést követő pontosító savazással. Nem viccből mondom azt, hogy egy felső határértéken mozgó pH pontosan számított tápanyagtartalommal talán jobb, mint egy 5,5 értékű tápoldat mellékesen bevitt 70mg nitrogéntöbblettel.  Szóval csak óvatosan a savval. Monoműtrágyákból készített tápoldatokat esetén a tápoldat foszfortartalmát kizárólag savadagolással is meg lehet adni, nincs szükség külön foszfortartalmú műtrágyára.

Mindez a savval történő pH csökkentés talán elsőre bonyinak tűnik, azonban ha egyszer nekiáll egy DWC-t az 5,5-6,5 értékek közt tartani igen hamar belejön az ember. Ha meg egyszerűen hempyben-cserépben vagy más nem visszaforgatott rendszerben termesztesz akkor sose fogsz találkozni a beállítás folyamatával és még a pH-csík tömbödből is alig fog fogyni. Pontosan tudja egy idő után az ember azt, hogy a a csapvizéhez mennyi savat adjon ahhoz, hogy 5,5-6,5 értékek közt legyen a tápoldata.

A pH körüli cirkuszról itt is olvashatsz bővebben.

Légellátottság

oxygensolubilityAz egyik legfontosabb tényező hidrokultúrában. Szükséges az ionfelvételhez, a gyökérnövekedéshez, meg egyáltalán a respirációhoz. Oxigén nélkül a legtöbb felvételi folyamat leáll. Amúgy hiánya ismert jelenség talajos termesztésnél is, ott túllocsolásnak nevezzük. Ha a gyökerek periodikus tápellátottságúak (EnF, TF) vagy csak olyan közegben vannak ahol a gyökérzet folyamatosan levegőhöz jut ott gyakorlatilag nem téma az O2. Viszont mi a helyzet akkor, mikor a gyökérzet folyamat felszín alatt van(DWC) vagy a közeg állandóan telített a tápoldattal(NFT)?

A cél az lenne, hogy minél több oxigént oldjunk fel a vízben vagy a tápoldatban. A gond ott van, hogy a vízben az oxigén csak kis mértékben szeret oldódni, és azt is a lehető legalacsonyabb hőfokon, 0C-on. A hőmérséklet emelkedésével a víz által szállított oldott O2 mennyisége csökken. Viszont a növény a hőmérséklet emelkedésével még többet igényel. A legtöbb amit lehet tenni az annyi, hogy a tápoldat hőmérsékletét a lehető legalacsonyabban tartod és a lehető legintenzívebb módon látod el a tankot levegővel. A DWC és más tank kultúrás rendszereknél nem bíznak az oldott oxigén mennyiségében, itt direkt juttatják levegőhöz a gyökérzetet.

resun-kompresszor1_thumbMi a direkt bejuttatás? Fogj egy kompresszort és fújj levegőt a tápoldatba, a gyökerek közé. A tápoldat oldott oxigéntartalma is nő, de a gyökér ilyenkor képes a levegő oxigénjét direkt elérni. Kultúránkként eltérő a bejuttatott levegő mennyisége.  A régi GrowFAQ-on azt írták, hogy nagyjából fél liter levegőre van szükség percenként és gallononként. Ez az érték azóta változott, gallon helyett literre. A DWC jellegű tankkultúrákban a legnagyobb a levegőigény ahol a gyökerek állandóan folyadékban vannak. A befújt levegő szükséges mennyisége növényenként eltér, de talán jó közelítés a 0,5L levegő/perc/L mennyiség minden igényt ki  tud elégíteni. Ez egy viszonylag kicsi 100L-es tankkultúrában óránként 3m³ levegőt jelent. A fenti mennyiségnél kevesebbel is tud működni DWC rendszer de a fentiek szerint levegőn kár spórolni. Ilyen léghozamú pumpákat nem egyszerű és olcsó beszerezni, ha már belefektetsz akkor jót vegyél.

Nem visszaforgatott tápoldatozásnál vagy olyan kultúráknál ahol a közeg levegőtartalmával érintkezik a gyökér konkrétan nincs is rá szükség. Az NFT és EnF rendszerben a tápoldatot szokták levegőztetni, itt az oldott oxigén tartalomra ill. a közeg levegőtartalmára hagyatkoznak. Ebben az esetben a bepumpált levegő mennyisége kevesebb lehet ha van lehetőség 20C vagy az alatt tartani a tápoldat hőmérsékletét. NFT-nél a levegőztetést az is kiválthatja, ha a tartályba visszajutó tápoldatot legalább 30cm magasságról ejtjük. Az oldott oxigént a leghatásosabban az algák tudják eltávolítani a tápoldatból. Ők fény jelenlétében jelennek meg. Leghatásosabban úgy tudsz védekezni ellenük ha nem hagysz lehetőséget a fénynek a tápoldat közelébe jutni.

user141153_pic719937_1311270042A pumpát érdemes a lámpától minél messzebb, a tartály szintje fölött elhelyezni. A lámpa közelében magasabb hőmérsékletű levegőt szív be, ez a tápoldatnak nem használ, ha meg a tartály szintje alatt marad a pumpa akkor meg leálláskor visszaszívhatja a tápoldatot a csöveken keresztül. A pumpával kapcsolatban a legzavaróbb a hang. Meg lehet próbálni gumipókkal felfüggeszteni vagy többszörös kartondobozzal vagy kőzetgyapottal hangszigetelni de ekkor is figyelni kell arra, hogy a környezetében cserélődjön a levegő. Iszonyat melegek tudnak lenni.

Szükséged lesz még egy vagy több porlasztó kőre is. Ezek feladata a szájhagyomány szerint az, hogy a kompresszor által befújt levegőt szétterítsék, porlasszák. A valóságban a növényt nem igazán érdekli a bubi mérete. A kövek fő feladata az, hogy a légcsövet a tank alján tartsa. Érdemes minél nagyobbat venni.

Hőmérséklet

A gyökérközeg illetve a tápoldat hőmérséklet fontos tényező ami meghatározza a víz és ionfelvételt, ezáltal pedig a növény növekedését. Növényenként az alsó határ eltérő, de az egyszer biztos, hogy általánosan a felvételi folyamatok, a gyökérnövekedés és aktivitás 18C alatt lassul. A vízfelvétel lassulásával többször a P, Fe és Mn elemek felvétele lassul le az optimum hőmérséklet alatt. A maximális gyökérhőmérséklet nem teljesen tiszta. 30C feletti hőmérsékleten is képes a gyökér tökéletesen működni, alkalmi 35C feletti hőmérsékletet is elvisel. A cél azonban inkább az, hogy valahol a 18-25C intervallumban legyenek a gyökerek. Olyan rendszereknél ahol az oldott oxigén tartalomnak szerepe van nyilván az alsó érték a célirány. Szintén az alsó érték indokolt akkor, mikor megpróbálja az ember a gyökérrothadást vagy az algásodást megelőzni.

A szekrényes termesztésnél a tápoldat hőmérséklete inkább a magasabb érték felé szokott eltolódni. Ebben szerepe van a szekrény esetenként 30C feletti hőmérsékletének. Szintén fontos szerepe szokott lenni a merülőszivattyúk hőjének és a membránpumpa által beküldött magasabb léghőmérsékletnek is. A tápoldat hűtésére gyakrabban van igény, mint a fűtésére.

Hogyan tudsz hűteni?

ice-nutrient-reservoir-reduce-temperatureTalán kicsit viccesen hangzik, de az egyik legegyszerűbb módja a dolognak az, hogy a napi folyadék pótlást teljesen vagy részlegesen jéggel csinálod. Egy növény napi szinten fél liter folyadékot simán elpárologtat, nyilván ennek a mértéke nagyban függ a növény méretétől és a környezeti hőmérséklettől. Ez kis rendszereknél jelenthet megoldást elsősorban. A másik lehetőség az a jégakkuk használata. A jégakku folyadéka sóoldat, aminek a sűrűsége jóval nagyobb, mint a tiszta vízé. Ennek köszönhetően a jégakku hosszabb ideig marad hideg és több hőt képes elvonni a tápoldattól. Annyi a gond vele, hogy külső tápoldattároló tartályokba lehet betenni ahol nem érintkeznek közvetlenül a gyökerekkel és a cseréjük is megoldható.

Jégakkut amúgy magad is csinálhatsz. Egyszerűen fogj egy 1,5L PET palackot és tölts bele 1kg kalcium-nitrátot, majd lassan töltsd fel vízzel. Csavard rá a kupakot jó erősen, majd tedd a frigóba. Az oldat sűrűsége miatt több hőt fog tudni elvonni a tápoldatodból, viszont azt is tudnod kell, hogy tovább tart lehűlnie is, mint egy palack sima víznek.

A következő lehetőség a párolgás növelése. A folyadékok párolgásakor hő távozik, ezt a párolgást elő lehet segíteni a folyadékfelszínre irányított ventilátorokkal. 3-4db 12cm méretű PC venti nagyjából 3L folyadékot párologtat és 100L tápoldat nagyjából 3L mennyiséget veszít. Ez az érték az akvaristáktól van. Ők kb 4-5C folyadékhőt tudnak csökkenteni vele 30C környezeti hőmérséklet esetén.

Az egyszerű és olcsó hűtési lehetőségek listája ezzel véget ért, innentől jönnek a melós-zsebbenyúlós hűtési rendszerek. Lehet kapni folyadékhűtőt a growshopban. Nézd meg az árát és olvass tovább. Kint egyszerűen leássák a talajba a tápoldat tároló tartályt, innen a hidegebb tápoldatot pumpálják vissza a növényhez. Nyilván ez nem megoldás ha a hetedik emeleten laksz. Megoldás lehet viszont egy viszonylag kis méretű hűtőszekrény, borhűtő vagy autós hűtőtáska.  A hűtőt talán nem kell bemutatni. Ha az oldalán átvezeted a tápoldat gerincvezetékét és ott egy viszonylag hosszú spirált alkotsz akkor képes lehet a tápoldatodat hidegen tartani. A csőhossz változó, de kevés spirált láttam még 10m alatt. Ezen az sem segít, hogy a tápoldatot illik inert csőben vezetni. PVC, szilikon, esetleg rozsdamentes acél. Egyik sem a legjobb hővezető tulajdonságú anyag, nehezen adja le a hőt benne a tápoldat. A réz jó lenne, csak azt meg oldja a tápoldat, ne kísérletezz vele. Az alumínium megint csak rossz megoldás. Tök vidámak lehetnénk ha a hűtő nem fogyasztana annyit mint egy komolyabb lámpa. Nagy mennyiségű tápoldat esetén viszont nincs sok más lehetőség a folyadék hűtésére mint rengeteg energiát és pénzt belefeccölni.

f75d1876Kisebb rendszereknél könnyebb a helyzet. Kis mennyiségű tápoldatot viszonylag kezelhető szinten képes tartani egy autós hűtőtáska. Ezekben Peltier elemek vonják el a hőmérsékletet. Ha valaki kíváncsi az elvi működésükre akkor utána olvas. Itt legyen elég annyi, hogy apró, lapszerű elektronikai elem ami 12V egyenfeszültséggel üzemel és 70C hőmérséklet különbséget igyekszik tartani a két felülete közt. Az egyik oldala mindig melegebb mint a környezeté, a másik mindig hidegebb mint a környezeté. Nyilván a hideg oldalról elvont hőt “átpumpálja” a meleg oldalra. Minél alacsonyabban vagyunk képesek tartani a meleg oldalát annyival alacsonyabb lesz a hideg oldala is. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a meleg oldalt minden esetben el kell látni egy combos hűtőbordával amit ventilátorral vagy folyadékkal hűtünk. Egyet azonban fontos szem előtt tartani. Ez a Peltier elemes hűtés sokkal inkább a mikro kategóriába való mint komolyan vehető méretű DWC rendszerekhez. Ha nagy mennyiségű tápot akarsz hidegen tartani akkor kell egy hűtőszekrény.

 

Ha ezt a meleg oldalt sikerül környezeti hőmérsékleten tartani akkor a hideg oldal felülete antarktiszi lesz. Ez a fagyos felület nagyjából 4x4cm. Az autós hűtőtáskák ilyen Peltier elemeket használnak arra, hogy a hűtőtáska 15-20L térfogatát hidegen tartsák. Ha ebben tárolod a tápoldatod különösebb meglepetés nem érhet. Akkor mi a gáz vele? Nem túl hatékony. Egy 80W-os hűtőtáska nagyjából a hűtőtáska saját térfogatát képes fix hőmérsékleten tartani folyamatos keringetés esetén. Magyarul egy fokot nem fog hűteni ahhoz képest ami eredetileg volt de a folyadék-hőmérséklet nem is emelkedik. Akkor ez miért jó? Attól, hogy jégakkuval és jéggel még mindig tudod hűteni a folyadékot ha igény van rá, a Peltier meg segít megőrizni a kapott hőmérsékleti értéket. Sokat segít rajta az is, ha a keringető szivattyú nem merülő rendszerű, ők is szeretnek sokat fűteni. Amúgy ha valaki otthon van pc moddingban és van köze a vízhűtéses proci túlhúzáshoz akkor biztos lesz jobb elképzelése arról, hogyan lehet a Peltier hideg felületét hatékonyabban használni a tápoldat hűtésére hőcserélő elemekkel. Szintén lehet moddolni magát a táskát is nagyobb hűtőbordával és több elemmel. Fontos tudni azt, hogy ez a kis lapka önmagában megeszik 60W-ot legalább és nem mindig elég egy elem a hűtéshez. Az ellátása viszonylag egyszerű, egy számítógéptáp 12V oldala remekül ellát több elemet is. Ilyenkor figyelembe kell venni a táp 12V ágának teljesítményértékét.

AutoDWC01Amúgy sokat segít az is, ha a tápoldattartály nincs a szekrényben és viszonylag jól hőszigetelt a tartály és a gyökérkörnyezet is. Ebben sokat segíthetnek a polifoam hőszigetelő lemezek és a polisztirol vagy kőzetgyapot táblák. Az meg a legtöbbet, ha nem feltétlen a 18C a megcélzott hőmérséklet, a növény nem reagál törvényszerűen feketepestissel arra, ha a tápoldat hőmérséklete meghaladja az ideálist. Elég csak arra gondolni, hogy kültérben is létezik tankkultúrás hidró, ott a táp hőmérséklete minimuma szokott annyi lenni mint beltérben a maximum, mégis jól érzik magukat a növények. (Azért árnyékolni vagy a tartályt leásni ott is szokták)

Ha nem akarod egy kisebb szekrény teljes energiafogyasztását csak a hűtésre fordítani nyáron akkor a legegyszerűbb módszer az, ha cserépben termesztesz, a visszaforgatott tápoldatos technikákat meghagyod akkorra, mikor kevesebb probléma van a hővel.

Tápokról

Ha a hidrokultúrában alkalmazható tápokról hallunk akkor valamilyen különleges, kémiailag ellenőrzött, rettentő tudományos tápra gondolunk. Lófaszt.

A helyzet az, hogy a talaj nélküli termesztésben alkalmazott műtrágyákkal szemben támasztott követelmények összefoglalhatók két sorban.

  • Teljes egészében és azonnal oldhatónak kell lenniük
  • Teljes mértékben a növény által felvehetőnek kell lenniük a növényre káros vagy mellékes hatás nélkül.

Ez mit takar? Menjünk rajta végig.  A teljes oldhatóság kimerül annyiban, hogy a műtrágya oldatában maradék vagy üledék nem lehet. Ennek az oka a csepegtető testek eltömődésének megakadályozása. Ezt minden vízben oldható műtrágya tudja, nem lesz ezzel gondunk. Az azonnali oldhatóság sem komoly kritérium, a legtöbb műtrágya a rá jellemző oldhatósági érték alatt azonnal vagy gyorsan oldódik. Mind a “teljes egészében”, mind az “azonnal” kritériumoknak a foszfor műtrágyák egy része, a szuperfoszfátok és a nitrogén műtrágyák kis része nem tud megfelelni, ilyen a pétisó.

A műtrágyák elenyésző része az, aminek a kísérőelemei akár mennyiségben, akár hatásban káros hatással lehetnek a növényre. Azonban ilyen elem lehet a klór, ami a kálisóban lévő mennyisége nem tesz jót a növénynek hidróban, talajon viszont nincs káros hatása. Hasonlóan problémás lehet az ammónium-nitrát, aminek a fel ammónium, ennek hidróban minimális szerep jut, alkalmazása nem kívánatos.Ha össze akarnám foglalni a hidrokultúrában használható tápokat akkor egyszerűbb dolgom lenne azzal ha azt szedném össze ami nem jó.

  • A nitrogéntartalom álljon legalább 90%-ban nitrátból, ammóniumot vagy karbamidot lehetőleg ne tartalmazzon.
  • Foszfortartalma 100% vízben oldható legyen, szuperfoszfát tartalom nem kell
  • Káliumtartalmát ne kísérje magas Cl tartalom.
  • Kalcium tartalma teljes egészében kalcium-nitrátból származzon
  • Mikroelemei teljes sort képezzenek

A kalciumtartalommal kapcsolatos követelmény együtt jár azzal is, hogy a tömény tápoldat vagy törzsoldat szükségképpen két komponensű, a kalcium oldott formában és töményen nem létezhet egy oldatban foszfátokkal és szulfátokkal. A másik, ami a kalcium-nitrátból származó tulajdonság az az, hogy a táp “A” komponense meglepően alacsony nitrogéntartalommal bír, a nitró nagyobb részét a kalcium-nitrát adja. Az ipari zsákolt hidro-komplexek mindegyike röhejesen alacsony nitrogéntartalommal bír. 6-14-30, 7,5-12-36, 6-12-36, szinte árulkodik a felhasználás céljáról. Ha bemész a growshopba hidro tápért vagy a neten kutatsz ilyesmi után akkor vagy a két komponenses kiszerelés vagy az alacsony nitrogéntartalom lesz az első árulkodó jel. Ha a nitrogéntartalom is 100% nitrátként van megadva akkor biztos lehetsz benne, hogy jó táp van a kezedben.

Nekem mostanában az AGROCS által csomagolt és kalandra hívó nevű “Zdravá paradajka a paprika” terméke a kedvenc. Ez 300g Kristalon piros NPK 7,5-12-36 komplexet és 200g kalcium-nitrátot tartalmaz. Ezek a mennyiségek nálam 1-1L vízben vannak oldva és 10-10ml mennyiségeket szoktam adni 5L vízhez. Itthon január 1. óta nem hozhatják forgalomba szlovákiai barátaink, gondolom a többi Kristalon terméküket az Oázis kertészetek is csak a legnagyobb titokban árusíthatják. Szlovákiában ellenben a Tesco-ban is lehet kapni 5euro áron. Ez szerintem baráti ár olyan termékért ami growshopban minimum 6kFt lenne és még meg kellene venned hozzá további 8 kiegészítőt ahhoz, hogy egy használható tápot kapjál, de talán erről már írtam itt.

[Total: 6    Average: 4.5/5]

A kérdéssor

Nem vagyok az a kimondott távgyógyító de szerintem ha képeket nem tudsz mutatni -vagy akár tudsz- akkor is hasznos lehet ilyen jellegű segítségkérésnél az alábbi kérdéssort kitölteni. Viszonylag sok alapvető hibalehetőség kizárható és a termesztői hozzáállásról is egészen jó képet lehet kapni. Ha van olyan kérdés amire nincs egzakt válaszod arra is érdemes legalább utalás szintű választ adni. (pl: páratartalmat nem ismered, de azt tudod, hogy egy fűtött szobában termesztesz).

Talán nem hülyeség inkább fórumokat meglátogatni ilyen jellegű kérdésekkel. Több fejben több a korpa, meg talán a válaszadási hajlandóság és bátorság is nagyobb. Hátránya is ez lehet, még a határozott kijelentéseket is érdemes fenntartással kezelni ha nem ismered a válaszadót.

Magyar nyelvű fórumot itt találsz: https://zoldkertesz.com/  https://www.icmag.com/ic/forumdisplay.php?f=65719

Talajos termesztés:

Mióta tart, kikor kezdődött a probléma?
Milyen fajta?
Miről mész? Mag vagy klón?
Milyen idős a növény?
Milyen magas a növény?
Melyik fázisban van a növény? Palánta, vegetáció vagy virágzás?
Milyen tréninget használsz? (SoG, SCroG stb)
Mekkora cserepet használsz?
Milyen közeget használsz? Pontos nevét tudod vagy az összetételt? Esetleg a ráírt pH-t?(perlit%, vermikulit%…stb?)
Milyen tápot használsz? Mennyit adsz belőle? Mennyi vízhez kevered? Milyen gyakran?
Ismered a tápoldatod EC-jét?
Mennyi a kifolyó víz/táp pH-ja?
Mivel mérsz pH-t? Szalag, oldat vagy műszer?
Milyen gyakran locsolsz?
Mikor volt legutóbb tápozva és milyen gyakran tápozol?
Milyen és mekkora fényt használsz?
Mekkora a távolság a lombozat tetejétől?
Ismered a páratartalmat??
Lombozatszinten mekkora a hőmérséklet?
Mekkora a napi és éjszakai min-max hőmérséklet a boxban?
Mekkora légcsere ventit használsz és mekkora a boxod? (m3/h és m3 adat kell)
A belső légcsereventik direktbe fújják a növényeket?
A közeged állandóan nedves?
Milyen vizet használsz? (RO, csap, palackos, kút, ioncserélt, desztillált vagy ásvány?)
A növényről volt metszve, levelezve vagy klónok véve?
Bármilyen növényvédő szert kapott már a növény? Mit?
Kártevővel fertőzött a növény?

Írd le a tüneteket. Térj ki arra, hogy a növény mely területén (alul, felül, középen) látható a tünet. Tünetegyüttes esetén a tünetek megjelenésének sorrendjét is írd le.

Talaj nélküli termesztés

Mióta tart, kikor kezdődött a probléma?
Milyen kultúrában dolgozol? (DWC? Ebb & flow? Wick, csepegtetés, zárt vagy nyílt rendszer?) A tápoldatot levegőzteted? A gyökérzetet levegőzteted? Mekkora kompresszort használsz?
Milyen fajta?
Miről mész? Mag vagy klón?
Milyen idős a növény?
Milyen magas a növény?
Melyik fázisban van a növény? Palánta, vegetáció vagy virágzás?
Milyen tréninget használsz? (SoG, SCroG stb)
Milyen közeget használsz?(Kőzetgyapot, agyaggolyó, kavics, kókusz, stb .)
A víz milyen hőmérsékletű?
Milyen színűek a gyökerek? Fehér, vörös, barna? A tápoldat-tárolód vagy a közeged erősen algás? Bejut fény?
Milyen tápokat használsz? Mennyit használsz belőlük?
Ismered az EC-d?
Mennyi a tápoldat pH-ja?? Le tudod írni a pH állítás teljes menetét a stabilizációig? Összesen mennyi savat juttatsz be és milyen fajtájút, töménységűt használsz?
A pH mérőd rendszeresen kalibrálod?
Mikor volt legutóbb locsolva vagy a tápoldat cserélve?
Mennyi a tápoldat hőmérséklete?
Mikor volt a táp-receptúrád legutóbb változtatva? (vegtáp, fló táp, dózis, összetevők aránya)
Milyen gyakran tisztítod a rendszert? Esetleg flössölsz? H2O2-t vagy Hiperol-t vagy más fertőtlenítőt használsz? Milyen dózisban?
Milyen és mekkora fényt használsz?
Mekkora a távolság a lombozat tetejétől?
Ismered a páratartalmat??
Lombozatszinten mekkora a hőmérséklet?
Mekkora a napi és éjszakai min-max hőmérséklet a boxban?
Mekkora légcsere ventit használsz és mekkora a boxod? (m3/h és m3 adat kell)
A belső légcsereventik direktbe fújják a növényeket?
A közeg állandóan nedves?
Milyen vizet használsz? (RO, csap, palackos, kút, ioncserélt, desztillált vagy ásvány?)
A növényről volt metszve, levelezve vagy klónok véve?
Bármilyen növényvédő szert kapott már a növény? Mit?
Kártevővel fertőzött a növény?

Írd le a tüneteket. Térj ki arra, hogy a növény mely területén (alul, felül, középen) látható a tünet. Tünetegyüttes esetén a tünetek megjelenésének sorrendjét is írd le.

A kérdéssor nyilvánvalóan nem teljes. Ha neked eszedbe jut még olyan általános kérdés amit fel lehet tenni írd meg kommentben a fórum “Kérdéssor” topikjába.

[Total: 5    Average: 3.2/5]

12/12

11923SkyxChrystal_BSxC_A legtöbb tapasztalattal rendelkező termesztő tudja, hogy a növény természetes életciklusában leghamarabb a 4.-5. heti vegetáció után jön el az az állapot, amikor a szárak ízei differenciáltan nőnek és az első elővirágok megjelennek, ilyenkor kerül a növény ivarérett állapotba. A vegetációban eltöltött időt a termesztő rendszerint tréningel vagy egyszerűen csak a növény csodálásával tölti. Azonban mégsem meddő várkozás ez az idő. A növény méretének növekedésével egyúttal a várható virágmennyiség is nő. Beltéri termesztésnél ez többé-kevésbé leutánozza a természetes kültéri növekedést.

Azonban ha magvetéstől egyből 12/12 fény alatt tartod a növényt akkor kényszeríted arra, hogy a lehető leghamarabb ivaréretté váljon, gyakorlatilag lerövidíted a termesztési ciklust.

Sativa

Nem olyan ördögtől való dolog ez mint amilyennek tűnik. Az egyenlítő közelében honos sativa fajták életükben csak 11-13 óra közti fényt kapnak, ők természetes módon kapnak hasonló nappalt. Jellemzőjük az, hogy a virágok első megjelenése és a virágzásuk hosszabb, mint a legtöbb északi indikáé. Kevesebb és keskenyebb levélzettel rendelkeznek és képesek a virágzás teljes időszaka alatt növekedni. A gond ott van, hogy ez eltarthat 15-20 hétig is. Az indiánok eredeti élőhelyükön jobban ki vannak téve az évszakok változásával együtt járó változó nappalhosszoknak. Nagyobb és több levélzettel rendelkeznek, a virágzási idejük is rövidebb, valahol 8-9 hét körüli beltérben.

Vetéstől rögtön 12 órás fény alatt tartva a növényeket jelentősen kisebb és kezelhetőbb méretű növényeket kapunk, melyeknek a virágmennyisége arányait tekintve gyakran meghaladja a vegetációban tartott társaikét.

mixed

Több fajta egy helyen

Előnyei:

  • A legrövidebb termesztési idő. A magcég által megadott virágzási időhöz adj hozzá 3 hetet, ez időn belül fogsz végezni. Három havonta lejön egy kör.
  • Mikroban vagy önellátásra ideális.
  • Keresztezés, szelektálás és stabilizálás esetén kiváló módszer.
  • Nem kell átültetni, magtól ollóig egy cserépben éli le az életét.
  • Sativa domináns fajtákat ebben érdemes termeszteni.

Bővebben…

[Total: 30    Average: 3.4/5]

Kender fajták

A leírások főleg little guru-nak és Kert-észnek köszönhetők.

Afghan Mango

/Herbaria Seeds/

Származása: Egy indica indoor verzió az Afghan vonalból
Jellege:

  • 100% indica
  • Nagy, kerek, csíkos barna magja van
  • Inkább indoorba ajánlják, de Mo-on outban is megfelelhet
  • Könnyű klónozni
  • Alacsony, tömött levelű növény, outban szüretre a magassága max. 150-200 cm
  • Virágzási ideje indoorban: 70-75 nap
  • Outban aratása: október közepén
  • Jól megtermett, tömött ganjákat ad
  • Hozama jó
  • Jó a levél/virág rátája
  • Erős füstje van
  • Mango aromájú
  • Erős, narkózis jellegű a high-ja; max. THC tartalom: 12-14%
  • Sok gyantát ad

AK-47

/”the Killer”/
/Serious Seeds, ill. T-Boat, valamint F2 a Capricorn SC-tól/ 1994 és 2003 HTCC ezüst + 15 Harvest Festival és Kender Cup győztes

Származása:

True bred növény. Származása: Mazar-i Sharif /szent föld; Mohamed próféta gyermeke; Ali ott van eltemetve/ környékén évszázadok óta termesztették és szelektálták afgán parasztok az afgáni, nepáli ős-fajták és a Hindu Kush környéki szabadon termő növények összekeresztezése útján. Az afganisztáni orosz megszállás közben megpróbálták a parasztok marihónalja ültetvényeit és a magokat megsemmisíteni. Kis híja, hogy ez a növényfajta végleg eltűnt a Földről. Neville Schoenebottom, a megszállott hollandus breeder és kutató személyesen utazott el a háborút viselő Afganisztánba és meg tudta venni az ottani parasztoktól az utolsó másfél kilogramm magot, így maradhatott meg ez a legendás fajta nekünk és a civilizált világnak.

(Ez nem így van, először is Neville Ausztrál , az Afgánok magjaiból is biztos sok jó fajta lett pl Afghani no1, meg Hindu Kush, Mazar meg hasonlók, a Serious AK47 : Colombian x Mexican x Thai x Afghani , és persze F1 hibrid nem pedig true breed. ezzel a pedigrével nehezen fejleszthették volna az Afgán parasztok, bár van benne afgáni is, 25% elvileg. Bár a névről először nekem is az Afghan Kush ugrott be, de ezt a straint inkább az Automat-Kalashnikov 1947-es modelljéről nevezték xD

Jellege:

  • Stabil. Átlagban 50% indica, 50% sativa
  • Jellemzően két fenotípusa van: az egyik sativa domináns /60- 40%/, míg a másik indica domináns /60- 40%/
  • Indoorban, outban, hydroban és üvegházban is kitűnő
  • Capuccino színű, elég nagy méretű magja van, az élén rózsaszín csíkkal
  • Vegetatív periódusa 5-10 nap /elméletileg/ gyakorlatilag hosszú és meglehetősen nyeszletten fejlődik a növekedési szakasz feléig. /Ez a legsúlyosabban latba eshető negatívuma./
  • Kétféle növényformátumra törekszik: az egyik indicának induló palántából gömbszerű ezer ágú sativa bokor lesz, míg a másik fenotípus sativa levelű, de centrális növény lesz, hosszú, kemény, hamvas-gyantás budokkal
  • Virágzása: 7-8 hét indoorban, outban október második felében aratható
  • Citromsárga színű, szép, cirmos virágzatot hoz
  • Rendkívül erős, átható szaga van, ezért indoorba bevállalni kockázatos!
  • Hozama /saját tapasztalat alapján/: 250 g/tő outban
  • Aromadús, “férfias” füstje van
  • Komplex agyi-testi hatású intenzív high-t produkál, “nyomulós” felmenettel, kb. 3 óra hosszan tartó “repüléssel” majd gyors, pozitív lejövetellel
  • POTENS! Max. THC szintje: 19% /1999-es HTCC-n egy független labor mért 21,5% THC-t!!/

Nem ajánlom -még véletlenül se- veszélyes munkákat végzőknek, autót vezetőknek v. fokozott figyelmet igénylő tevékenységet gyakorlóknak. A high-ja során ugyanis olyan “dimenzió/időkapuk” nyílnak össze, amelyek létezésében szinte lehetetlen a jelen fizikai szinten “ésszerűen” cselekedni. Mo-i outban optimális. Nagy méretű és igen potens növényeket lehet nevelni, magosodásra pedig alig hajlamos! Termesztésre a legmesszebbmenőkig ajánlható. Még valamit hozzá: az eredeti természetesen a Serious Seeds-től. MAGOT CSAKIS NOVEMBERTŐL FEBRUÁRIG REMÉLHETTEK- azonkívül Out of Stock!

Bővebben…

[Total: 11    Average: 3.5/5]

Kendermagok

Mivel kezdjem?

Mag választás

Manapság már rengeteg a “kenderfajta” de ezek 90%-a között nincs számottevő különbség, megjelenésükről, hatásukról sem lehet őket felismerni, magcégek és viszonteladóik más-más – saját nemesítésű növényeket – árulnak ugyan azon név alatt. A növények potenciája, megjelenése, a hozam mennyisége és minősége nagyon nagy részben függ a termesztés körülményeitől, a fényforrástól, a betakarítás idejétől, a fenotípustól és más körülményektől. Leginkább ezek határozzák meg hogy milyen a végtermék, és nem a “fajta” fantázianeve, vagy a marketing szöveg amit köré költenek.

Azért mégis van pár dolog amire magvásárláskor figyelni kell.
A kender két fő -megjelenését és karakterisztikáját tekintve jól elkülöníthető – fajba (vagy inkább fajtába) sorolható:

Cannabis Sativa var Indica Pakisztánból és Indiából származtatják.

Jelemzői

  • indicaAlakja bokros, több virágcsúccsal
    • Alacsony, tömött megjelenésű
    • Szélesújjú nagy levelekkel(3-5)
    • Többnyire sötét vagy méregzöld
  • rövid tenyészidejű
  • CBD nagyobb arányban található benne, mint THC
    • ezért “testi”, kanapéba szögező hatása kerül előtérbe
  • Illatuk határozottabb, erősebb mint a Sativáé,
    • hasonlíthat a macska vagy borz vizelet szagára
    • némelyik fajtáé viszont egzotikus, édeskés

Bővebben…

[Total: 31    Average: 3.3/5]

Fénycsövek, CFL

indoor-marijuana (640x360)_1A fénycső mindenki által ismert fényforrás amiről az is köztudott, hogy beltéri termesztésben elsősorban előnevelésben, vegetációban vagy klónok és anyák nevelésére és életben tartására használnak. Fiatalabb testvére a CFL, amit kisebb szekrényekben vagy termesztőhelyeken előszeretettel használnak virágzásra is. Fényerejük miatt minél közelebb szokták a növény lombozatához képest elhelyezni őket. Viszonylag változatos méretben kaphatók az egészen aprótól 1,5m hosszig. Fogyasztásuk és névleges teljeítményük is ennek megfelelő, 4w-tól 80W-ig kaphatók. A méret és a fogyasztás nincs összefüggésben a fényhasznosulással, a kisebb néha hatékonyabb. Vegetációban a magasabb, virágzáskor az alacsonyabb színhőmérséklet a kedvezőbb azonban abból adódóan, hogy szinte sosem egyetlen fénycső van a növény felett érdemes lehet keverni a különböző színhőmérsékletü csöveket.

Bővebben…

[Total: 7    Average: 3/5]

Porzós

Tartalomjegyzék

  • 1 Porzós
    • 1.1 Botanika
    • 1.2 Elővirágzás
    • 1.3 Virágzás

 

Porzós

(fiú, hím, ♂)

 

220px-Botporzohun

A porzós virágzat

A porzós növények általában pár nappal hamarabb virágzanak ki, gyorsabban fejlődnek és magasabbra nőnek mint a lányok, alakjuk nyúlánkabb és a virágzást is hamarabb befejezik. Ha valaki már ismeri a fajtát amivel dolgozik, egész nagy valószínűséggel meg tudja mondani még a korai vegetatív szakaszban pusztán a külső alapján, hogy a növény fiú lesz-e vagy lány. Azok a növények amik gyorsabban fejlődnek és nagyobbra nőnek/nyúlnak mint a többi általában porzósak lesznek, persze akadhatnak kivételek.

Bővebben…

[Total: 16    Average: 3.4/5]

Leszedjem vagy ne szedjem? – lomblevelek

Tartalomjegyzék

  • 1 Leszedjem vagy ne szedjem?
  • 2 Milyen indokkal távolítaná el őket bárki?
  • 3 Ellenérvek
  • 4 Végszó
  • 5 Linkek

Leszedjem vagy ne szedjem?

2jaxpn7A szóban forgó levelek a legnagyobbak a növényen, többnyire az alsó ágakon vagy elszórva, hosszú nyélen ülve a virágos csúcsokon is előfordulnak. Szerepük életszakaszok szerint változik, eleinte energiagyárként, később, – vagy ha a szükség úgy hozza – raktárként szolgálnak, ahonnan átcsoportosítható néhány fontosabb mobilizálható tápanyag, amik újabb hajtások vagy virágok növekedésénél hasznosulhat, de a többlet, a felgyülemlett mérgek vagy tápanyagok is ezekben a nagy levelekben gyűlnek fel, így biztonságos távolságban maradnak leges legfontosabbtól, a magoktól, vagy a magképződéshez elengedhetetlen virágoktól.

 

 

 

Bővebben…

[Total: 19    Average: 3.1/5]

Tápanyagellátás beltérben IV

A feltüntetett tápanyagmennyiségek nem biztosan elegek, de ez már előmütrágyázott közegnek minősül.

A feltüntetett tápanyagmennyiségek nem biztosan elegek, de ez már előműtrágyázott közegnek minősül. Otthon a Florimo sem tud sokkal többet.

Ha eddig eljutottál akkor az eddigi cikkek(1,2,3) alapján talán most egy könnyű, levegős, laza talajba ültetett magoncal rendelkezel amit majdnem gondolkodás nélkül locsolhatsz a túllocsolás veszélye nélkül és most az érdekel, hogy mikor és hogyan adj tápot a magoncodnak.

Tisztában vagy azzal, a talajod kémhatása valahol a semleges és az enyhén savanyú közt van, valamint legalább elképzelésed van arról, hogy milyen mennyiségű tápanyaggal rendelkezik alapállapotban a talaj. Ez a tápanyag természetes állapotban vagy mesterségesen van-e hozzáadva a talajhoz, magyarul előműtrágyázott közeget(Kekkila, growshopos tőzegalapú közegek)vagy valahonnan bányászott kerti földet esetleg a közeghez hozzáadott természetes trágyát(érett marhatrágya) használsz alap tápanyagtartalomnak.

Másik alternatíva az, hogy egyáltalán nem tartalmaz hasznos és felvehető tápanyagot a közeged(hidró, kőgyapot, perlit, kókusz), te kívánsz megadni a növénynek és a közegnek mindent a későbbiekben.

Bővebben…

[Total: 14    Average: 3.7/5]

Tápanyagellátás beltérben III.

Műtrágyák fogalma

A gyökérközeg tápanyagtartalmának lemerülése vagy hiánya esetén pótolni kell a hiányzó elemeket. Ezt régen kint szerves istálótrágyával tették, mi beltérben inkább a szervetlen vagy ásványi anyagokkal pótoljuk. Beltéri termesztésnél nem minden esetben a közegben már meglévő tápanyag visszapótlása a cél hanem az, hogy a gyökérközeg tápanyagtartalma egyenletesen magas szinten legyen, a növény tápanyagellátása luxus szintű legyen.

0010_1A_Book_04_TapanyaggazdalkodasEz a luxusszint nem jelent egyet azzal, hogy a növény minél több tápanyagot kapjon. A cél inkább az, hogy a legnagyobb produkcióhoz szükséges legkisebb mennyiségű tápanyagot juttassuk ki. Ezt legegyszerűbben úgy lehet elérni, hogy a talajt eteted, nem a növényt. A rendszeres tápozás alacsony dózissal és az átfolyó drén ebben sokat segít feltéve, hogy megfelelő ültetőközeget választottunk. A maximum közeli értékkel egyenes az út a túltáp felé, a szükséges minimum alatt pedig hat hetesen is csak a második levélpárban gyönyörködhetsz.

Bővebben…

[Total: 10    Average: 4/5]

Tápanyagellátás beltérben II.

Tápanyagellátás beltérben II.

Vízminőség, vízkémia

Mezőgazdaságban általánosan elfogadott axioma az, hogy az a jó öntözővíz amit a ló megiszik. Kertészetekben, talaj nélküli termesztésben és beltéri növénytermesztésben ennél kicsivel szorosabb peremfeltételekben kell gondolkodni. Érdemes tudni a locsolásra szánt víz vezetőképességét, kémhatását és azt, hogy a víz amit használunk milyen, a növény által hasznosnak vagy károsnak minősülő anyagokat tartalmaz.

A szerves anyagok feleslegesen vannak a vízben, a növény nem tud velük mit kezdeni. A növény szervetlen anyagokat, sókat vesz fel a vízből oldott, ionos formában. Az ionok a sók vízben oldott formái. Az ionok töltésük szerint lehetnek

  • kationok(+) Na+, K+, Ca2+, Mg2+, K+…
  • anionok(-) Cl-, SO4– (szulfát-ion), NO3- (nitrát-ion), HCO3- (hidrogénkarbonát-ion)

Bővebben…

[Total: 11    Average: 3.2/5]

Kender és törzsei

(KENDERKALAP CIKKE)

A kendert a történelem során számtalan célra használták, mint legősibb ipari növényt. A kannabiszról szóló első írásos emlékek alapján, Kr. e. 2737-ben kezdték gyógyászai célokra használni, jóval a kenderszál első hasznosítása után. A gyógyszerészetbe a titokzatos Shen-Nung kínai botanikus császár vezette be, aki sok más gyógyszert is felfedezett az orvosláshoz. A magyar kenderipar 1950-es és az 1960-as években élte a fénykorát. Szárának rostjából jó minőségű vászon, papír és kötél készíthető. A kendervászon alapanyagul szolgált a hajóvitorlák elkészítéséhez és ebből készítették az első Levi’s farmereket is. A kendermag rendkívül tápláló, mivel optimális arányban tartalmaz fehérjét (30%) és esszenciális zsírsavakat. Elsősorban telítetlen omega 3 és omega 6 zsírsavakban gazdag,  jó madáreledel,  a magok sajtolásával nyert olajból továbbá gyorsan száradó festékek, lakkok is készíthetők.

 

Bővebben…

[Total: 9    Average: 3/5]

Tápanyagellátás beltérben I.

Tápanyagellátás beltérben I.

Környezeti feltételek, közegek

Bevezető

A zöld növények a fotoszintézis során a fény energiáját képesek kémiai energiává alakítani, a széndioxidból és vízből fény és a zöld színtestek , a klorofill segítségével szénhidrátokat és oxigént termelnek. A további tápanyagok felvétele a gyökérzónában történik, illetve kismértékü kiegészítő tápanyagfelvétel történik a leveleken keresztül.

talajnovenyanyagcserezoldsegtermesztokMivel a növények a gyökereken keresztül a szervetlen tápanyagaikat vízben oldott formában veszik fel így logikusnak tünik az az elképzelés, hogy a növény számára szükséges vizet és a tápanyagokat együttesen vegye fel a növény.

Mindezt meg is teszi mindaddig, amíg a gyökérzónában elégséges mennyiségü vizet és kaját talál, azokat megfelelő környezetben (pH, hőmérséklet, légtartalom, sótartalom) találja, és a növény a talaj feletti részei is megfelelő körülények közt létezik. Ezek a külső körülmények a levegő megfelelő CO2 tartalma, ideális páratartalom, léghőmérséklet és fénymennyiség.

Ha ezek a körülmények a növény számra megfelelőek a növény gyökérzónai tápanyagfelvétele is ideális. Azonban ha valameyik tényező túlzottan hangsúlyos vagy alacsony szintü, a növény tápanyagfelvételén és magán a növényen is meglátszik, negatívan reagál.

A növény által gyökérzónán keresztül felveendő tápanyagokat megkülönböztetjük

  • makro(N, P, K),
  • mezo(Ca, Mg, S) és
  • mikroelemként(Fe, Mn, Zn, Mo, B, Cu, Na, Cl, V, Co, Ni, Si).

Ezeket a tápanyagokat a növény gyökerei vízben oldott formában veszik fel ionos alakban. A tápanyagok eredete nem fontos. Sosem kérdez rá a növény arra, hogy a felvett nitrátot a víz istálótrágyából, nitrogénciklus útján, bakterek és gombák segítségével juttatta-e el neki vagy kalciumnitrát mütrágyából, azonnal oldott formában.

Bővebben…

[Total: 12    Average: 3.2/5]

Tüdő így termeszt

Szekrény

cikk_html_mec23838Még a lakással együtt kaptam egy ruhásszekrényt aminek az belső alapterülete 85x55cm. Felül van egy kalaptartó amit csak barmolással lehetne kiszedni, így a hasznos magassága valahol 150cm körül van.

Légcsere, szellőzés.

cikk_html_638d3e41Ezt a teret kell hűteni és légcserélni. Én a hátsó-alsó részen vágtam lyukakat a beáramló levegőnek és az oldalára vágtam kimeneti nyílást ahol a kívül és belül elhelyezett ventik gyakorlatilag a teljes téren át cserélik a levegőt. 10cm-re elhúztam a faltól, oldalt amúgy is volt hely a venti miatt. (kép nyílások, ventielhelyezés.) A kisventi éjszaka, a nagyventi nappal megy. A nagyventi a lámpa időkapcsolójára van kötve, a kicsi meg kapott egy külön időzítőt.Ennek a haszna az, hogy lehet aludni a szobában mikor nem megy a lámpa.
A szénszűrő 125mm nyílású, a nagyventi meg 100mm, így mindenféle rögzítés nélkül egyszerűen rá van rakva a nagyventire a szénszűrő. Ez a legolcsóbb PrimaKlima szűrő, talán ez az egy dolog az amit growshopban vettem.

Bővebben…

[Total: 26    Average: 3.7/5]

EC

Ec

Tartalomjegyzék

 

  • 1 EC
  • 2 A víz keménysége
  • 3 A tápozás és a víz keménységének kapcsolata
  • 4 Tápok hígítása a gyakorlatban
  • 5 Földkeverékek
  • 6 Hidró
  • 7 Mérések
    • 7.1 EC
    • 7.2 TDS (ppm)
  • 8 EC mérő vásárláshoz tanácsok
  • 9 Vizek
    • 9.1 Esővíz
    • 9.2 Csapvíz
    • 9.3 Kútvizek
    • 9.4 Ásványvizek
    • 9.5 Vizlagyitasi, viztisztitasi eljarasok
  • 10 Forrasok

EC

A kender víz és tápanyagfelvételének nagy része a gyökerein keresztül történik “ozmózis” segítségével.

A vízben oldva több elem is megtalálható, némelyik hasznos, a fejlődéshez feltétlen szükséges tápelem, némelyik pedig haszontalan vagy éppen káros is lehet. Ahhoz hogy az ozmózis végbemehessen, a vízben kevesebb oldott szilárd anyagnak kell lennie, mint a növény sejtjeiben lévő folyadékban. Más szóval a növény sejtjeiben lévő folyadéknak koncentráltabbnak kell lennie, -több oldott anyagot kell tartalmaznia-, mint a víznek, amit a gyökerek elérhetnek.

Transpiration in plants (scheme)A víz koncentrációja főleg a hozzá kevert tápoldat miatt növekedhet meg, ha túl sűrűre sikerül, az ozmózis már nem megy végbe, a gyökerek nem lesznek képesek nedvességhez vagy tápanyagokhoz jutni az ilyen tápoldattal öntözött földből vagy közegből. Ugyanez történik ha a termesztő nem számol a víz eredeti oldott szilárd anyag tartalmával, például ha a víz nagyon kemény, még tápoldat hozzáadása nélkül is elérheti azt a koncentrációt, amit egy növény már nem képes hasznosítani.
Minél több oldott anyagot tartalmaz a víz, annál jobban vezeti az áramot, ezt lehet mérni egy EC mérő két elektródája között.

Bővebben…

[Total: 7    Average: 3.1/5]

Ledek

Ledek

Tartalomjegyzék

• 1 LED
• 2 Felfedezése
• 3 LEDek használata a növénytermesztésben
• 4 Ledek csoportosítása, teljesítmény ledek
• 5 LEDek meghajtása
• 6 Táp/Egyenáram ellátás
• 7 Körök méretezése
• 8 Hűtés

LED

A fénykibocsátó dióda vagy LED neve az angol Light Emitting Diode rövidítéséből származik. A dióda által kibocsátott fény színe a félvezető anyag összetételétől, ötvözőitől függ. A LED jellemzően egyszínű keskeny spektrumú fényt bocsát ki. A fény spektruma az infravöröstől az ultraibolyáig terjedhet, de éppúgy létezik hideg, meleg és természetes fehér fényű LED-ek is.

88A led egy dióda ami fényt bocsát ki
A fénykibocsátás úgy keletkezik, hogy a diódára adott áramforrás a dióda anyagában levő atomok elektronjait gerjeszti, amitől azok nagyobb energiaszintű elektronpályára lépnek, majd ezek miközben visszatérnek eredeti helyükre, fotonokat bocsátanak ki.

A LED előnye, hogy a kimeneti fény előállításához alacsony áramot és feszültséget igényel, így alacsony az üzemeltetési költsége. Nagy a kapcsolási sebessége, kis helyen elfér, ütésálló és hosszú az élettartama. A hirtelen kiégés helyett lassan használódik el. A kis villamos teljesítményből fakadóan hőtermelése kicsi, így a fényforrás, és a megvilágított felület távolsága minimalizálható, jelentősen csökkentve a fényveszteséget.
Hátránya a drágasága, de a gyártási technológiák fejlődésével és azok elterjedésével várhatóan jelentősen mérséklődnek majd az árak.

Bővebben…

[Total: 7    Average: 3.6/5]

Kártevők

Kártevők (kender)

Tartalomjegyzék

  • 1 Előszó
  • 2 Megelőzés
    • 2.1 Bent
    • 2.2 Kint
  • 3 Kontroll
    • 3.1 Permetezés
  • 4 Rovarok
    • 4.1 Atkák, takácsatka
    • 4.2 Tripsz
    • 4.3 Levéltetvek
    • 4.4 Gomba szúnyogok, gombalégy
    • 4.5 Védekezés
    • 4.6 Támadás
    • 4.7 Aknázó moly/légy
      • 4.7.1 Kis kendermoly
    • 4.8 Pajzstetvek
    • 4.9 Kabóca
    • 4.10 Molytetvek
    • 4.11 Kender bolha
    • 4.12 Mozaik vírus
    • 4.13 Csigák
    • 4.14 Hernyók
    • 4.15 Bábok
  • 5 Gombás eredetű betegségek
    • 5.1 Szürke penész (Botrytis cinera)
    • 5.2 Fehérpenészes vagy szárfoltos tőszáradás
    • 5.3 Palánta dőlés
    • 5.4 Szürke gyökér és szár korhadás
  • 6 Házi módszerek
    • 6.1 Házilag készített rovarűző szerek
      • 6.1.1 Receptek
    • 6.2 Vízaktivátor
    • 6.3 Védekezés fém (kolloid) oldatokkal
      • 6.3.1 Kártevő fertőzés
      • 6.3.2 Kézi eltávolítás
    • 6.4 Akadályok és csapdák
      • 6.4.1 Sörcsapda
      • 6.4.2 Talajtakarók
  • 7 Biológiai kontroll
    • 7.1 Hagyma
    • 7.2 Baradicskóró
    • 7.3 Menta
    • 7.4 Körömvirág és büdöske
    • 7.5 Rovarevő ragadozók
      • 7.5.1 Katicabogár
      • 7.5.2 Zöld vagy barna szitakötő
      • 7.5.3 Madarak
  • 8 Gerinces kártevők
    • 8.1 Őz
    • 8.2 Nyúl
    • 8.3 Egyéb

 

Előszó

A cikkben csak megelőzésről, a kártevők azonosításról és távol tartásukról lesz szó, a tömeges, de főleg a vegyszeres irtásukról nem. Bent a megelőzésen kell hogy legyen a hangsúly, ha egyszer elszaporodik valami úgyis nehéz lesz tőle megszabadulni.

untitled1_mites-diseaseA természetes környezetükben a növényeket viszonylagos védettséget élveznek a kártevők tömeges elszaporodása ellen. Ez köszönhető az időjárás viszontagságainak úgy mint a szélnek, ami megnehezíti az apró rovarok egy helyben maradását, hogy ott elszaporodva nagyobb mennyiségű táplálék fogyasztása közben egyetlen növényben nagyobb kárt tehessenek. Az eső lemossa a szennyeződéseket és a kisebb nagyobb rovarokat, a nap pedig felperzseli vagy távozásra kényszerítheti őket. Ugyanis kint van hova. A körülmények hirtelen megváltozhatnak, egyik szélsőségből a másikba, hosszú ideig tartó szárazság miatt a peték egy része elpusztulhat, hirtelen esők vagy hőmérséklet változások is visszavetik a rovarok szaporodását. A kártevőknek is vannak kártevői, a madarak, gombák, betegségek is a növények javára döntik a mérleget.

Bővebben…

[Total: 3    Average: 4.3/5]

Kender termesztés szekrényben

Kender termesztés szekrényben

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

  • 1 Hely kiválasztás
  • 2 Szekrények
    • 2.1 Méretek
    • 2.2 Kialakítás
    • 2.3 1.) Szigetelés
    • 2.4 2.) Szellőzés
    • 2.5 3.) Világítás
      • 2.5.1 HPS vagy MH
      • 2.5.2 Fénycsövek
    • 2.6 4.) Befejezés
    • 2.7 .) Kétkamrás
  • 3 Homemade
  • 4 Szélsőségesen minimalizált, alacsony költségvetésű box

 

Hely kiválasztás

Egy átlagos ruhás szekrény, vagy hasonló méretű doboz, esetleg helység -vagy újabban sátor- remekül megfelel arra hogy néhány növény a fogyasztó nagy örömére biztonságosan növekedhessen benne és egész éven át ellássa gazdáját jó minőségű fűvel anélkül, hogy valódi bűncselekményt követne el hiszen ezzel nem árt senkinek és az alvilág drogkereskedőinek markát is megkíméli a haszontól, amit amúgy róla fejtenének le.

Egy profi box rajza.[1]

Egy profi box rajza.

A szekrényben mindenképp kell
-fényforrás, (HPS, MH, fénycsövek) – hűteni kell, fénye kiszűrődhet, áramot fogyaszt
-szellőzés, (ventilátor) – hangos, a fény és a szag is kiáramlik a levegővel
-termesztői közeg

-föld – nehéz, piszkos, locsolni kell
-hidró – szakértelmet és jó minőségű vizet igényel
-cserép (vödör, műanyag doboz, kaspó)
-időzítő kapcsoló

és nem árt ha van

-szénszűrő
-fényvisszaverő fólia
-cooltube

Bővebben…

[Total: 16    Average: 2.8/5]

Lámpák kender termesztéshez

Lámpák kender termesztéshez

 A cikk főleg “Jorge Cervantes : Marijuana Horticulture Indoor/Outdoor Medical Grower’s Guide” kivonata, átírva, néhol kiegészítve

Tartalomjegyzék

  • 1 Fény intenzitása avagy fény erőssége
  • 2 A fény “színe”
    • 2.1 A fény színének jelentősége a növény életében
  • 3 Hatékonyság
  • 4 Hatékonyság növelése
    • 4.1 Lámpa búrák
    • 4.2 Fényvisszaverő anyagok használata
    • 4.3 Lámpamozgató
  • 5 Fogyasztás
  • 6 Összefoglalva
  • 7 A HID-ek (High Intensity Discharge)
    • 7.1 Biztonság
  • 8 MH
    • 8.1 Élettartam
    • 8.2 Biztonság
  • 9 HPS
    • 9.1 Élettartam
  • 10 Fénycső
    • 10.1 Élettartam
  • 11 Kompakt fénycsövek
  • 12 Higanygőz
  • 13 Használhatatlan lámpák
    • 13.1 Halogén
    • 13.2 A sima izzószálas lámpa
    • 13.3 Infra

Minden növénynek szüksége van fényre a növekedéshez, amit a fotoszintézis során használ fel.

Szén-dioxidból, vízből, és fényből -> szénhidrátot, oxigént és vizet állít elő, aminek egy részét beépíti testébe, ezáltal növekszik.

A fény tulajdonképpen elektromágneses sugárzás, és az energia megnyilvánulás egyik formája, melynek az emberi szem által látható (hullámhossz)tartománya az infravörös és az ultraibolya közé esik. A két alapvető mennyiség, amely fontos a fotoszintézis során :

  • intenzitás (vagy amplitúdó, amelyet az ember fényerőként, fényességként érzékel)
  • frekvencia (vagy hullámhossz, amelyet az ember színként érzékel)

700px-FenyspektrumA fotoszintézisben részt vevő szerveknek nem mindegy, hogy milyen a fény színe és erőssége, bizonyos színekre másképp reagálnak, és a fény intenzitása is szerepet játszik abban, hogy milyen hatékonysággal megy végbe a folyamat. A növények a fény rezgéseinek egy-egy tartományát hatékonyabban használják fel, mint más hullámhosszú rezgéseket. A különböző hullámhosszú rezgések adják a fény színét, ami ha nagyjából teljes spektrumot lefedi (az emberi szem által látható hullámhosszakat mind tartalmazza) akkor fehérnek látjuk. Ha főleg a 700nm-es rezgések érvényesülnek akkor a fény pirosasnak tűnik az emberi szem számára.

 

Bővebben…

[Total: 18    Average: 3.2/5]

Kender és penész

Kender és a penész

A szürkepenész egy egész kender ültetvényt lesepert. (Cervantes J.: Marihuana Horticulture)

A kender a virágzási szakasz vége felé, és szárítás közben is hajlamos penészedni. A jelenséget angolul gyakran fungus-nak hívják ami gombás eredetű fertőzést jelent, vagy mold-nak ami penészt.

A penész a nedves, sötét, légmozgás nélküli helyeket kedveli, a tömött bugák belseje állandó csapadék, vagy magas páratartalom mellett nem száradhat meg teljesen, a virágok közt mindig marad egy kis nedvesség ami épp elég ahhoz, hogy a penészgomba spórái – amik egyébként mindenhol ott vannak a levegőben, még az Északi sarkon is – letelepedjenek, a spórák megszívják magukat nedvességgel, kicsíráznak, és elindul az a folyamat amit penészedésnek hívunk.

Bővebben…

[Total: 13    Average: 3.5/5]

Szüret

Szüret

Tartalomjegyzék

  • 1 Szüret előtt
    1.1 A végső flush
    1.2 Sötét sokk?
  • 2 A szüret optimális időpontja
    2.1 Az érés folyamata
    2.2 Gyantamirigyek
  • 3 A kés alatt
  • 4 Szárítás
  • 5 Érlelés
  • 6 A minőségre káros hatással lévő tényezők
  • 7 Tárolás
    7.1 Kisebb mennyiségek
    7.2 A hosszú távú tárolás

Szüret előtt

Szüret előtt a szüretelőt várja még pár feladat, amit ha lelkiismeretesen elvégez az a produktum minőségén és mennyiségén is meg fog látszani.

A végső flush

A talaj átmosásával javítható a fű minősége

  • A végső flush

A végtermékben benne lesz minden, amit a növény élete során kapott és a szöveteibe épített, úgy mint a tápok, vitaminok, aminosavak, esetlegesen nehézfémek, felhalmozódott toxikus szintet elérő tápsók, és egyebek. Mivel a termesztők általában hajlamosak a tápanyagok szintjét a maximumon tartani,- azt remélve, hogy ettől majd a gandzsa is nagyobb lesz -, a növény szöveteiben is magas koncentrációban találhatók majd meg, és ez a fű ízének és éghetőségének a rovására megy.
Ha a szüret időpontjában még mindig jelen vannak az elraktározott tápelemek a növény szöveteiben, annak több hátrányos következménye lehet:

  • tápszer vagy vegyszer ízű füst
  • égés közben pattogás, sercegés
  • lassabb száradás
  • “zöld”, klorofill szerű íz

Ezért 7-14 nappal a szüret becsült időpontja előtt szokás átmosni a talajt, azaz csinálni egy “flush”-t, ettől a közegben felhalmozódott vagy kicsapódott tápsók kimosódhatnak, ezután pedig szigorú diétára lehet fogni az öreglányt, hogy ne legyen tele minden szarral mire a kés alá kerül.
Persze van egy olyan vélemény, miszerint ez a koplaltatás a hozam rovására megy, úgyhogy vannak akik a végső flushal várnak egészen az utolsó napokig, mindenesetre azok akik korábban flusholnak és rendesen betartatják a diétát nem szoktak panaszkodni súlycsökkenésre, sőt vannak akik szerint ez a végső sokk hatás még inkább arra készteti a növényt, hogy még egy kicsit kipréseljen magából, közben pedig még több gyanta és hatóanyag termelődik, és a porzók tovább nyúlnak.

Bővebben…

[Total: 21    Average: 4/5]

Virágzás

Virágzás

Tartalomjegyzék

  • 1 A virágzási szakasz
    1.1 Fotoperiódus
    1.2 Teendők
  • 2 Porzós
    2.1 Botanika
    2.2 Elővirágzás
    2.3 Virágzás
  • 3 Termős
    3.1 Botanika
    3.2 Elővirágzás
    3.3 Virágzás
    3.4 Sinsemilla
  • 4 Hermafrodita

A virágzási szakasz

A kender kétlaki növény, ami azt jelenti hogy a porzós és a termős virágok külön egyedeken vannak, más szóval vannak fiú és vannak lány növények is, de előfordulnak egylaki fajták, amiknél a lány és fiú virágok ugyanazon a növényen foglalnak helyet.

A növényekben zajló életfolyamatok nagy része a fénytől függ, aminek intenzitását, hullámhosszát, a megvilágítás időtartamát “fotoreceptorok” segítségével érzékeli. A fitokróm rendszerben részt vevő anyagok is ilyen fotoreceptorok, többek között a virágzás beindításáért felelősek. A fitokróm két féle formában van jelen : az egyiknek nincs élettani hatása(P660), a másiknak többek között a virágzás beindításában van szerepe(P730). Fény hatására (főleg a vörös tartomány hatására) inaktív(P660) formából átalakul aktív (P730) formába. Éjszaka pedig spontán visszaalakul az aktív formából (P730) inaktív (P660) formába de a virágzás beindítását nem csak ez a jelenség befolyásolja, a folyamat még mindig nem ismert teljes egészében.

Bővebben…

[Total: 37    Average: 3.1/5]

Tréning

Tréning

Tartalomjegyzék

  • 1 Tréningek
  • 2 Metszés
    2.1 Toppolás
    2.2 FIM
  • 3 Lekötözés, hajlítás
    3.1 LST
  • 4 Super cropping
  • 5 Scrog
  • 6 SOG

Tréningek

Elnevezések

Elnevezések

A kender természetes

A kender természetes “karácsonyfa” szerű megjelenése

“Tréning”-eléssel, a növények alakjának formázásával szabályozható a magasságuk, a lombozat formája, a virágzó csúcsok száma, és a növények hely és fény kihasználása is javítható.

A módszerek nagy része arra épül, hogy mindig a legmagasabban lévő hajtások nőnek a legjobban. Ezekben gyűlnek össze azok a növekedést serkentő hormonok (főleg auxinok), amik egyúttal akadályozzák a lentebb lévő hajtások fejlődését is, ezért nő mindig a legmagasabban lévő hajtás a legjobban.
Ha több hajtás is azonos magasságba kerül, a növekedést serkentő hormon egyenlő arányban megoszlik közöttük, így mindegyik egyszerre, egy ütemben fog fejlődni tehát nem egy, hanem több vezércsúcs lesz. Emiatt a növény is alacsonyabb marad, hisz a növekedésre fordított energia nem egyetlen főág, hanem egyszerre több oldalág fejlesztésére kell hogy forduljon.

Bővebben…

[Total: 34    Average: 2.9/5]

Klónozás

Klónozás


 

“A klónok genetikailag teljesen megegyeznek”


Tartalomjegyzék

1 Gyökerezéshez szükséges körülmények

1.1 Közeg
1.2 Páratartalom
1.3 Fény
1.4 Hőmérséklet

2 A megfelelő ágvég kiválasztása
3 A klón lemetszése

3.1 Kiegészítő technikák

4 Klónok tárolása

4.1 Klónok szállítása

5 Klónok gondozása
6 Klónozás pusztán a szex miatt
7 Anyanövények

7.1 Bonsai anyák

8 Átültetés


A kendert szexuálisan és aszexuálisan is lehet szaporítani, ami annyit jelent hogy magról és zöld hajtásairól, ágvégeiről is képes tovább szaporodni, a levágott ágvégek megfelelő körülmények között gyökeret eresztenek és egy új, önálló növényként folytatják életüket. Angolul ezt “klónozásnak”, Magyarul dugványozásnak, vagy zöld dugványozásnak hívják.

A klónozásból származó előnyök:
Nehéz lenne felsorolni az összes előnyt, ami leginkább abból következik, hogy a klónok genetikailag meghatározott tulajdonságaikban teljesen megegyeznek az anya növénnyel és egymással is. Így például:

A klónok azonos körülmények között szinte egy növényként viselkednek

A klónok azonos körülmények között szinte egy növényként viselkednek

  • Nemük megegyezik, pl. egy termős növényről levágott klónok mind garantáltan termősök lesznek.
  • Ugyanolyan körülmények között megjelenésük, hatásuk, növekedési ütemük, igényeik, potenciájuk is megegyezik majd az anyanövényével, és persze egymáshoz is hasonlóak lesznek.
  • Könnyebben és hamarabb borulnak virágba, hiszen biológiailag ugyanolyan idősek mint anyjuk.
  • Egyik sem növi túl, vagy árnyékolja be a másikat, amitől amaz lemaradhatna
  • Egybefüggő lombtakarót alkotnak, így a fény kihasználás is hatékonyabb, kevesebb a földre vetülő, kárba ment fénysugár, jobb a helykihasználás
  • Beérési idejük megegyezik, a szüret napra pontosan előre tervezhető, és az összes növény egyszerre szüretelhető.

Bővebben…

[Total: 19    Average: 3.8/5]

Palánta szakasz

Tartalomjegyzék

1 Palánta szakasz
1.1 Gyakori hibák
1.2 Több termős egyedet?

A palánta szakasz főleg a gyökerek fejlesztésével telik.

A palánta szakasz főleg a gyökerek fejlesztésével telik.

Ha a mag szárba szökkent immáron a palánta korba lépett. Ebben a szakaszban a legfontosabb dolga egy kiterjedt gyökérzet fejlesztése, eleinte ennek formálására fordítja energiái nagy részét, így a föld feletti növekedés nem lesz olyan látványos. Ha viszont kifejlődött egy akkora méretű gyökérzet, ami már képes ellátni a palántát a gyorsabb fejlődéshez szükséges tápanyagokkal, a növekedés üteme megugrik. Ez általában a 4-5 levélpárnál következik be, innentől a palánta átlépett a következő életszakaszába, a vegetációs szakaszba.

A földbe kerülés után a talajt pár napig nedvesen kell tartani, hogy a magonc összeszedje magát. Ezt vigyázva, például egy permetező flakon segítségével lehet megtenni anélkül, hogy a mag egy erősebb vízsugár miatt kimosódna. A föld legyen laza szerkezetű és mindig nedves, de ahogy a mag szárba szökken a túlöntözés komoly problémákat okozhat.

Mivel a túlöntözés súlyosabb problémát okoz mint a kiszáradás, egy kb 1-2 hetes csemeténél már inkább érdemes megvárni hogy kókadjon, -így biztosak lehetünk abban hogy szomjas – és csak aztán locsolni, mert az egyik leggyakoribb korai haláleset kiváltója a túlöntözés. Tehát ha valaki nem biztos a dolgában inkább locsoljon kevesebbet, és csak akkor locsoljon, ha a növény láthatóan szomjazik, ezt ugyanis könnyebben lehet korrigálni locsolással és vízpermetezéssel mint egy túllocsolt, tocsogó földet.

Bővebben…

[Total: 69    Average: 3.2/5]

A profitorientált piac

A profitorientált piac

A ma kereskedelemben lévő fajták nagy része humbug, csak a profit miatt léteznek, csili-vili jól hangzó fantázia nevek alatt, leírások bőrébe bújtatott marketingszövegekkel próbálják meg eladni őket az egyre gyarapodó “Seed Bank”-ek, a minél nagyobb haszon reményében.

A fajták, pontosabban fogalmazva fajta változatok nagy része között nincs különbség, egyszerűen sem ránézésre, sem kipróbálás után, se semmilyen tulajdonságuk alapján nem lehet megkülönböztetni őket, csupán a fantázia név és a köréjük kerekített leírás, na meg persze az áruk az ami más.
Egy-egy magcég teljesen más fajtát árul ugyan azon név alatt, és akkor a “véletlen elgépelések”ről még nem is esett szó (“Northern lights” helyett “Northern light” stb.).

Bővebben…

[Total: 9    Average: 4.4/5]

Csíráztatás

Csíráztatás (kender)

Tartalomjegyzék

1 Csíráztatás

1.1 Életképesség
1.2 Víz
1.3 Hőmérséklet
1.4 Levegő
1.5 Tippek
1.6 Outdoor

2 Ültetés

2.1 Gyakori hibák

A kendermag felépítése.

A kendermag felépítése.

Kevés fény miatt a szár megnyúlik, a csemete eldőlhet.

Kevés fény miatt a szár megnyúlik, a csemete eldőlhet.

Ha valaki szerencsésen hozzájutott a nagy gonddal kiválasztott kendermagjaihoz, és felírta a fórum megfelelő topikjába a rendeléssel kapcsolatos tapasztalatait, hozzá kezdhet a termesztéshez, ami a magok kicsíráztatásával kezdődik.

Már itt el lehet követni az első hibát amit rengetegen meg is tesznek:

Még nincs is előkészítve a növények leendő helye hozzákezdenek a csíráztatáshoz. Aztán a megrendelt lámpa nem érkezik meg, vagy a rosszul tervezett helységben 50 fok lesz úgyhogy beteszik egy 100 wattos égő alá hogy jó lesz az addig, nemsokára úgyis kész lesz a jó hely. A magoncok kibújnak, de mivel nem elég a normális növekedéshez a fény, elkezdenek nyúlni, napi akár 1-2 centit is. Ennek a kezdő termesztő persze megörül, hogy milyen gyorsan nő, igaz hogy már szívószállal kell kitámasztani és még mindig csak sziklevelei vannak de már majdnem 10 centi.
Ilyenkor lehetséges megoldásként kínálkozik a kitámasztás egy pálcikával és némi dróttal, vagy érdemes lehet több földel betakarni, így a megnyúlt szárrészből egy idő után gyökeret ereszt, de ettől a rothadás esélye is nagyobb lesz. Persze minél hamarabb megfelelő fényforrás után kell nézni.

Bővebben…

[Total: 74    Average: 3.6/5]

Gerilla ültetvény

Gerilla ültetvény
Tartalomjegyzék

  • 1 Hely kiválasztása
  • 2 Mit?
    • 2.1 Kinti fajták
    • 2.2 Magok ültetése
    • 2.3 Előnevelt palánták
    • 2.4 Klónok
    • 2.5 Előnevelés
  • 3 Vizitek
    • 3.1 Alibik
  • 4 Felderítés
  • 5 Előkészítés
  • 6 Ültetés
  • 7 Fenntartó vizitek
    • 7.1 Trágyázás
    • 7.2 Tréningek
  • 8 Szüret
  • 9 Kártevők
    • 9.1 Csiga
    • 9.2 Hernyók
    • 9.3 Őz
    • 9.4 Nyúl
    • 9.5 Gombás betegségek
    • 9.6 Egyéb
  • 10 Tippek

Hely kiválasztása

A felelőtlenség = lebukással

A felelőtlenség = lebukással

A gerilla termesztés lényege, hogy minimális befektetés és kockázat mellett kiváló minőségű fű teremjen. A jó gerilla ültetvény nehezen megközelíthető, félreeső helyen van, ahol a növények kis csoportokban, feltűnés nélkül, minimális gondoskodás mellett fejlődnek.

Fő a biztonság
Az ültetvény helyének kiválasztásánál az első és legfontosabb szempont a biztonság legyen. Ez a legtöbb esetben annyit tesz, hogy a növények nehezen észrevehetőek, forgalmas utaktól távol, félreeső, nehezen megközelíthető helyeken, kisebb csoportokban növekednek, anélkül hogy a termesztés ténye észrevehető lenne.

Szerencsére ma már nemigen jár senki a természetbe, úgyhogy gyakorlatilag az ország egész területe alkalmas a termesztésre, kivéve néhány kirívó helyet:

A lebukások fő okai egy valódi hírben[1]:

“Lakossági jelzésre újabb, ezúttal 25 tőből álló indiaikender- ültetvényt számoltak fel a rendőrök Sopron környékén.
A Balf és Fertőrákos közötti területen van szántója annak a Budapest környéki férfinek, aki félévente(!) szokta megnézni, rendbe rakni Fertő menti ingatlanát. Csütörtökön a reggeli órákban érkezett földjére, ám mielőtt megkezdte volna a kaszálást, gyanús lábnyomokat és egy kitaposott ösvényt vett észre. Ezen haladt befelé a derékig és vállig érő gazban, amikor beljebb – egymástól egy méterre, libasorban ültetve – kenderhez hasonló növényt fedezett fel. Értesítette a rendőrséget, s amire gyanakodott, beigazolódott: indiaikender-ültetvényt alakítottak ki ritkán látogatott földjén.
Úgy tűnik, erősödik a kábítószerezés elleni küzdelem a társadalom részéről. Míg a hét elején egy erdész, csütörtökön egy szántótulajdonos bejelentésére sikerült indiaikender-ültetvényt felszámolnunk Sopron környékén…”

Bővebben…

[Total: 11    Average: 3.4/5]